Lassan három hete zajlik a kiújult konfliktus a New York – Tel-Aviv tengely és Irán között, azonban mégsem következett be az, amire az Epstein-koalíció várt, hogy a perzsák gyorsan összeomlana. Ennek fő oka az aszimmetrikus hadviselés, amit Irán és a Hezbollah folytat, emiatt a háború akár jóval tovább is elhúzódhat, mint amire a cionisták számítottak.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
Mi az az aszimmetrikus hadviselés?
Az aszimmetrikus hadviselés alatt legtöbbször azt értjük, amikor az egyik fél jóval gyengébb katonai képességekkel bír, ezért más módokon helyez nyomást az ellenségre, ezt használja ki Irán és a Hezbollah is. (Bár az vitán felüli, hogy Irán valódi képességeit még nem láttuk, de mégis sakkban tudja tartani Amerikát és Izraelt.)
Az ellenállás tengelye február 28 óta folyamatosan, összehangolva rakétázza Izraelt, és a környező országok amerikai bázisait. Ugyan ezeken rakéták nagyobb részét lelövik a védelmi rendszerek, de egy részük sikeresen becsapódik, ami anyagi károkat okoz, a folyamatos légiriadó pedig a társadalomra helyez komoly pszichológiai nyomást. Az iráni találatok napi szintűek, erre vonatkozóan érdemes figyelemmel követni Telegram csatornánkat, ahol a legfrissebbeket mindig közöljük. Emellett pedig minden kilőtt rakétával, és drónnal gazdasági károkat is okoznak, mert míg az ellenállás tengelye olcsó fegyvereket használ (egy iráni Shahed drón körülbelül 7000 dollár), addig a Vaskupola rakétái darabonként milliókba kerülnek. Ezzel pedig egy olyan költséges háborúba kényszerítik bele Izraelt és az USA-t, amit hosszú távon nem éri meg nekik fenntartani.
Emellett pedig folyamatos blokád alatt tartják a Hormuzi-szorost, ami miatt a kőolaj ára robbanásszerűen megugrott, jelenleg körülbelül 100 dollár/hordóra (a szakértők szerint az ideális ár 60-80 dollár/hordó között van, ez az, ami nem roppantja meg a gazdaságot, de még inflációt sem okot.) A magas kőolajár gyengíti a dollárt, ami pedig az amerikai gazdaságot, ez hosszabb távon komolyabb károkat okoz, mint néhány kilőtt harckocsi, vagy lebombázott katonai bázis.
Andreas Krieg, a londoni King’s College szakértője szerint:
„Ha meg tudják emelni az olajárakat, megzavarják az LNG-piacot, bizonytalanságot keltenek a befektetőkben és a légiközlekedésben, akkor a háborút olyan terepre viszik át, ahol a legerősebb katonai hatalom sem érzi magát komfortosan.”
Szerinte Iránnak nem kell hagyományos katonai győzelmet aratnia. Elég, ha a háború költségét túl magasra emeli.
A szakértők szerint a konfliktus megmutatja a különbséget a taktikai károk és a stratégiai vereség között. Irán és a Hezbollah jelentős veszteségeket szenvedett, de kifejezetten arra vannak felkészülve, hogy túléljék az ilyen csapásokat, hiszen az iszlám forradalom, és a Hezbollah létrejötte óta folyamatos készültségben vannak. Ezért a konfliktus egyre inkább kimerítő háborúvá válik, gazdasági szenvedéssel és politikai legitimációs harccal. Mindkét fél célja, hogy a másikat kényszerítse előbb egy kedvezőtlen békére.
Repedések a Trump–Netanjahu tervben
A háború február 28-án kezdődött egy rendkívül erős izraeli-amerikai bombázással Teherán ellen. A támadás során az iráni vezetés jelentős része meghalt, köztük Ali Hamenei ajatollah és több magas rangú politikai és katonai tanácsadó. Az akció célja az lehetett, hogy káoszt idézzen elő az iráni rendszerben, amelynek az ellenzéki tüntetésekkel is szembe kellett néznie. Az állam azonban gyorsan stabilizálódott, néhány nap múlva Modzstaba Hamenei átvette a hatalmat. Ez a keményvonalas irányvonal megerősödését jelezte, ami csalódás volt Donald Trump számára, aki remélte, hogy egy mérsékeltebb vezető kerül hatalomra, vagy éppen az iráni nép hirdet forradalmat.
