Miközben a Fidesz szinte a háború eleje óta képviseli azt az álláspontot, hogy nem szabad Ukrajnát támogatni, a kormányközeli 4iG partnerei mind fontos támogatói az ukrán hadiiparnak. A privatizált honvédelmi cégbe beszálló Czechoslovak Group például idén indította be a tüzérségi lövedékek gyártását Ukrajnában, lőszereket és önjáró lövegek alvázait szállítja az ukrán hadseregnek. A 4iG egyik fő befektetője, a Rheinmetall szintén Ukrajnában nyit gyárakat, az ukránok pedig Zalaegerszegről hozatták az első Rheinmetall Lynx gyalogsági harcjárművüket.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
Orbán Viktor is beszédet mondott azon az eseményen, ahol bejelentették a 4iG hadiipari vállalata és négy új külföldi partnere között. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. a Nurol Makina és a Lockheed Martin mellett a több mint 31 milliárd eurós saját tőkéjű, prágai székhelyű Czechoslovak Group (CSG) és annak leányvállalata, a Tatra Trucks vállalatokkal kötött üzletet, utóbbi most 37%-os tulajdonrészt szerzett a Rába Nyrt-ben, az egyik utolsó, még magyar kézben maradt hadiipari gyárban.
„A cseh Tatra Trucks és a magyar Rábát tulajdonló 4iG közötti együttműködés önmagában is fontos fejlemény, de a magyar kormány számára ez az üzlet többet jelent, mert számunkra ez egy átfogó geopolitikai stratégia része” – mondta a miniszterelnök. Azt a kormányzati híradások már kevésbé hangsúlyozták, hogy a CSG befektetésével tovább csökken a magyar befolyás a hazai hadiiparban.
A Honvédelmi Minisztérium még tavaly privatizálta csaknem a teljes, még állami kézben maradt hadiipart.
Ennek nyitánya az Aero Vodochody csehországi repülőgépgyártó cég részvényeinek eladása volt MOL-közeli befektetőknek és Habony Árpád cégének. Ezt követte egy százmilliárdos nagyságrendű privatizáció, amely során az utóbbi évek egyik legerősebb NER-es cégévé előlépett 4iG vette meg a HM vagyonkezelője, az állami N7 Holding többségi tulajdonát. Az N7 alá olyan vállalatok tartoztak, mint a kézifegyvereket gyártó Arzenál Kft.-t, az Aeroplex Kft-t, azaz a ferihegyi repülőgép-javítót, illetve a magyar állam részesedése a nagy külföldi fegyvergyártókkal indított vegyesvállalatokban: a Rheinmetall, a Colt CZ és az Airbus hazai üzemeiben.
Első körben még az államé maradt a Rába Nyrt., pár hónap múlva azonban a 4iG nagy múltú teherautógyárban is többségi tulajdonos lett. Ennek a cégnek a 37%-át vette most meg a CSG.
A privatizációval alig marad jelentős, tisztán magyar tulajdonú hadiipari gyártó Magyarországon. Az állam tulajdonában klasszikus fegyvergyár nem is maradt, csupán technikai támogatást, karbantartást nyújtó cégek, de a hadiipari magáncégek között sem nagyon maradt teljesen magyar tulajdonú. A 4iG-n keresztül tovább nőtt a magyar hadiiparban a Rheinmetall befolyása, mivel a 4iG Nyrt. részvényeinek több mint negyedét szintén a német hadiipari óriás kezeli.
Az a külföldi kitettség, amit a kormány a magyar hadiiparban kialakított, a régióban egyedi: Románia, Szlovákia és Bulgária is megtartották a nagy fegyvergyártó cégeiket, többnyire állami tulajdonban. Ez a „geopolitikai stratégia” igencsak ellentétben áll a kormány szuverenitást hangsúlyozó retorikájával.
Elsőként nyitottak lőszergyárat Ukrajnában
Ennél is nagyobb ellentmondás, hogy a most a magyar hadiiparba beszálló Czechoslovak Group (CSG) az elmúlt években az ukrán hadsereg egyik fő beszállítója, és az ukrán hadiipar fontos partnere lett.
A CSG közlése szerint 2025-ben Ukrajna a cég legnagyobb felvevőpiaca volt, tavaly a bevételeik több mint negyede az ukrán katonai megrendelésekből származott.
Ez az egyik oka annak, hogy a CSG két éve megkezdte a gyártás kiszervezését Ukrajnába. 2024-ben a cég együttműködési megállapodást kötött az Ukrajinszka Bronetechnika ukrán fegyvergyártó vállalattal tüzérségi lőszerek gyártásáról részben ukrajnai, részben cseh hadiüzemekben.
