Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese nyílt levélben válaszolt Palkovics László kormánybiztosnak az oktatásban történő mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban. Az országgyűlési képviselő, tanulmányokkal alátámasztva kifejtette, hogy miért káros a gyerekkori képernyőhasználat, és miért kell távoltartani a fiatalokat a függőséget okozó digitális eszközöktől. Alább Dúró Dóra nyílt levelét közöljük:
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Tisztelt Kormánybiztos Úr, kedves László!
Köszönöm, hogy a nyilvánosság előtt érdemi vitára hajlandó a mesterséges intelligencia oktatásban való alkalmazásáról, és bízom benne, hogy őszintén nyitott a gyermekvédelmi szempontokra. Sajnos eddig az Önök politikusaival falakba ütköztem: érdemi reakciókat nem kaptam a felvetéseimre, ugyanakkor az Önnel folytatott korábbi vitáimat én is konstruktívnak tartom.
Engem megszólító és vitára hívó nyílt levele állításaiban úgy érzem, több fogalmi csúsztatás és rögzült mítosz rejlik.
A káros képernyőhasználattól Ön elválasztja a digitális kompetenciák fejlesztését. Csakhogy az utóbbi 16 éves életkorig mindössze megalapozható megfelelő idegrendszeri éréssel és az eszközök káros hatásaitól való védekezéssel. És ez a kulcs: milyen idegrendszeri állapotban vannak az iskolába kerülő gyerekek, alkalmasak-e ők ebben az életszakaszban bármire, ami a mesterséges intelligenciáról szól? Szükséges-e, hogy az oktatási rendszer hatévesen már erre kezdjen el felkészíteni? Az én válaszom erre az, hogy nem. A gyerekeknek ebben a korban mozgásra, élő kapcsolatokra, szocializációra, nem mellesleg tanító nénikre és bácsikra van szükségük.
A technológia évek alatt annyit változik, hogy amit 10 éves korban megtanítunk, 16 éves korra elavult lehet, vagy alapjaiban megváltozik. Ezért gyermekkorban nem “digitális kompetenciát” kell fejleszteni, hanem idegpályákat, méghozzá hagyományos módon: sporttal, kreatív tevékenységekkel, fizikai kapcsolatokkal. Ez alapozza meg a hatékony és versenyképes digitális tudás 16-18 éves korban történő oktatását. És ezen a területen nem állunk jól sajnos, ráadásul a tendencia romlik. Ennek okai sokkal messzebbre vezetnek, mint a szűk értelemben vett oktatási rendszer kérdésköre, ezért itt most mellőzöm ennek kifejtését.
Tudatos eszközhasználó fiatalok nevelésére buzdít. Ezt tartom az egyik legkártékonyabb tévhitnek. Ugyanis a magasabb szintű gondolkodásért, problémamegoldásért, önkontrollért felelős idegrendszeri rész, az elülső lebeny 15-16 éves kor környékén kezd stabilizálódni és a 20-as évek közepére érik meg teljesen, tudhatjuk meg például Pöltl Ákosnak, a Kapcsolj ki! mozgalom alapítójának előadásaiból. Tudatos használatról gyermekkorban óvatlanság beszélni. Ezt számos más területen is belátjuk, például hiába magyaráznánk el gyerekeknek, hogy milyen veszélyes a láncfűrész használata, mégsem adjuk a kezükbe. Nem azért, mert buták lennének. Nem azok. Egyszerűen gyerekek.
