Egy szigligeti építkezés alapozása közben olyan érmék és leletek kerültek elő a fagyott talaj 20 centis kérge alatt, amelyek a Római Birodalomtól a magyar középkorig ívelnek.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
Római érme
A leglátványosabb darab egy római érme, amelyet Constans császár (333–337) idején vertek a 340-es években, az érme különlegessége a rendkívül részletgazdag hátoldal, ahol Victoria, a győzelem istennője látható, kezében a diadal jelképével.
Ezüstdénár Nagy Lajos király korából
A másik sztár egy Nagy Lajos király (1342–1382) korabeli, úgynevezett „szerencsefejes” ezüstdénár. Ez a 14. századi fizetőeszköz tökéletes állapotban konzerválódott:
Ókori pillanatfelvétel
A leletek között találtak római kori tetőcserepeket, ez az úgynevezett tegulák pedig egyfajta „ókori pillanatfelvételt” is megőriztek az utókornak. Az égetés előtt álló agyagba ugyanis nemcsak a készítő mester húzott bele díszítővonalakat az ujjaival, hanem egy arra kószáló kecske vagy juh is beletaposott, örök nyomot hagyva a történelemben.
Mivel a leleteket a hivatalosan nyilvántartott lelőhelytől távolabb találták meg, a felfedezés bizonyítja, hogy a Balaton-parti település alatt még számos, eddig ismeretlen régészeti objektum rejtőzhet.
(raketa.hu és a Wass Albert Könyvtár és Múzeum nyomán Szent Korona Rádió)
Mátyás király pajzsának története, mely Napóleon hadizsákmánya lett