Kína parlamenti ülésszakán egy olyan törvényt fognak szentesíteni, amely a han kínai kultúrát teszi kizárólagos mércévé, a nemzetiségek nyelvhasználatától a házasságkötésen át a vallásgyakorlásig mindent szabályoz. Csupán 55 különböző etnikai kisebbségről van szó, akiknek kultúráját el akarják törölni.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
A kínai kormányt évtizedek óta elnyomó politikát folytat az etnikai kisebbségek leigázása és a domináns han kultúrába való kényszerű beolvasztása érdekében. Most egy új törvény, amelyet a héten zajló éves parlamenti ülésszakon fognak jóváhagyni, rögzíti, kiterjeszti és felgyorsítja ezt a folyamatot.
Akadémikusok és jogvédők szerint ez tovább veszélyezteti a nemzetiségek jogait és életmódját. A kínai kormány ezzel szemben az „egység általi modernizáció” előmozdításához elengedhetetlen lépésként védi a tervezetet, és az „etnikai egység és fejlődés előmozdításáról szóló törvénynek” nevezi azt. A jogszabály
a mandarin nyelv javára háttérbe szorítja a többi nyelvet; tiltja a vegyes házasságok korlátozását, ezzel ösztönözve a han kínaiak és más etnikumok közötti frigyeket; előírja a szülőknek, hogy „neveljék és irányítsák a kiskorúakat a Kínai Kommunista Párt szeretetére”; és általánosságban tilt minden olyan cselekményt, amely sérti az „etnikai egységet”.
Hszi Csin-ping többször szólított fel a „vallás sinizációjára”, megkövetelve, hogy a vallási gyakorlatok megfeleljenek a Párt által meghatározott kínai kultúrának és értékeknek. Szakértők szerint ez a törvény a jelenlegi vezetés alapvető irányvonalának jogi rögzítése. „Legyen szó a mandarin nyelv népszerűsítéséről vagy a kisebbségi identitás és vallás korlátozásáról, a rezsim azt üzeni: amit eddig tettünk, az helyes volt, és annyira bízunk benne, hogy az eddigi irányelveket alaptörvényi szintre emeljük” – nyilatkozta Aaron Glasserman, a Pennsylvaniai Egyetem munkatársa.
Kínában 55 hivatalos etnikai kisebbség él, a népességük a néhány tízezertől a sokmillióig terjed. Pekinget azonban egyes csoportok jobban aggasztják, mint mások. A legsúlyosabb jogsértéseket Hszincsiangban – az ujgurok és más türk kisebbségek otthonában – valamint Tibetben hajtja végre a kínai vezetés.
A 2008-as olimpia előtt tibeti szerzetesek vezettek felkelést Lhászában, amit a hatalom elfojtott (Peking szerint 22, az emigráns csoportok szerint 200 áldozattal). A következő évben Ürümcsiben, Hszincsiang fővárosában törtek ki halálos összecsapások ujgurok és hanok között, közel 200 halottat követelve. 2013-ban ujgur szeparatisták hajtottak a Tienanmen térre, 2014-ben pedig egy pályaudvaron támadtak járókelőkre Jünnan tartományban. Peking azzal érvel, hogy a kemény fellépés válasz az erőszakos felkelésekre, de mindeközben a kommunista terrorállam átnevelő táborokba hurcolja az ujgurokat, valamint különböző razziákat tartanak otthonaikban, amint alább olvasható.
Felülírják a kisebbségi jogok meglévő védelmét
Az ENSZ és jogvédő csoportok szerint viszont több mint egymillió ujgur muszlimot zártak táborokba, amelyeket a kormány „átnevelő központoknak” hív. Tibetben a kolostorokat szigorúan ellenőrzik, a 18 év alattiak állami iskolákban csak mandarinul tanulhatnak, buddhista szövegeket nem – ez súlyos csapás a közösségre, ahol korábban a gyerekek a kolostorokban nevelkedtek szerzetessé. A fősodrú média szerint az elmúlt években Belső-Mongóliában a nyelvoktatás korlátozása, Ninghszia tartományban pedig mecsetek lerombolása miatt törtek ki zavargások. Elemzők szerint a kormány úgy érezte, új törvényre van szükség, amely felülírja a kisebbségi jogok meglévő védelmét. Ez segít kontrollálni a szomszédos országokkal és kereskedelmi útvonalakkal határos, stratégiai fontosságú régiókat.
A hanok a lakosság több mint 90 százalékát teszik ki, a tibetiek, ujgurok és mongolok szülőföldje adja az ország területének jelentős részét, gazdag ásványkincsekben és mezőgazdasági területekben. E csoportoknak a történelem során voltak független korszakaik, saját nyelvvel és írással rendelkeznek, és száműzött közösségeik a rendszer leghevesebb bírálói. Az új törvény megkönnyíti a tisztségviselőknek a már zajló folyamatok végrehajtását. Peking évek óta ösztönzi a han kínaiak betelepülését Tibetbe és Hszincsiangba, hogy megváltoztassa a demográfiai arányokat. Emellett anyagi ösztönzőkkel támogatják a vegyes házasságokat is. A törvény nem mondja ki nyíltan a vegyes házasságok kényszerítését, de tiltja, hogy bárki vallási vagy etnikai alapon beavatkozzon a házasodási szabadságba. Ez megfosztja a helyi vallási vezetőket vagy szülőket attól a lehetőségtől, hogy ellenezzék a vegyes frigyeket.
Lou Csin-csiang, a parlament szóvivője szerint a cél a „kínai nemzet közös közösségtudatának erősítése”. A Párt régóta úgy tartja, hogy a kisebbségek „elmaradottak” a hanokhoz képest.
A kínai kémprogramokról – Korán appal is megfigyeli a kommunista állam az ujgurokat
Hogyan használja Kína a pénzügyi elnyomást az ujgur nép felszámolására?
(Maszol nyomán Szent Korona Rádió)