A modern gyermekvédelem nem tilt, hanem felkészít, mondja Ön, a tiltás szó mítoszára apellálva. Pedig a gyerekeknél a leghatékonyabb nevelési módszer az irányító nevelés, ami szabályokat ad, gondoskodó, szerető szülő és pedagógus támogatása mellett. A szabályok korlátokat is magukba foglalnak: tiltjuk a gyereket a cigarettától, az alkoholtól, a korhatáros mozifilmektől, a vezetéstől, sőt nemrég ez a kormány tiltotta meg számukra az energiaitalok fogyasztását. Annak ellenére, hogy elmondtuk nekik, milyen veszélyei vannak az egészségükre nézve, ez nem bizonyult elégnek, a tiltást választotta a jogalkotó. Meggyőződésem, hogy helyesen. Egy függőségre tervezett digitális eszközt, ártó hatását mesterséges intelligenciával megerősítve miért adnánk gyerekeink kezébe szabályok, korlátok nélkül, normává téve annak használatát? A félreértések elkerülése végett: semmilyen digitális eszközt nem tiltanék be, az oktatásban való alkalmazásukra célzok. Erről pedig ajánlom figyelmébe Horvath Jared Cooney agykutató munkásságát és a metaanalíziseket, amikre hivatkozik. Youtube-csatornáját a kommentek közé linkelem.
A digitális analfabétizmus nagyobb veszély, mint a technológia, állítja Ön. Csakhogy egy érett, fejlett, egészséges idegrendszerű fiatal pár hét alatt elsajátítja az okostelefon használatát! A kérdés inkább az, melyik gyerek lesz előnyben: aki óvodában és iskolában képernyőn keresztül “digitális kompetenciát tanult”, azon az áron, hogy kognitív képességekben, érzelmi intelligenciában és társas kapcsolódásban elmaradt, vagy az a gyerek, aki fejlett és érett idegrendszerrel kapja meg az aktuális, releváns technológiai tudást? A tudományos eredmények is azt mutatják, hogy az utóbbi. Ezt kellene tehát erősítenünk.
Végül arra hivatkozik, az oktatásban is lemaradunk a mesterséges intelligencia beépítése nélkül. Jelenleg ennek idegrendszeri fejlődésre gyakorolt hatásáról egy fejlődő gyerek esetében szinte semmit sem tudunk. Azt viszont az MIT kutatásából már igen, hogy miként lustul el a magasabb szintű agyi régió a Chat GPT használatával. Ezért bevezetése releváns ismeretek nélkül az oktatásba nem versenyelőny, hanem versenyhátrány, egy felnövő nemzedéken való emberkísérlet.
Meggyőződésem, hogy nem a technológiai cégek logikáját kell alapul venni, amely azt keresi, milliárdokért kifejlesztett új technológiáját hogy adja el bárhol minél gyorsabban. Ehelyett az emberi biológiai folyamatokra kell alapozni, ahogy például Pécsi Rita neveléskutató is hangsúlyozza: a tanulás interperszonális, az empátia a hajtóereje, tanár és diák személyes kapcsolatára épül. Nem véletlen vezetik ki az IKT-eszközöket a svédek és a finnek is éppen az oktatási rendszerből, a PISA-eredmények egyértelműen jelzik ezeknek a tanulásra gyakorolt negatív hatásait. Miért akarnánk eközben egy újabb eszközt bevezetni a köznevelés rendszerébe, anélkül, hogy bármit tudnánk róla?
Lássuk meg először, milyen hatása lesz a mesterséges intelligenciának, beváltja-e a hozzá fűzött reményeket. Mert ha nem, és tönkremegy miatta egy felnövő nemzedék, 10-15 év múlva fogja-e vállalni a felelősséget bárki, aki rájuk engedte ezt az eszközt?
Megfontoltságot kérek tehát Öntől és várok el a kormánytól, ami kizárja azt, hogy már 2026 szeptemberében ráöntsük a teljes oktatási rendszerre a mesterséges intelligenciát, és minden esetben tartsuk szem előtt: a gyerekek egészséges fejlődéshez való jogát semmivel nem veszélyeztethetjük, különben a nemzetünk elvész.
(Dúró Dóra)
Dúró Dóra a gyermekkori digitális függőség megakadályozásáért szólalt fel
Dúró Dóra a gyermekkori digitális függőség megakadályozásáért szólalt fel