A Brazil légierő feje teherszállítókat cserélne Gripenekre

Komolyan visszavághatják a Brazil KC-390-es rendelést, és ez a későbbiekben kihatással lehet a egész típus jövőjére, így a leendő magyar gépekre is.

Ne maradj le a híreinkről! Cenzúramentes felületek:
A Szent Korona Rádió Telegram-csatornája >>>
A Szent Korona Rádió HunDub oldala >>>
Csatlakozz!

Az első hír még május legvégén született, majd jelent meg a Haditechnikai Kerekasztal fórumán, hogy aztán néhány naponta egy-egy árnyalatnyit változzon.

A brazil haderőben is végbement az első sor cseréje a közelmúltban, a légi haderőnem élére ez év áprilisában Carlos Almeida Baptista Jr. dandártábornok került. Több nyilatkozatban és újságcikkben kezdtek el egyre jobban fogyni a darabszámok május végétől napjainkig. Brazilia eredetileg 28 darabot rendelt az Embraertől a KC-390 típusú teherszállító- ás tanker repülőgépekből. Először arról volt szó, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt átütemezik a sorozatgyártást, és a jövő évtől évente eggyel kevesebb darabot vesznek át. Ebben eddig semmi különös nincs, egy ideje bevett szokás világszerte. Ezt követően azonban Baptista Jr. dandártábornok már csökkentett mennyiségről beszélt, amely mennyiség néhány naponta pár repülőgéppel fogyogatott. Mindig csak egy kicsit kevesebbel, mígnem a múlt héten kijelentette, hogy szerinte 13 példány is elég lesz egyelőre. Ugyanakkor Gripenekből többet szeretne.

Ez egy nagyon durva, több, mint 50%-os csökkentés. A dandártábornok elmondta, hogy úgy szól az ország és az Embraer közötti szerződés, hogy 25%-os egyoldalú visszamondást engedélyez a szerződés, de ebbe az 54%-ba most törődjenek bele.
A darabszám nem lehet véletlen, ugyanis pont a 13. repülőgép építése kezdődött meg. Azaz lényegében úgy állna le a brazil légierő részére a gyártás, hogy azokat a repülőgépeket még befejezik, amihez elkezdtek alkatrészeket gyártani, innentől jöhetne a 7 darabos portugál és a 2 darabos magyar megrendelés teljesítése.

Egy 6 köbméteres, összesen mintegy 17 tonnás folyékony oxigénnel töltött konténert rakodnak az egyik első szolgálatba állt KC-390 Milleniumba

Szükséges rögzíteni azonban további tényeket is:

  • Általában egy ilyen erős kurtítás hosszú pereskedést eredményezne, illetve a darabárak azonnali drasztikus megugrását. Ugyanis a tervezés, szerszámgyártás, képzések, próbák, stb. költségeit a gyártók az első, vagy első néhány megrendelés árába építik be, a legritkább esetben finanszíroznak meg valamit megrendelő nélkül.
  • Jelen esetben Brazília, mint az Embraer résztulajdonosa már kifizette a fejlesztés költségeit előre, a magyar és a portugál rendelések ára pedig már rögzített.
  • Baptista Jr. dandártábornok többször kihangsúlyozta, hogy még megrendelhetik az eredeti 28 darabot, de valószínűleg több részletben.
  • Az ország jelenleg ősöreg C-130-as Herkuleseket használ, amiket a lehető leghamarabb cserélniük kell.
  • A KC-390-el alapvetően elégedett a légierő. A járvány miatt rengeteg sürgősségi szállítást hajtott végre a meglévő négy gépes flotta, és a megbízhatóságuk felülmúlta az elvárásokat.
  • Az első 3-5 darabos csökkentést pont a gépek várakozásokon felüli rendelkezésre állásával indokolták.

Baptista Jr. azt mondta, hogy a csökkentés mögött prioritás változás áll, mert a gazdasági károk miatt a kevesebb pénzzel másképp kell gazdálkodni. Elmondta továbbá, hogy az Embraer nem marad munka nélkül, hiszen újabb Gripen megrendelést adnának cserébe.
Fontos tudni, hogy Brazília vadászrepülői is megszolgálták már a magukét. A folyamatos halogatás miatt mára már csak az F-5E típus maradt, amely verzió 1972-ben repült először, és minden izraeli közreműködéssel elvégzett modernizáció ellenére sem repülhetnek örökké. Felváltásukra eredetileg 36 darab Gripent rendeltek a legújabb E és F változatokból, amelyek jelentős részét otthon gyártják. Rendelkeznek még egy nagyjából 100 gépes opcióval, ebből a tetemes mennyiségből hívna le a légierő feje vélhetően egy újabb 36 darabos megrendelést. Valószínűleg a Gripenek hamar kiváltanák, az igen csak megkérdőjelezhető brazil-olasz AMX könnyű támadógépeket is.

Robotok szegecselnek egy már épülő portugál gépet

Magyarország érintettsége abban rejlik, hogy ha darabárak nem is szállnak az égig, a későbbi alkatrészellátással még lehetnek gondok, hiszen annak költségei az eddig sem túl acélos mintegy 40 darab helyett még kevesebbre oszlanak, oszolhatnak további megrendelés hiányában.
Lehetőséget is rejt magában a dolgok ilyetén alakulása, ugyanis Portugália eredetileg 9, míg hazánk 3 darabot szeretett volna venni, mindkét esetben valószínűleg az export árak emelkedése okozta a kevesebb darabszámot, most viszont lehet, hogy az Embraer hajlandó lenne olcsóbban, akár haszon nélkül adni további gépeket, hogy a gyártósor fennmaradjon, reménybeli további megrendelések beérkezéséig.

Kérdés azonban a szállítások ütemezése is, az első portugál gépnek már egészen repülőgép formája van. Vajon előbb szállítják az export példányokat? Az AN-26-os típus tovább nem halogatható kivonásával Magyarország harcászati szállítók nélkül maradt, így józan paraszti ész szerint minél előbb érkeznek a Milleniumok, annál jobb, de ez nem biztos, hogy valóban így van. A Honvédség utasszállítóit ugyanis csak részben repüli magyar katonai személyzet, részben bizony külföldi pilóták is szolgálnak. Ennek oka az lehet, hogy még nem sikerült elegendő kapitányt kiképezni – ennek ugyanis komoly tapasztalatbeli kritériumai vannak. Ha tehát a meglévő flottára sem tudunk még megfelelően személyzetet kiállítani, könnyen gondban lehetünk a KC-390-el is.

A Szijjártó Pétertől balra ülő pilóta vállán a francia Escadron de Chasse 1/2 Cigognes, azaz az 1/2-es Gólya vadászszázad felvarrója díszeleg
A felvarró közelebbről

 

(Vanek úr – Szent Korona Rádió)