A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) olyan közleményt adott ki, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a mostani liberális demokráciát, és a dogmaként kezelt “titkos, egyenlő és általános” választójogot.
Mottó: “Érezzük mi, hogy népszerűtlen eszméket fejtegetünk, mert természeténél fogva csak az lehet népszerű, a mi az egyesek hiúságának tömjénez” (Dessewffy Aurél)
Horthy Miklós kormányzóvá választásának 100. évfordulóján mi, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom megerősítjük azt az álláspontunkat, amit a 2010-es alkotmánymódosítás esetében is lefektettünk az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő Bizottságában, hogy az 1945-ben megszűnt jogfolytonossághoz kell visszatérnünk.
A HVIM nyíltan felvállalja a Horthy-rendszer politikai örökségét. Szerintünk számtalan hasznos vívmánya volt a kormányzó nevével fémjelzett időszaknak, amiket a mai politikai rendszerben is alkalmazni kellene. Sajnos a tíz éve kormányon lévő Fidesz csak azokat valósította meg, amik a pártérdekének megfelelő, mint a választókerületek átszabása vagy a mandátumelosztási rendszer módosítása, azonban határozottan állítjuk, hogy nem szabad a pillanatnyi pártérdekek mentén értékelni az adott kort és ennek alapján elfogadni, vagy éppen elvetni a választási rendszer újragondolásának kérdését!
A HVIM pártok felett álló civil szervezetként érdekektől mentesen, hideg fejjel, tradicionális alapon gondolkozva tud felvetni és beszédtémává tenni bizonyos kérdéseket. Sajnos a modern, liberális demokrácia hegemóniája meginghatatlannak tűnik, azonban ezt a groteszk, alapjaiban véve sötét rendszert is lehetne ésszerűbben űzni: mozgalmunk javaslata szerint a titkos szavazás rendszere megbukott, csak visszaéléseknek ad teret, ezért a Horthy-rendszerben működő nyílt szavazás visszavezetését követeljük!
Meggyőződésünk, hogy a nyílt szavazással tisztább választási rendszer alakulna ki Magyarországon – ameddig nincs egy valódi hierarchián és valóban tekintélyelvűségen alapuló berendezkedés. A titkos szavazás intézményesíti a szavazatvásárlásokat (főleg a nem elhanyagolható létszámú cigány etnikum körében), mivel a titkosság homályában maradva kimondottan tiltott, hogy kiderüljön, melyik állampolgár hova adta (el) szavazatát. A jelenlegi választási rendszernek köszönhetően burjánzik a személyes adatokkal való kereskedés, mind a pártok részéről (Kubatov-listák), mind a techóriások részéről, akik nem is titkoltan piacra viszik a politikai pártreferencia alapú célközönségek adatait. A titkos választójog tehát kiüresedett, mára csak szavakban létezik.
A “titkos” szavazási rendszer növeli a társadalmi felelőtlenséget, hiszen a vélemény eltitkolását emeli eszménnyé. Ennek köszönhetően fordulhat elő az is, hogy elfogadottá vált az álnéven való politikai véleménykifejtés, ami a virtuális térben az álnéven való kommentlincselést is mindennapossá tette. A nyílt szavazással megszűnnének a szavazatszámláló rendszer bizonytalanságai. Nem lennének szavazólapok, amiket meg kell számolni, hiszen mindenkinek a véleményét nyíltan vállalva kellene szóban szavaznia. Nem lennének többé érvénytelen szavazólapok, láncszavazások és egyéb választási anomáliák és bűncselekmények. Ide vágó adalék a legújabb Gallup-felmérés (https://elemi.hu/a-magyarok-
A HVIM álláspontja szerint a nyílt szavazással tiszta lapot teremtenénk a politika világában, átláthatóbbá tennénk a politikai mozgásokat és az embereket is felelősségre nevelnénk. A választókat ekkor valóban felnőttnek tekintené a rendszer és nem fordulhatna elő az, hogy meggondolatlanul, a döntésük következményeire való tekintet nélkül ikszelgessenek hol jobbra, hol balra, négy- vagy ötévente pártállásukat váltogatva. Továbbá az sem fordulhatna elő, hogy egy-egy megbukott politikus megkövezésénél álszent és hazug módon viselkedjenek és a titkosság mögé bújjanak el azok, akik az adott politikust hatalomba juttatták szavazatukkal.
