csütörtök, augusztus 28, 2025
13 C
Budapest
Rock
Kalapács és az Akusztika - Fagyott világ
Klasszikus
Marin Marais - Marche Tartare, IV.55

A püspök, aki a mai napig keresztjét mutatja a romlott főváros felé – Szent Gellért

Szent Gellért püspök munkássága elengedhetetlen volt a magyarság fennmaradásának érdekében, neki is köszönhetjük, hogy nem jutottunk a nomád birodalmak sorsára, és Európa meghatározó hatalmává válhattunk. 

Toborzás!
Október 17-én induló alapkiképzés a Farkasoknál!
Részletek a weboldalukon.

„Ahol nincs Isten, ott fenn zsarnokság van, lenn felfordulás van, és jaj az embernek”– mondta Mindszenty József hercegprímás 1946. szeptember 24-én Szegeden, Szent Gellért csanádi püspök halálának 900 éves évfordulóján. Majd így folytatta: „De Szent Gellért arca el ne halványodjék. A főváros felé és az ország felé feszületet tart a Gellért-hegy sziklájáról.”

Szent Gellért Velencében született 980 körül. Bencés szerzeteseknél nevelődött, belépett a rendbe. Szent Gellért püspök kis legendájában olvassuk:

„Ő velencei szülők által kapta a napvilág fényét. Gyermekkora óta elkezdett Isten kegyelmének ösztönzésére Urunknak, Jézus Krisztusnak szolgálni, és az evangéliumi írásoknak mindenben szót fogadni. Hiszen gyermekkorában öltötte magára a szerzetesi élet ruháját.”

Ebből a legendából tudjuk, hogy Gellért az „Úr sírját kívánta meglátogatni”, ezért kelet felé vette útját, s így „jutott el Pannónia tájaira, amelynek kormányát akkor az igaz keresztény király, István tartotta”. Tudjuk, Szent István rábízta fiának, Szent Imre hercegnek a nevelését, majd Gellért Bakonybélbe vonult vissza, s itt élt évekig „teljesen egyedül, böjtölve és imádkozva”. A legenda szerint hét évet töltött remeteségben, majd István magához hívatta, s „püspöki süveggel felékesítve elküldte, hogy prédikáljon a népnek”. Püspöki feladatát ellátva sem hagyta el teljesen a remetelétet. Kis legendájában olvassuk, hogy azon városok közelében, ahová prédikálni ment, kis cellát „épített magának az erdőség félreesőbb helyén”, s az éjszakákat egyedül, félrevonulva töltötte.

Szent Gellért egyházmegyéjében sok templomot építtetett, s – ahogy a püspök nagy legendájában olvassuk – „nagy gondot fordított a szegény tanulókra, szerzetesekre, jövevényekre”. Gellért máriás lélek volt. Ahogy a kis legenda írja, „az ő tanítása nyomán a magyar nemzet Krisztus anyjának nevét ki nem ejti, hanem csak Úrnőnek mondja, hisz Pannóniát is Szűz Mária családjának nevezte Szent István király”.

Szent Gellért nagy legendájában olvassuk azt a szép történetet, amely az első híradás népköltészetünkről. Gellért a királyhoz igyekezett, s útközben egy erdős részen megpihent. Éjféltájban malomkövek zaját hallotta és egy asszony énekét. Társának, Valternek ezt mondta: „Hallod-e, Valter, a magyarok szimfóniáját, miképpen hangzik?”

Szent István halála után zűrzavaros idők jöttek, a trónviszály mellett pogány lázadás tört ki Vata vezetésével. 1046 szeptemberében (újabb adatok szerint augusztus végén) Székesfehérvárra való visszatértében megszállt „Szent Szabina szűz és vértanú egyházában”, a mai Diósdon. Itt mondta étkezés közben, hogy másnap vértanúhalált fog halni. Következő nap társaival útra kelt a dunai rév felé, ahol Vata emberei rárontottak a püspökre és társaira. A nagy legenda szerint Gellért „szüntelenül a kereszt jelét vetette” azokra, akik kövekkel támadtak rá, majd a földön térdelve ezt mondta: „Uram, Jézus Krisztus, ne ródd fel nekik bűnül, mert nem tudják, mit tesznek.” A támadók Kelenföld hegyéről – a mai Gellért-hegyről – letaszították Gellértet, mivel azonban nem halt meg, „mellét dárdával átütötték; ezután egy sziklához vonszolták, és agyvelejét szétloccsantották”.

Másnap temették el Pesten Szent Gellért püspököt, földi maradványait évekkel később Marosvárott helyezték örök nyugalomra. Szent László uralkodása idején, 1083-ban avatták szentté István királlyal és Imre herceggel együtt.

*

Bevezetőül idéztük Mindszenty József hercegprímás szavait, amelyek akkor hangzottak el, amikor ismét pogány uralom fenyegette az országot. Befejezésül egy másik nagy főpap, Prohászka Ottokár 1923-ban elhangzott beszédének egyik részletét idézzük fel.

