Benkő Tibor, jelenlegi vezérkari főnök és honvédelmi miniszter jelölt a két bizottság közös ülésén halgattatott meg a mai nap. Szerinte újjá kell építeni a Honvédséget, az alapoktól. De akkor mi történt eddig?
Terjedelmes cikkben számol be az eseményről a liberális Index. Valószínűleg a legtöbben már olvasták ezt, illetve az érdeklődők bizonyára utána néztek Benkő Tibor papíron impozáns pályafutásának, így ettől megkíméljük az olvasókat, következzék a parlamenti cicaharc és excrementum hajigálásának kommentálása.
Indításnak jegyezzük meg, hogy a papírember Hendét váltó Simicskó valószínűleg megtette, amit lehetett, panasz kormányzati részről nem volt rá kifelé, ezzel szemben mégis abban a megaláztatásban volt része, hogy nem jelenthette be saját távozását.
A meghallgatás azzal kezdődött, hogy Benkő ismertette a 43 év szolgálati időt felölelő szakmai önéletrajzának főbb pontjait, elvi hitvallását, és nagy általánosságokban beszélt széles körű nemzetközi tapasztalatairól a fegyveres erők civil kontrolljával, a katonai és civil diplomáciával kapcsolatban. Leszögezte,
Konkrét elképzelése van a jövőt illetően, kiket kell vezetni és kiket és hogyan kell ellenőrizni.
Írja az Index. A civil kontrollra később Benkő Tibor frappáns választ adott. Az ellenőrzés remélhetőleg a kummantások és a több évtizedes leszerelési hisztéria számonkérését jelenti, de azért ne legyen hiú ábrándjaink. Sajnos nem kell attól tartani, hogy felakasztják azt, aki miatt összetört egy teljes harcihelikopter ezred.
Elmondta, hogy a NATO nyújtotta védelem kölcsönösségen alapszik, azaz véglegesen szakítani kell azzal, hogy “Majd a NATO megvéd”. Akárhogy nézzük, a NATO mi is vagyunk. Említette ezenkívül új kihívásként a kiber-és hibrid hadviselést, valamint az illegális migrációval összefonódó terrorizmust. Remélhetőleg a probléma felfedezésén túl érdemi lépések is történni fognak.
Továbbra is napirenden a V4-ek együttműködése, ezen belül a katonai együttműködés növelése. A “honvédelem legfontosabb erőforrása maga a katona” fogalmazott, amit remélhetőleg komolyan is fognak venni. Mind elismerési, mind kiképzési oldalról, hiszen Ukrajnától a Közel-Keleten át Jemenig számtalan példát találunk arra, hogy az egyik legfontosabb dolog a szakmai felkészültség.
“Az alapoktól kell felépíteni a honvédséget
A két bizottságból főleg az ellenzéki tagok tettek fel kérdéseket – ezek részben a miniszter feladataira, politikai-intézményi helyzetére, részben Benkő szlogenszerűen (Tényleg! -Vanek úr) megfogalmazott vállalásainak tisztázásra irányultak:
- Hogyan kíván katonaként civil kontrollt gyakorolni a Magyar Honvédség felett?
Benkő megfordította a kérdést. Szerinte ugyanis nem egyértelmű, miért pont egy pedagógus, egy közgazdász tudna érdemi civil kontrollt gyakorolni a hadsereg felett. Másfelől pedig a honvédség munkáját a miniszterein kívül is egy sor civil intézmény – köztük az Országgyűlés, az Állami Számvevőszék – felügyeli.”
Ez a “civil kontroll” valami mániákus betegség lehet. Miért kéne, ki találta ezt ki, és ki tette ugyan kötelezővé?
- “Hogyan kívánja megoldani az akut – egyes információk szerint 30 százalékra rúgó – létszámhiányt, az illetmény- és biztosítási rendszert, illetve a laktanyákkal kapcsolatos problémákat?
Benkő megemlítette, hogy a laktanya-rekonstrukciós program csaknem tíz éve félbeszakadt, de azt nem, honnan venné fel a fonalat. Magyarország teljesíti a NATO elvárását, és 80 százaléka felett van a feltöltöttsége. Az arány ráadásul 2016 óta javul, még akkor is, ha az elmúlt években négy új katonai szerv jött létre.”
Ez azért érdekes, mert több csatornán is az volt a kommunikáció, hogy a laktanya felújítások pár éve indultak el, és egészen jól haladnak. Akkor valami nem stimmel. A tíz évből meg nyolc már Fideszes kormány alatt történt. Ezek szerint Benkő azt állítja, hogy az “elmúltnyolcév”… A 80%-os feltöltöttség papíron jól mutat, de jó volna ezt valamilyen bontásban is látni, mert erős a gyanú, hogy az irodai pozíciók, a Honvéd Kórház és hasonlók húzzák fel az átlagot.
