Az Európai Unió Bírósága szeptember 11-én hozott ítéletével megsemmisítette az Európai Bizottság 2017-es döntését, amely engedélyezte a magyar kormány számára, hogy állami támogatást nyújtson a Paks II. atomerőmű két új blokkjának megépítéséhez. A luxembourgi ítélet Ausztria fellebbezése nyomán született, és komoly fordulatot jelent a több éve vitatott projekt európai megítélésében.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Menjünk vissza az időben
Bár a fenti cikkben már részletesen kifejtettük az előzményeket, de az ismétlés kedvéért: az Európai Bizottság 2017. március 6-án hagyta jóvá a magyar állam által tervezett, mintegy 12,5 milliárd eurós finanszírozási csomagot, amelyből a Paks II. projekt keretében két új VVER-1200 típusú blokk épülne a jelenleg működő négy blokk leváltására az orosz állam által nyújtott hitellel, a Roszatom kivitelezésében.
A kivitelezési szerződést a magyar kormány közbeszerzési eljárás nélkül, közvetlen megbízással ítélte oda az orosz Nizhny Novgorod Engineering (NNE) vállalatnak. Egy igen hosszúra nyúlt vizsgálat után, 2017 márciusában a Bizottság végül jóváhagyta a Paks II. beruházást. Ugyan a Bizottság megállapította az állami támogatás tényét, de szigorú feltételek mellett arra a következtetésre jutott, hogy az állami támogatás arányos és korlátozott mértékű, a versenytorzító hatásokat sikerült minimálisra szorítani.
Tehát az Európai Bizottság az állami támogatási döntéstől függetlenül, külön eljárás keretében vizsgálta a tender nélküli kiválasztás ügyét, de végül lezárta a kötelezettségszegési eljárást anélkül, hogy szankcionálta volna Magyarországot. Ez váltotta ki Ausztria tiltakozását, amely 2018-ban pert indított a Bizottság döntése ellen, arra hivatkozva, hogy a közvetlen szerződéskötés sérti az uniós közbeszerzési szabályokat, és így a Bizottság nem adhatott volna jóváhagyást az állami támogatásra.
Az új eljárásban, az ügyet vizsgáló főtanácsnok álláspontja szerint az uniós bíróságnak helyt kellett volna adnia Ausztria fellebbezésének, mert a Bizottságnak az állami támogatás vizsgálatakor azt is ellenőriznie kellett volna, hogy az orosz NNE közvetlenül adott szerződés megfelel-e az uniós közbeszerzési szabályoknak – ugyanis szerinte a szerződéses partner kiválasztása elválaszthatatlanul összefügg a magyar kormány által nyújtott állami támogatással.
Ahogy júliusban is megírtuk, ha az Európai Unió Bírósága a főtanácsnok véleményét követve – amely általában előzetes indikátora a későbbi döntésnek – megsemmisíti a korábbi ítéletet, akkor a Bizottságnak kötelezően újra napirendre kell tűznie a paksi bővítés ügyét.
És ez a lényeg, ugyanis a mostani döntés alapján
az Európai Unió Bírósága hatályon kívül helyezte az Európai Unió Törvényszékének korábbi ítéletét,
amivel megsemmisíti az Európai Bizottság azon határozatát, amelyben jóváhagyta a Magyarország által a paksi atomerőmű telephelyén két új atomreaktor fejlesztéséhez nyújtott állami támogatási döntést.
Mit is jelent mindez a projektre nézve?
A Bíróság indoklásában kiemelte, hogy
- a Bizottság nem elégedhetett volna meg pusztán az állami támogatási szabályok vizsgálatával, hanem kötelessége lett volna ellenőrizni azt is, hogy a közvetlen szerződéskötés összhangban van-e az uniós közbeszerzési előírásokkal. Az új reaktorok építése ugyanis szorosan összefügg a támogatás céljával, mivel a beruházás részeként, “ingyenesen” került volna a Paks II. Zrt. tulajdonába az elkészült infrastruktúra – lényegében a jelenleg is működő Paksi Atomerőmű helyére lépve.
- Az is kifogásként merült fel a döntésben, hogy a Bizottság 2017-ben azzal indokolta a jóváhagyását, hogy korábban már lezárt egy kötelezettségszegési eljárást a kérdésben, ám az ítélet szerint ez nem tekinthető megfelelő indokolásnak, mivel nem derül ki belőle, miért felel meg a közvetlen szerződés az uniós szabályoknak. Azt is hangsúlyozták, hogy egy nyílt közbeszerzési eljárás megszervezése alapvetően befolyásolhatja a beruházás költségeit, a technológiai választásokat és végső soron a támogatás mértékét.
Az ítélet következtében
a Bizottság 2017-es engedélye hatályát veszti, így a Paks II. projekt uniós jogi alapja újra megkérdőjeleződött.