„A Czechoslovak Group ezzel a lépéssel megerősítette szándékát, hogy együttműködést alakítson ki ukrán vállalatokkal a tüzérségi lőszer területén, és segítse a megtámadott országot az ilyen típusú lőszer gyártásában a területén. (…) A lőszergyártás Csehországban és Ukrajnában fog zajlani, azzal a céllal, hogy növeljék és felgyorsítsák az ukrán hadsereg számára történő gyártást, valamint csökkentsék a tüzérségi lőszer árait”
– olvasható a CSG 2024-es közleményében.
Tavaly októberben a nagy nyugati fegyvergyártók közül elsőként el is indult a CSG termelése Ukrajnában, az első évben többek között 100 ezer darab 155 mm-es tüzérségi lövedéket szállítanának le. Ukrajna a háború alatt állt át erre a NATO-standard lőszertípusra a korábbi, szovjet kaliberekről, miután lövegeiket nagyrészt új, nyugatról szállított modellekre cserélték. Ugyanilyen lövedékeket egyébként a 4iG kisebbségi tulajdonosa, a Rheinmetall is szállít az ukrán hadseregnek, és ők is építenek egy lőszergyárat Ukrajnában.
A CSG ukrajnai partnere, az Ukrajinszka Bronetechnika a 2022 februári orosz támadás után az ukrán hadsereg legnagyobb privát beszállítójává vált, éves forgalma 350 millió dollárra (116,2 milliárd forint) nőtt, a korábbi érték több mint tízszeresére.
A CSG egy közleménye „Ukrajna legnagyobb és legmegbízhatóbb fegyverszállítójaként” mutatja be a CSG Excalibur Army nevű leányvállalatát.
A cég 2022 óta vesz részt az ukrán hadsereg felfegyverzésében, 2022 és 2023 között egy amerikai-holland program keretében újították fel az ukrán T-72-es tankokat, később rakéta- és hagyományos tüzérségi eszközöket szállítottak. Tavaly pedig az Excalibur is megnyitotta ukrajnai irodáját az ottani gyártás elindítása érdekében.
Az egyébként, hogy nyugati fegyvergyártók elkezdik Ukrajnába kiszervezni a gyártást, nem véletlen: Ukrajna mostanra nemcsak a hadiipar felvevőpiaca, de a gyártási és technológiai kapacitás is jelentősen fejlődött a fokozódó orosz bombázások mellett is, és az ukrán hadsereget egyre nagyobb mértékben hazai gyártmányú felszereléssel látják el.
Látványosan fejlődött például a belföldi dróngyártás: Ukrajna 2022-ben kevesebb mint 2000 drónt gyártott, 2025-ben viszont már milliós nagyságrendben állítottak elő drónokat. A katonai dróntechnológiában mára Ukrajna és Oroszország valószínűleg világelsők. Beszédes, hogy az iráni háborúban az amerikai légvédelemnek is meggyűlt a baja az orosz és iráni technológiával készülő Sahed drónokkal, ezért a Pentagon tárgyalásokat kezdett Kijevvel ukrán gyártmányú elfogó drónok beszerzéséről.
A külföldi befektetők úgy kalkulálnak, hogy ez a gyártókapacitás a háború után is megmarad, és Ukrajna Európa egyik vezető fegyverexportőre lehet. Erre van történelmi precedens, a 2010-es években Ukrajna a világ 4. hadiipari exportőre volt, igaz, az akkori hadiipar még a szovjet időkből megörökölt fegyvergyárakra alapult, míg a jövőben nyugati mintájú fegyvereket gyártanának.
Orosz hadihajót lékelő rakéta Tatra teherautóról
A 4iG-CSG-megállapodásban kiemelt szerepet kapott a szintén CSG-leányvállalat, a Tatra Trucks járműgyár. A megállapodás értelmében a 4iG SDT lesz a Tatra-járművek kizárólagos értékesítője Magyarországon: ez elsősorban azt jelenti majd, hogy a Honvédség rajtuk keresztül tudja beszerezni a Tatra-járműveket. Emellett a Rába győri gyára is beszáll majd a Tatra-járművek gyártásába.
A Tatra szintén az ukrán hadsereg egyik beszállítója: a cég még a háború előtt kezdte szállítani az ukránoknak a Tatra 815-7 (Tatra Force) járműveket. Ezekre kerültek rá többek között a Neptune hajóelhárító rakéták – ez főleg arról nevezetes, hogy az ukrán védők ilyen rakétával süllyesztették el a fekete-tengeri orosz flotta zászlóshajóját, a Moszkvát.
2022-ben a Tatra képviselői új szerződést írtak alá a VOP CZ állami vállalattal az ukrán fegyveres erőknek átadandó járművek szállításáról, egy év múlva pedig ukrán híradások szerint több ezer új teherautó leszállításáról tárgyaltak az ukrán fegyveres erőkkel. Ez a jelek szerint el is indult. 2024-ben az ukrán hadsereg először vetette be a Bohdana önjáró löveg új változatait, ami Tatra Force-alvázat használ – a rászerelt ágyú egyébként szintén CSG-gyártmány, a már említett Excalibur Army modellje.