1923. április 23-án az Országos Szent Gellért Egyesület a Gellért-fürdő hangversenytermében tartott műsoros estet. Az esemény fénypontja Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök beszéde volt. Nehéz időkben hangzott el ez a beszéd; az antant-hatalmak által ránk erőszakolt trianoni diktátum még friss seb; a forradalmak zűrzavara után lábadozó, megcsonkított Magyarországon szociális reformokat sürget a nagy püspök, aki a liberalizmust, a rablókapitalizmust (manchesterizmust) éppúgy keményen ostorozta, mint a materialista, egyházellenes szociáldemokráciát. Szavai időszerűek, hiszen az internacionalizmus kísértete ma is jelen van, s köztünk járnak-kelnek „a bontók, akik mindent le akarnak bontani, ami régi”:

„Nagy férfiakat azzal tisztelünk meg, ha megvalósítjuk gondolataikat, s így kell tennünk Szent Gellért püspökkel is, ki a magyar keresztény kultusz egyik megalapítója volt. Nézhetem a pilisi hegyeket, s ezt az egész kis rongyos, szétszakított országot internacionális vagy geológiai szempontból, mint egy idegen, s akkor ez a föld számomra nem más, mint geológiai alakulat, de nekem nemcsak turista lélekkel kell járnom, hanem főképp magyar lélekkel. A lélek – egy szó, de magyar lélek – sokkal többet jelent. A világ egy nagy-nagy eresz és a fecskék rajta a nemzetek, s a mi magyar fészkünket, azt hiszik, hogy egy ántánt-seprővel le lehet seperni. Annak a hajnalban malmot forgató magyar leánynak az éneke, amit Szent Gellért hallott, az a magyar kultúra. Ez kell nekünk. Énekelni, de nemcsak énekelni kell, hanem keresztény, magyar kultúrát kell csinálni és erre másokat is megtanítani, hogy itt e földön magyar inspiráció, jellem, erény domináljon. A világnak lélekharangot húznak, mert a liberálizmus, a manchesterianizmus tűrhetetlen, igazságtalan helyzetet teremtett. Jönnek azután a csákányok, a bontók, akik mindent le akarnak bontani, ami régi, jön a szociáldemokrácia a tiszteletlenség, a durvaság és a gyűlölet pírjával az arcán, kegyetlen dühtől habzó szájszélekkel, ő csak rombolni akar. A keresztény magyar kultúra azonban teremteni akar, ezt a kultúrát mi vindikáljuk magunknak. Új, igazabb világot kell teremteni magunknak.”

[Uj Nemzedék, 1923. április 25. 5. o.]

(Katolikus.ma nyomán Szent Korona Rádió)

Lovagkirályok eszményképe, Szent László

Prohászka Ottokár: Mikor Jézust megkísértette a sátán

Legfrissebb

Afrikában is engednek az eddig szigorúan büntetett transzlobbinak?

Kenya eddig nemcsak az LMBTQP személyek, hanem azok támogatása...

Még Snoop Doggnak is sok, amit az LMBTQP-lobbisták a gyerekfilmekben közvetítenek

Kiakadt Snoop Dogg amerikai rapper a gyermekfilmekben található buzilobbi...

A románok valóban végeznek haderőfejlesztést

Románia hatalmas fegyverkezési programba kezdett: modern harckocsik, vadászgépek és...

Öngyilkosságra buzdított a ChatGPT egy tizenéves fiút, aki fel is akasztotta magát

Beperelte az OpenAI-t és annak vezérigazgatóját, Sam Altmant egy...

A TASZ-szal perel a buzilobbista oktató, akit kirúgtak a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről

Bognár Bulcsu, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem volt docense, a...

Kategóriák

Afrikában is engednek az eddig szigorúan büntetett transzlobbinak?

Kenya eddig nemcsak az LMBTQP személyek, hanem azok támogatása...

Még Snoop Doggnak is sok, amit az LMBTQP-lobbisták a gyerekfilmekben közvetítenek

Kiakadt Snoop Dogg amerikai rapper a gyermekfilmekben található buzilobbi...

A románok valóban végeznek haderőfejlesztést

Románia hatalmas fegyverkezési programba kezdett: modern harckocsik, vadászgépek és...

Öngyilkosságra buzdított a ChatGPT egy tizenéves fiút, aki fel is akasztotta magát

Beperelte az OpenAI-t és annak vezérigazgatóját, Sam Altmant egy...

A TASZ-szal perel a buzilobbista oktató, akit kirúgtak a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről

Bognár Bulcsu, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem volt docense, a...

Szkíta harcos kincsekkel teli sírjára bukkantak

Előkelő szkíta harcos sírjára bukkantak Szibériában – írja az...

Kapcsolódó cikkek

Rock
Kalapács és az Akusztika - Fagyott világ
Klasszikus
Marin Marais - Marche Tartare, IV.55