Nemzeti emlékhely születik Aba Sámuel, Magyarország harmadik királya, első választott királyunk székhelyén, Abasáron. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) ötletpályázatot írt ki, amelynek célja Abasár központjában, a feltárt romterületen és a hozzá kapcsolódó környezeti területen emlékhely létrehozását megalapozó építészeti ötletek, víziók összegyűjtése. A Bolt-tető szakrális területén járták be a helyszínt nemrég azok a fiatal építészek, akik részt vesznek a pályázaton, amire még február 23-ig lehet jelentkezni. A helyszínbejárás az MMA és a Magyarságkutató Intézet (MKI) közös, hosszú távú projektjének fontos állomása volt – írja a Magyar Nemzet.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
Az 1000 éves évfordulóra készül
Aba Sámuel trónra lépésének időpontja 1041-ben volt, az emlékhely végső kialakításának tervezett időpontja az 1000 éves évforduló ideje: 2041. A pályázati feladat a királyi központ történelmi jelentőségéhez méltó megjelenítése, a régészeti feltárás során talált leletanyag bemutatása és Aba Sámuel királyi nemzetség történetét és a kort bemutató kiállítás számára megfelelő kiállítótér létrehozása.
Aba Sámuel székhelye nemzeti emlékhely lesz
“Ez a hely nem pusztán régészeti lelőhely, hanem a korai magyar állam egyik legjelentősebb királyi, egyházi és szakrális központja”
– hangsúlyozta M. Lezsák Gabriella, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója. Mint elmondta, a Bolt-tetőn a 11. században nyugat-európai színvonalú monostor és egyházi központ állt, amely Aba Sámuel uralkodása idején királyi, vallási és reprezentációs funkciót is betöltött. Aba Sámuel történeti jelentőségét tovább növeli, hogy ő volt a magyar történelem első szabadon választott királya. Uralma nem dinasztikus öröklés, hanem az ország vezető rétegének döntése nyomán jött létre, ami a 11. századi Európában is kivételes politikai alternatívát jelentett.
A nemzeti emlékhely megvalósítása érdekében az MMA és a MKI szoros stratégiai együttműködésben dolgozik. Az MMA részéről a munkacsoportot Noll Tamás, Ybl Miklós-díjas és Pro Architectura díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja vezeti. A testület kifejezetten azért alakult meg, hogy az abasári projekt következetesen, magas építészeti minőségben és sikeresen jusson el a megvalósításig.
Láthatóvá tenni a múltat
“Az abasári helyszín egyszerre hordoz kiemelkedő történeti, szakrális és táji értékeket, ezért az építészeti gondolkodásnak is különösen felelősségteljesnek kell lennie: olyan megoldásokat keresünk, amelyek nem ráépülnek a múltra, hanem értelmezik és láthatóvá teszik azt”
– fogalmazott Noll Tamás. A pályázat benyújtásának határideje február 23. A projektben a helyi közösségi jelenlét is fontos szerepet kap. Az Abasári Népfőiskola Alapítvány a helyi önkormányzattal és a település közösségével együttműködésben járul hozzá ahhoz, hogy az emlékhely élő kulturális, közösségi és szellemi térként működhessen már a megvalósítás folyamatában is. A tudományos és szakmai felügyeletet a Magyarságkutató Intézet látja el. Nem véletlenül, hiszen 2020-ban az MKI Régészeti Kutatóközpontja kezdte meg a Bolt-tető régészeti feltárásait Makoldi Miklós vezetésével és Gallina Zsolt közreműködésével. A kutatások igazolták, hogy Abasár a 11. században kiemelkedő jelentőségű királyi és egyházi központ volt, szoros nyugat-európai kapcsolatokkal. A feltárásokhoz kapcsolódóan az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontja is kulcsszerepet vállalt.
Genetikai eredmények igazolták a történeti hagyományt
Az egykori monostor szentélyéből előkerült, az Aba nemzetség címerével díszített kőlappal fedett sír férficsontjainak vizsgálata kimutatta, hogy az elhunyt apai ági genetikai vonala a belső-ázsiai hun elit vérvonalához köthető. A lelet különleges jelentőségét az adja, hogy az Aba nemzetség hun eredetéről a középkori magyar hagyomány is megemlékezett: Anonymus a Gesta Hungarorum lapjain az Aba nemzetség eredetét Attila hun nagykirályig vezette vissza.
A genetikai eredmények így ritka módon igazolták vissza a történeti hagyományt.
A készülő emlékhely célja nem heroizáló emlékmű felállítása, hanem időtálló, méltó, szakrális jel és tér létrehozása. A romterület védett bemutatása mellett látogatóközpont, kiállítótér, valamint a Bolt-tetői pincerendszer bevonása is szerepel a tervekben.
Az előkészítő munka idén indul az MMA ötletpályázatával, és ütemezetten, több szakaszban halad előre. A cél, hogy 2041-re Abasáron ne csupán egy régészeti bemutatóhely, hanem élő, szakrális nemzeti emlékhely jöjjön létre. Ott, ahol az első szabadon választott magyar király uralkodott.
(Magyar Nemzet nyomán Szent Korona Rádió)
A valaha talált legjobb állapotú kelta harci kürtöt tárták fel Angliában