A defensearchives.com nevű OSINT-oldal szerint a Bohdanák készítéséhez először régebbi, feleslegessé vált katonai járművek alvázait hasznosították újra. Később azonban a lövegeket már újonnan importált Tatra-teherautókra szerelték fel.
A Tatra 2025-ös jelentésében Ukrajnát már a legfontosabb exportpiacai között említette.
Egy 2024-es híradás megemlíti azt is, hogy az ukrán önjáró lövegek gyártását nehezíti, hogy a Tatra gyártókapacitása már a következő két évre betelt – ezen persze segíthet, ha Győrben valóban elindul a teherautók gyártása.
Magyar harcjármű Zalaegerszegről Ukrajnába
A 4iG hadiipari megállapodásában két további cég is megjelenik, a török Nurol Makina, a Gidrán járművek gyártója, valamint a Lockhead Martin amerikai repülőgép- és fegyvergyártó cég – ezek szintén partnerei az ukrán fegyveres erőknek.
2023-ban a Nurol csoporthoz tartozó Nurol Teknoloji közleményében arra utalt, hogy ballisztikus páncéllemezeket és egyéni védőfelszereléseket szállítottak Ukrajnába. A Lockhead Martin a háború kezdete óta beszállítója az ukrán erőknek, ők gyártják például a Javelin és Himars rakétarendszerek elemeit, illetve a Patriot rendszerek rakétáit.
Bár Donald Trump elnöksége óta az Egyesült Államok saját költségén nem szállít fegyvereket Ukrajnának, a fegyversegély helyét átvette a PURL nevű kezdeményezés: ennek során európai NATO-tagállamok vásárolnak amerikai fegyvereket Ukrajnának, köztük a Lockhead Martin-féle rakétákat is.
Tavaly májusban pedig az amerikai külügyminisztérium jóváhagyott egy üzletet, amivel a Lockhead kiképzést és műszaki támogatást nyújt az ukrán légierőnek az F-16 vadászgépekhez.
A német Rheinmetall – ami a 4iG-n keresztül ma a legnagyobb befolyással bíró külföldi cég a magyar hadiiparban – szintén fontos partnere az ukrán hadiiparnak és seregnek.
Az említett lőszergyár mellett a Rheinmetall már 2023 óta vegyesvállalatot működtet az állami tulajdonú Ukroboronprommal, majd stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek az ukrán Stratégiai Üzletágak Minisztériumával. Emellett a háború kezdete óta a Rheinmetall számos fegyverrendszert szállított le az ukrán erőknek, ezek közül érdemes kiemelni a közvetlen magyar vonatkozású Lynx gyalogsági harcjárműveket, amelyekből idén januárban érkeztek meg Ukrajnába az első darabok.
A Rheinmetall 2023-ban kezdte el gyártani a Lynxeket zalaegerszegi gyárában, amit akkor fele-fele arányban birtokolt a magyar állam és a német cég, később pedig a 4iG-é lett az állami részvénycsomag. Ha hihetünk a magyar kormányzati hátterű Hungarian Conservative című lap októberi cikkének, ezek közül egyet közvetlenül Ukrajnába küldtek tesztelésre.
„A magyar kapcsolat: Zalaegerszegtől Ukrajnáig. Az első Magyarországon gyártott Lynx 2024 végén került Ukrajnába tesztelésre. Az ott szerzett tapasztalatok alapján az ukrán fegyveres erők ezt a modellt választották jövőbeli platformjuk alapjául. A tesztek után egy ideig csend övezte a projektet, de most már hivatalos: Ukrajna saját Lynx-gyártást indít”
– újságolta akkor büszkén a kormányközeli újság, ami, talán nem véletlenül, csak angolul jelenik meg.
Mindez érdekes megvilágításba helyezi a Fidesz ukránellenes kampányát: a kormány egy „geopolitikai stratégia” keretében olyan cégeknek szervezi ki a magyar hadiipari termelés nagy részét, amik ezer szállal kötődnek az ukrán hadiiparhoz. Ezek egyike közvetlenül az ukrán fegyveres erőknek juttatott el legalább egy Magyarországon gyártott harcjárművet, amiről akkor egy kormányközeli lap lelkesen számolt be.
Hiába beszél arról jogosan Orbán Viktor arról, hogy nem szabad támogatni Ukrajnát, és véget kell vetni a háborúnak, ha eközben mi is hozzájárulunk a felfegyverzésükhöz.
Az ukrán bürokrácia miatt késik a Rheinmetall lőszergyár építése és termelése Ukrajnában
Megpróbálták megölni a Rheinmetall fegyvergyártó cég vezérigazgatóját?
A magyar határtól 12 kilométerre telepítenék a Rheinmetall gyárat az ukránok
(Átlátszó nyomán Szent Korona Rádió)