Magyarország ma emlékezik meg a kommunizmus áldozatairól, egy történelmi esemény évfordulóján, ami mély nyomot hagyott az ország történelmében és kollektív emlékezetében. 1947. február 25-én Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt főtitkára került letartóztatásra és deportálásra a Szovjetunióba, ami a kommunista diktatúra kezdetét jelölte Magyarországon.
Kérjük, támogassa adója 1%-ával a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashat.
Felajánlását az Azonosságtudat Alapítványnak küldje el!
Adószám: 18218082-1-07
Az Országgyűlés 2000-ben hozott határozata értelmében minden év február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította, hogy felidézze és tisztelettel adózzon azoknak, akik életüket, szabadságukat és biztonságukat áldozták fel a diktatúra elleni küzdelemben. A megemlékezés központi eseménye a Terror Háza Múzeumban kerül megrendezésre, ahol Rétvári Bence miniszterhelyettes, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója mond beszédet. A program a Hősök falánál tartandó közös gyertyagyújtással zárul.
A Parlament elnöke, Kövér László egy másik megemlékezésen, Kovács Béla politikus szobránál emlékezett meg az áldozatokról. Kovács 1947-ben került letartóztatásra a szovjet hatóságok által, és később a Szovjetunióba deportálták. Kövér hangsúlyozta, hogy az emléknap nemcsak a múltbeli szenvedések tiszteletére szolgál, hanem arra is, hogy kifejezzük akaratunkat a jövő generációinak védelme érdekében, elutasítva az új diktatúrákat és veszélyes ideológiákat.
Országszerte több helyszínen is megemlékezéseket tartottak. Pócspetri településen a Kormányzati Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság részvételével rendeztek megemlékezést. Miklós Soltész államtitkár beszédében említést tett arról, hogy Magyarországon mintegy ezer embert ítéltek halálra, több százezer embert bebörtönöztek, munkatáborokba küldtek, vagy üldöztek a kommunizmus alatt.
A megemlékezések során külön figyelmet fordítottak a kommunista rendszer által az egyházakra gyakorolt támadásokra is, példaként említve az 1948-as Pócspetri esetet, amikor 6,500 egyházi iskolát zártak be az országban.
A Mi Hazánk Mozgalom az emléknapon a Horn Gyula sétány utcanévtábláit fekete zsákokkal letakarva tiltakozott. Az akciójukkal azt szimbolizálták, hogy ideiglenesen, jelképesen helyreállítják a rendet, hangsúlyozva, hogy a 20. századi autoriter politikai rendszerekkel kapcsolatos személyek nevei nem szerepelhetnek a közterületek elnevezésében. A mozgalom hivatalosan is eljárást kezdeményezett a fővárosi kormányhivatalnál, amely illegálisnak nyilvánította a helyzetet, ugyanakkor felhívták a figyelmet egy technikai jogi problémára is: ilyen esetekben a Magyar Tudományos Akadémiát kell hivatalos állásfoglalásért megkérdezni, amit csak az illetékes önkormányzat tehet meg, és a kormányhivatal nem áll módjában ezt megtenni
A Fidesz, valamint annak képviselői, mint Kocsis Máté frakcióvezető és Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő, kifejezték tiszteletüket és elkötelezettségüket a kommunista diktatúra áldozatai iránt. Deutsch Tamás üzenetében hangsúlyozta: „Soha többé kommunizmus! Sosem felejtünk!”
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő emlékező sorai mélyen ábrázolják a kommunista diktatúra kegyetlenségét, idézve Varga Albert visszaemlékezéseit a hortobágyi zárt munkatáborra. Az emléknapon külön figyelmet fordítanak arra, hogy felidézzék és felhívják a figyelmet a kommunista rendszer brutalitására és az emberi jogok megsértésére.
Ez a nap nemcsak a múltra való emlékezésről szól, hanem arról is, hogy a jelen és a jövő generációi tanuljanak a történelemből, és elköteleződjenek a szabadság, demokrácia és emberi jogok mellett. Magyarország és annak polgárai büszkén állnak a szabadságért hozott áldozatok mellett, és ígéretet tesznek arra, hogy soha nem feledkeznek meg a múlt borzalmairól.
(Szent Korona Rádió)