Az ajatollah hacra szólított fel
Március 12-én először intézett beszédet a népéhez Modzstaba Hamenei ajatollah, de mivel ezt nem személyesen ő mondta el, szárnyra kapott az az elmélet is, hogy már ő sem él, csak ezt nem ismeri el Teherán. Mások szerint ő is megsérült a terrortámadásban, ami végzett apjával és a családjával, és jelenleg kómában fekszik. Valószínű, hogy egy jól őrzött, titkos bunkerben tartózkodik, aminek a pontos helyét is kevesen ismerik, ezzel védve őt az újabb zsidó merénylettől.
Beszédében Modzstaba Hamenei teljes mértékben kiállt a Forradalmi Gárda katonai stratégiája mellett. Felszólított a Hormuzi-szoros blokádjának folytatására, ami kulcsfontosságú gazdasági nyomásgyakorlási eszköz Irán kezében.
Az iráni ajatollah arra is felszólította az Öböl menti arab országokat, hogy zárják be az amerikai katonai bázisokat. Figyelmeztetett, ha ezek az országok engedik, hogy az USA használja a bázisaikat, Irán folytatni fogja a csapásokat az amerikai katonai létesítmények, és az infrastruktúra ellen, ami megingathatja az Öböl menti országok stabilitását.
Iránban a rendszer támogatói úgy érzik, létfontosságú harcot vívnak. Ali Hamenei és más vezetők halála után hatalmas tömegek vettek részt a megemlékezésekben. Egyes szakértők szerint, az iráni vezetés számára a visszalépés most „biztos halált” jelentene. Ezért Irán elsődleges célja az, hogy nagyon magas költséget kényszerítsen ellenfeleire, és így elérje, hogy egy esetleges tűzszünet után ne folytatódjanak az izraeli támadások.
Irán erőssége a decentralizált hadsereg
A perzsák tanultak a 2003-as Irak elleni támadásból, amikor a kulcsemberek likvidálása után gyakorlatilag összeomlott az iraki hadsereg, ezért Irán bevezette az úgynevezett “mozaik stratégiát”, és 31 katonai régióra osztotta fel az országot, egymástól független vezetéssel. Így ha egy régiót elvágnak a többitől, az függetlenül is tud harcolni, ha pedig elesik, akkor a többi még tovább működik. Ezzel gyakorlatilag lehetetlen lefejezni őket. Ebben az esetben ugyan nehezebb a nagy, összehangolt támadások kivitelezése, de az Irán által is alkalmazott aszimmetrikus hadviselés esetén különösen hasznos.
A Hezbollah kitart
A 2024-es dél-libanoni konfliktus után sokan temették a Hezbollahot, és valóban meggyengült a szervezet, de az elmúlt hetek bizonyítják, hogy még mindig van ereje. A kereszténybarát szervezet harcosainak számát 30.000 főre becsülik, a rakétakészlete még mindig 20.000 darabra tehető, de takarékoskodnak vele, ugyanis az Aszad-rendszer bukása óta megszakadt a Szírián keresztül haladó ellátási lánc. Helyette inkább a helyben gyártott drónokra támaszkodnak, sokkal jobban, mint két évvel ezelőtt. Jelenleg Dél-Libanonban harcolnak a megszálló zsidók ellen, a Radwan egység kommandósai, akik a szervezet 2-3 ezer fős elit egységét képezik, folyamatosan csapásokat mérnek az IDF-re.
Végső soron ez a konfliktus jól megmutatja, hogy a Hezbollah és az Irán által használt aszimmetrikus hadviselés nem a klasszikus győzelemről szól, hanem az időről és a kitartásról. Nem az a fő kérdés, ki tud katonailag felülkerekedni, hanem az, ki bírja tovább gazdaságilag, politikailag és társadalmilag. Irán és szövetségesei nem feltétlenül akarnak, és nem is tudnak, döntő csatát nyerni, elég számukra, ha a konfliktust olyan szintre emelik, ahol még a legerősebb hadseregek számára is egyre kevésbé éri meg folytatni. Ebben rejlik az aszimmetrikus hadviselés igazi ereje. De vajon Amerika megindul-e a szárazföldön?
Irán és a Hezbollah is komoly veszteségeket okoz a judeokrata erőknek
Az USA szárazföldi hadművelettel szerezné meg az iráni uránkészletet?
Így gyilkolták meg a zsidók – Hamenei nem bujkált, hanem készült a mártírhalálra
(Le Monde nyomán Szent Korona Rádió)