Felmerül természetesen a kérdés, hogyan lehetne megoldani, hogy ne érjen hátrány senkit sem a politikai nézetei miatt a mindennapi életben. A HVIM határozott álláspontja, hogy csak az politizáljon, aki vállalja annak minden következményét. A liberalizmus világhódításával az általános választójog lett a bevett gyakorlat, azonban mi valljuk, hogy az emberek nem egyenlőek, és nem kell mindenkinek részt vennie a politika és közélet alakításában, csak azoknak, akik szilárd eszmeiséggel bírnak és ezáltal nem megfélemlíthetőek. A választás a közéletben való részvétel, a közélet fontossága pedig mindig meg kell, hogy előzze az egyéni, személyes érdekeket. Azonban a magyar nemzetet építő állampolgárok védelmében haladéktalanul fel kell venni a védendő kisebbségek sorába a “fehér, heteroszexuális, keresztény, hagyományhű” közösséget (pongyolán megfogalmazva “szélsőjobboldali”, primitíven “náci”), mint azt a kisebbséget, ami a legüldözöttebb nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. Például multinacionális cégeknél bevett gyakorlat, hogy nem veszik fel, vagy kirúgják azokat az embereket, akikről kiderül, hogy “szélsőjobboldali”, vagy éppen vallásos.
Az is megvizsgálandó kérdéskör, hogyha nem sikerül megoldani, hogy ne legyen diszkriminálható egyik csoport sem, akkor nemes egyszerűséggel hagyjuk a társadalmat és akár a gazdasági életet is organikusan, természetes módon szerveződni. Vajon megengedhetjük-e egy szórakozóhely tulajdonosának, hogy kiket enged be a helyére, vagy éppen egy vállalkozónak, hogy szabadon döntse el, hogy kiket akar alkalmazni? Megfordítva a kérdést: eldönthetem-e politikai alapon, hogy kikkel szeretnék együtt dolgozni, vagy éppen szórakozni? Jogom van-e az életemből kirekeszteni a nekem nem tetsző politikai nézetűeket, ahogy mondjuk a Facebook és egyéb liberálisok teszik azt velünk, “szélsőjobboldaliakkal”?! Egy olyan társadalomban, ahol lehet tudni a politikai hovatartozását az embereknek, ez is könnyebben megoldható lenne. A felhördülő megmondóemberektől kérdezzük, hogy ők vajon az átellenes politikai oldal médiafelületeinél is vállalnának-e munkát? Az élet minket igazol, a liberalizmus próbál csak életellenes törvényeket hozni és azokat betartatni, álszent társadalmakat létrehozva, amik a valóságtól elrugaszkodottá válnak.
A HVIM álláspontja szerint társadalmi vitára érdemes az egész választási rendszer alapjaiban való újragondolása, aminek első és legfontosabb eleme a liberális demokrácia felszámolása, de első lépésként a nyílt választási rendszer bevezetése lenne.
A HVIM támogatja, és a jelenlegi igazságtalan, nivellatív rendszerből való kimozdulás lépésének tekinti a Mi Hazánk azon politikai programját, hogy a választási jogot egyedüli pártként írás- és olvasás tudásához kötné. Ne legyen dogma a liberalizmusból fakadó egyenlő, titkos, általános választói jog! Felszólítjuk a többi pártot is, hogy fontolják meg, gondolják újra a választási rendszerhez való viszonyulásukat!
Hívunk mindenkit mi is Horthy Miklós kormányzóvá választásának 100. évfordulóján, március 1-jén tartandó budapesti fáklyás, fehér lovas felvonulásra, ami egyben a nemzeti ellenállás seregszemléje is lesz! Vállaljuk fel bátran együtt a Kormányzó politikai örökségét!
2020.02.26. Székesfehérvár
HVIM vezetőség
Seregszemle Horthy Miklós kormányzóvá választásának 100. évfordulóján
(64 – Szent Korona Rádió)