A Bizottságnak ez alapján újra kell nyitni az ügyet és ismételten meg kell vizsgálnia a döntését, immár nemcsak állami támogatási, hanem közbeszerzési szempontból is. Információnk szerint az utóbbi az egyik olyan kérdés, ami különösen érdekes, hiszen Ausztria kérelmében a közbeszerzési eljárásra történő hivatkozás csak közvetetten szerepel. Ugyanis a Bizottság korábban az állami támogatási döntésétől – amit az osztrákok megtámadtak – függetlenül, külön kötelezettségszegési eljárásban vizsgálta a tender nélküli eljárást – és akkor még jóváhagyta azt.
Ez akár még azt is jelentheti, hogy amennyiben a bíróság által kifogásolt állami támogatás részét képező közbeszerzési eljárás mellőzését az uniós joggal ellentétesnek minősítik az új eljárásban, akkor
Magyarországot egy új közbeszerzési eljárás lefolytatására is kötelezhetik
– ami könnyen ellehetetlenítené a projekt orosz féllel történő kivitelezését.
Reagált a magyar kormány
Bóka János a bejelentést követően a Kormányinfón kiemelte, hogy a bíróság döntése nem arra vonatkozik, hogy a beruházás összhangban-e a közbeszerzési eljárásokkal, hanem arra, hogy ezt a kérdést nem vizsgálta kellően az Európai Bizottság. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter úgy véli,
a bizottságnak ugyanakkor minden segítséget megadnak a jogilag megfelelő határozathoz.
Régóta húzódó ügy
Az Európai Bíróság bejelentésére a bővítést a kezdetektől kritizáló két hazai szakmai szervezet, a Greenpeace Magyarország és az Energiaklub Szakpolitikai Intézet azonnal reagált. Előbbi üdvözölte a döntést, és kiemelte: az ítélet következménye, hogy az Európai Bizottságnak újra meg kell vizsgálnia a Paks II. kivitelezésért felelős Roszatomnak nyújtott állami támogatás jogszerűségét.
A Greenpeace-nél és az Energiaklubnál már 2014 júliusában arra jutottak, hogy Paks II. állami támogatása sokszorosan sérti az európai jogot, a beruházás pedig átláthatatlan, gazdaságilag és energetikailag kockázatos, valamint háttérbe szorítja az alternatív megoldásokat. Utóbbi később beadvánnyal fordult a bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságához, a Greenpeace pedig levélben hívta fel az Európai Bizottság figyelmét a projektre.
2017-ben végül megszületett a jóváhagyás, Ausztria ezt 2018-ban támadta meg. Perger András, az Energiaklub energiaprogramjának vezetője a 24.hu-nak nyilatkozva emlékeztetett: Ausztria ellenzi az atomenergia felhasználását, ezért sok, az atomenergiának kedvező uniós döntést megtámad – Paks II. mellett a brit Hinkley Point C-t és az EU zöld taxonómiáját is.
Az Energiaklub által lapunknak megküldött állásfoglalásában azt írják, a bírósági döntés értelmében a beruházás folytatásához új eljárást kell lefolytatnia a bizottságnak, a közbeszerzés elmaradásának kérdését pedig ki kell vizsgálni. Az Energiaklub szerint ezzel alapjaiban kérdőjeleződött meg az évtizedes késésben levő, lényegében csak a munkagödörnél tartó, eredetileg 2025-re kitűzött, a 2014-es szerződésekben rögzített árhoz képest jelentős drágulást hozó beruházás jövője.
Az új erőmű megépítéséről államközi szerződés született, a Nizhny Novgorod Engineering verseny nélküli megbízása ennek része volt, az Európai Bíróság szerint a bizottság ezt nem vizsgálta ki kellő alapossággal. Az ítélet alapján azt kell most újra felmérni, hogy az állami támogatás összeegyeztethető-e az EU belső piacával az EU működéséről szóló szerződés (TFEU) 107–108. cikkei alapján.
A döntés szerint amennyiben az állami támogatás más uniós jogsértéssel is összefügg, például a közbeszerzési szabályok megsértésével, akkor a bizottság nem hagyhatja jóvá.
Komoly következmények
Az Energiaklubnál úgy látják, az ügy túlmutat a technikai részleteken, és valójában arról szól, hogy lehetnek-e fontosabbak egy tagállam kormányának üzleti érdekei az uniós jog előírásainál, különösen egy orosz hátterű, közpénzből finanszírozott projekt esetében. Az ítélet ráadásul nemcsak a paksi bővítés, hanem a tagállami energiaberuházások uniós megfelelőségének kérdését is újra a politikai napirendre emeli.
(portfolio.hu és 24.hu nyomán Szent Korona Rádió)
Tucker Carlson: Izrael titkosszolgálata tudott a 9/11-es terrortámadásról
Lemondott miniszterelnök, meghurcolt pénzügyminiszter – Összefoglaló a nepáli helyzetről (+videó)