Kapott aztán, egyébként jogosan, a Zrínyi 20-26 program is, aminek a programfüzete valóban nem üti meg egy Avon katalógus szintjét. Az ellenzék számon kérte többek között az új helikopterek be nem szerzését, amire egyébként nem csak a Fidesznek, hanem az azt megelőző nyolc évig tomboló MSZP-SzDSz párosnak is volt nyolc éve. Ennyi idő alatt évi két új gépes ütemmel már meg is lennénk. Figyelemre méltó mindazonáltal az MSZP pofátlansága.
Benkő szerint az “alapoktól” kell újraépíteni a Honvédséget, illetve annyi konkrétumot tudott felhozni, hogy egy, többcélú típussal fog megtörténni a váltás. Namármost. Az “emútnyócében” ő volt a vezérkari főnök. Jóreggelt. Nem egy őrnagy, maga a vezérkari főnök. Most akkor eddig az Orbán-kormányok mind tökfilkókat ültetek a miniszteri pozícióba és őt nem hagyták rendet rakni? Vagy véletlenül senki sem szólt a kormánynak, hogy komplett fegyvernemek tűntek el? Ezt az egészet mégis hogyan lehetne magyarázni?
Helikopter-ügyben viszont úgy tűnik gyűlnek a vészjósló fellegek. A visegrádi együttműködés és az egyetlen típus “nyomatása” nagyon az UH-60 / S-70 vonalra mutat. Ez három fő okból sem jó ötlet, ahogy ezzel korábban már foglalkoztunk >>itt<<, szinte pontosan egy évvel ezelőtt.
Röviden:
- Kicsinek nagy. A két ex-OMSZ-es Eurocopter fontos rést foltozott be végre, további példányok kellenének a típusból, vagy EC-145-ből.
- Nagynak kicsi. Harmad annyi felfegyverzett katonát tud szállítani, mint a jelenlegi Mi-8/-17-es páros. A szovjet típus szűkösen, de egy szakaszt el tud vinni, a jenki egy rajt. A jelenlegi kapacitás megőrzéséhez körülbelül 30 új jármű kellene. Szlovákia esetéből kiindulva ez úgy 230-250 milliárd forint lenne úgy, hogy a fényképek alapján nem sok “extra” került beépítésre.
- Ami mindenre jó, az igazából semmire. Felfegyverezhetik, de attól még egy felfegyverzett szállító marad.
Érdekes, hogy sem a harcászati teherszállító repülőgépek cseréje, sem bármelyik páncélos típus cseréjének kérdése nem merült fel, holott ezekért is muzeológusok egész tömegei tudnának ölre menni egymással.
- “Mit szól ahhoz, hogy Németh Szilárd államtitkárrá való kinevezése felveti annak gyanúját, hogy a katonai hírszerzés erőforrásait olyan, kevéssé szakmai célokra használhatják fel, mint például a „Soros-zsoldosok” – azaz civil szervezetek, ellenzéki személyiségek – elleni műveletek?”
Kérdezték tőle. Valóban érdekes, hogy Rezsiszilárd mitől volna alkalmas erre a pozícióra, ugyanakkor a katonai hírszerzést eddig vajon, kormányokon átívelően, mindig csak és kizárólag a cserkészek becsületkódexe alapján használták?
Azt felelte, “Ő ilyen feladatot nem kapott, és nem is hallott róla, ezért nem érti ezt a kérdést.”, ami azért érdekes, mert tulajdonképpen nem kell különösebb végzettség egy ilyen mondat megértéséhez. Ezen túl azt is mondhatta volna, hogy: -Nem, katonai hírszerzést a továbbiakban is kizárólag, ésatöbbi.
Megkérdezték tőle, hogyan állna neki az orosz titkosszolgálat komoly magyarországi befolyásának visszaszorításának? Valamiért többi titkosszolgálat nem érdekes? Lehetőleg magán kívül minden más szolgálatot lehetetlenítsenek el itthon a hazai gumitalpúak.
Végül Németh Zsolt (Fidesz) kérdezte, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy Magyarország 2024-nél korábban a GDP 2 százalékára növeli katonai kiadásait? Elég furcsa, mintha az ember saját magával beszélgetne. Benkő nem is adott egyenes választ, de ezt inkább a pénzügyminisztertől vagy a miniszterelnöktől kéne kérdezni.
Vanek úr