Megfejtették a régészek Kanázsvár titkát Mátraderecskén

Feltárulnak a Kanázsvár titkai

Lassan végéhez közeledik a mátraderecskei Kanázsvár régészeti feltárása, de a helyszínen még javában folyik a munka. A régészek több cserépdarabot is találtak és a feltételezett alagútnak is a végére jártak.

Jámbor Keve, az ásatás vezetője elmondta, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének hallgatói végzik a régészeti munkálatokat.

“A projekt célja a vár-hegy, vármag régészei kutatása, feltárása, megvizsgálása és idővel a roncsolásmentes eljárásokkal való felmérése.”

Kanázsvár jelenlegi állapota

Elmondta, hogy a felszín nagyon pusztult, lekopott. A vár nagy része, a szélei nagyrészt lecsúsztak, ami főként a természetes eróziónak köszönhető, máshol pedig a sziklafelszín közelében is 10-30 centi vastagságban maradtak meg rétegek, elsősorban humuszréteg.

Ennek ellenére itt is találtunk régészeti leletanyagot is, valamint több helyen a sziklafelszínen is megmaradtak a régi vár, vagy annak épületeihez tartozó, habarcsos kötésben lévő kődarabok. Valószínűleg a vár maga helyi építőanyagból készülhetett, az se kizárt, hogy ahogy kialakították a vár területét, például

“amikor az árkot készítők kifejtették a köveket, azokat egyből be is dolgozták a falakba. Ez bevett eljárás volt, helyben volt az építőanyag”

– magyarázta.

Elmondta, hogy a torony csonkja a feltételezések szerint szilvamag alakú volt, ma is látható; a felszínen is felfedezhetők a kváderkövek. A toronnyal ellátott várak elsősorban a 13. században épültek. A Kárpát-medencében ez a fajta torony nagyon ritka.

Kanázsvár történelmi háttere

Ez az Aranybullaés a tatárjárás időszaka, amikor az egész ország hatalmas változáson megy keresztül mind társadalmi, mind gazdasági értelemben. Ekkor jelenik meg az a nemesi réteg, akik a század végére és Károly Róbert idejére olyan politikai, gazdasági erő birtokában vannak, hogy a királyi hatalmat is veszélyeztetik. Ezt fogja majd Károly Róbert leverni – magyarázta az ásatásvezető.

Kifejtette, hogy a nemeség felemelkedésének az is kedvezett, hogy az Árpád-ház végén a különböző ágak egymással is küzdöttek a trónért,

“a különböző királyok a saját nemeségüket támogatták birtokokkal, és ebbe tartozhatott bele a Kanázsváris.”

Hozzátette, hogy a sziklafelszínen a toronytól nyugati irányban található egy feltehetően természetes, de részben mesterséges üreg,

“amiről eddig azt gondolták, hogy alagút, de most a kutatás vége felé haladva, az eddigi ismeretek alapján valamiféle tárolóként vagy inkább ciszternaként említette.”

Az aljában lépcsőzetesen kialakított lejárót találtak, ami teljesen az aljáig vezet.

– Ez bevett dolog volt, hiszen az esővizet gyűjtötték és szárazabb időben is le kellett tudni menni a vízért. Lelet innen kevésbé jött, egy vasvéső került elő, de ha ez valóban ciszternaként működött, akkor ez nem meglepő. A ciszternákat takarították, hiszen nem hagyhatták, hogy beposhadjon a víz – fejtette ki megjegyezve, hogy rengeteg szemetet is találtak az üregben, ami valószínűleg a későbbi időkben került bele.

Fölötte, a sziklafelszínen habarcsba rakva egy, a toronyhoz tartozó, valószínűleg ahhoz hozzáépített épületnek az alapozását is felfedezték.

– fejtette ki Jámbor Keve, aki megjegyezte, hogy Kanázsvár mellett haladt el a rézút és a hadiút is, így a terület megfigyelésének fontossága is szerepet játszott abban, hogy ezt a helyet választották várépítésre.

Milyen típusú volt Kanázsvár?

Ha a toronyról le tudnánk nézni, akkor látnánk, hogy ott van egy kiemelkedő szikla. Ott is nyitottunk egy kisebb szelvényt, ahol szintén találtunk késő Árpád-kori leleteket. A középkorban először fából építették a várakat, később építették át kőből, de itt elképzelhető, hogy egyből kőből kezdték az építkezést. Amikor kinőtte a magját a vár, akkor elővédeket is építettek, hogy jobban lehessen védeni, ezért gondoltuk, hogy elővár az a szikla. Ahhoz azonban egyelőre túl kevés a információ, hogy egy elővéd-tornyot tudjunk oda konstruálni – fogalmazott az ásatásvezető.

A vár típusával kapcsolatban elmondta, hogy feltételezések szerint egy francia sarkantyúvárról van szó, de ezek az előzetes elképzelések voltak. Ennek Franciaországban vannak párhuzamjai, Magyarországon nem jellemző, inkább a Szentföldön vannak ilyen típusú várak.

Elmondta, hogy a torony nem lakótorony volt, hiszen kicsi a terület, nem kényelmes ahhoz, hogy lakjanak itt. Legfeljebb egy várnagy volt itt, kisebb helyőrséggel, akik a toronyhoz épült épületben laktak, nem magában a toronyban.

Kanázsvár feltárása a település számára is sokat jelent

Forgó Gábor polgármester elmondta, hogy a régészeti feltárás azért szükséges, mert állagmegőrzést akarnak végezni, addig pedig nem nyúlhatnak hozzá.

“Az egyik, amit sürgősen meg kell csinálnunk, az az állagmegóvás, a másik pedig, miután a tudomány választ ad arra, milyen régi a várunk, mitől különleges, érdemes egy felújítást végezni. Ha valóban különleges, akkor érdemes újjáépíteni eredeti állapotára”

– mondta.

Kiemelte, hogy a falu az egészségturizmusra épít, most lett új tulajdonosa a szállodának a Mofettával szemben. A Mofettában már most is 200 beteget kezelnek, ez a szálloda rendbe tétele után növekedni fog.

Hozzátette, hogy a polgármesteri programokban benne van a Kanázsvár felújítása, ennek szeretne eleget tenni.