Románia hatalmas fegyverkezési programba kezdett: modern harckocsik, vadászgépek és többrétegű légvédelem érkezik a hadseregbe. A GDP öt százalékát védelmi kiadásokra fordítják, így a hadsereg a következő évtizedben teljesen megújulhat. A fejlesztések nemcsak katonai szempontból, hanem gazdasági és technológiai értelemben is stratégiai előnyt biztosítanak, megerősítve Románia helyét a régióban.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Románia jelenleg 27 jelentős fegyverkezési és beszerzési programot futtat, amelyek az ország minden haderőnemét érintik. Kiemelkedik a Patriot rakétavédelmi rendszer, amely a prioritási lista élén áll. Emellett stratégiai tervek készültek a védelmi ipar modernizálására és fejlesztésére is – hívta fel a figyelmet az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Nicusor Dan román államfő júniusban bejelentette: Románia elkötelezi magát amellett, hogy a jövőben a GDP öt százalékát a védelemre fordítja. A forrásokat nemcsak közvetlen katonai beruházásokra, hanem olyan infrastruktúra fejlesztésére is fordítják, amely növeli a hadsereg hatékonyságát. A pontos nyilatkozata így szólt:
Az 5 százalék úgy jön ki, hogy 3,5 plusz 1,5. Az 1,5 százaléknak egy része olyan dolgokra megy, amelyeket amúgy is megcsinálnánk. Például ősszel hadgyakorlat lesz Nagysinken [Cincu]. Ahhoz, hogy a csapatok mozogni tudjanak, építkezésekre van szükség – utak szélesítésére, hidak építésére. Ilyen típusú kiadásokból áll az 1,5 százalék. Így tehát a jelenlegi 2,3 százalékról 3,5 százalékra emelkedik a kiadás. Hét évre elosztva ez évi 0,2 százalékos növekedést jelent.
Az Oeconomus elemzése szerint Románia 2020-ban még túlszárnyalta a GDP-arányos 2 százalékos védelmi célt, ám a következő években a katonai kiadások folyamatosan csökkentek. Míg 2023-ra 2,5 százalékos kiadást terveztek, a tényleges ráfordítás mindössze 1,6 százalékra zuhant. A 2020–2023 közötti csökkenő trend azonban tavaly megtört, és idén már ismét enyhe növekedés várható, összhangban a kormány és az államfő NATO-kötelezettségeivel, valamint a régió biztonsági kihívásaival.
Érkeznek a vadászgépek
Hosszú ideig a román haditechnikai fejlesztések nem érintették a harckocsikat, de most jelentős változás történt ezen a területen. Románia 54 darab M1A2 Abrams SEPv3 típusú, használt, ám modernizált harckocsit vásárol az amerikai hadsereg készleteiből, kiegészítve 12 további harckocsialvázra épülő járművel, a szükséges lőszerrel és kiképzőszimulátorokkal. A szerződés becsült értéke körülbelül 1,07 milliárd dollár, amelyet a román parlament előzetesen jóváhagyott.
Az M1A2 Abrams SEPv3, más néven M1A2C, az ikonikus amerikai M1A2 harckocsi korszerűsített változata, jelentős fejlesztésekkel a páncélzat, a túlélőképesség és a harctéri hatékonyság terén. Emellett Románia további 300 harckocsi beszerzését tervezi a közeljövőben. A Hyundai Rotem már felajánlotta a K2 Panther típusú harckocsikat, amelyeket a román hadsereg sikeresen tesztelt. Ezzel párhuzamosan elindult a TR-85M1 Bizonul harckocsik modernizációs programja is, hogy a meglévő flottát korszerűsítsék.
Ami pedig a vadászgépeket illeti, Románia itt is jelentős modernizációra készül. A legkorszerűbb F–35-ös repülőgépek fokozatosan váltják fel a jelenleg használt F–16-osokat, amelyeket 2034 és 2040 között vonnak ki a forgalomból. Jelenleg a román hadsereg közel 50 darab, az 1980-as években gyártott F–16-ossal rendelkezik, a többi vadászgép pedig szovjet gyártmányú MiG–21-es. 2025 februárjában a Román Légierő 33 darab F–16 Fighting Falcon típusú repülőgéppel állt szolgálatban: 17-et Portugáliától, 16-ot pedig Norvégiától szereztek be, ezeket a Borcea, illetve az aranyosgyéresi (Campia Turzii) légibázison állomásozó századokhoz sorolták.
2026–2027-re a Román Légierő várhatóan összesen 49 F–16-os repülőgéppel rendelkezik majd.
Emellett Románia 6,5 milliárd dollár értékben 32 darab F–35-ös vadászgépet vásárol – azaz 2 teljes századot –, az első szállítások elméletileg 2030-ban kezdődhetnek meg az amerikai gyártótól. A légierő két Airbus H215M típusú, felszíni harcra is alkalmas helikoptert is kap, amelyek a haditengerészet állományába kerülnek.
A védelmi minisztérium továbbá 186 darab, közepes hatótávolságú, radarirányítású AIM-120 AMRAAM légiharcrakétát vásárol, kifejezetten az F–16-osokra konfigurálva. Ezen kívül egy másik program keretében 292 darab rövid hatótávolságú, infravörös irányítású légiharcrakéta beszerzése is folyamatban van az F–16-osok számára.
A térség egyik meghatározó katonai szereplőjévé kíván válni
Románia több légvédelmi fejlesztést is indított: már rendelkezik Patriot rendszerrel, amelynek első egysége 2021-ben vált hadra foghatóvá, és 2029-ig összesen 7 rendszer üzemel majd. A védelmi minisztérium 18 darab SHORAD/VSHORAD és 231 darab MANPAD beszerzését is tervezi, valamint 54 Chiron rendszer vásárlásáról állapodott meg Dél-Koreával. Ezek kiegészítik a meglévő HAWK és S-75 M3 Volhov rendszereket.
A Patriot program a prioritási lista élén áll: a hét rendszerből négyet már leszállítottak, egyet Ukrajnának adományoztak, a teljes költség nagyjából négymilliárd dollár.
Ezt 2024 novemberében a 32 darab F–35 beszerzése 6,5 milliárd dollár értékben múlta felül. Románia részt vesz a Patriot GEM-T rakéták közös gyártásában is, és 2025 őszén a Rafael Spyder rendszer beszerzését tervezi, amely a rövid és nagyon rövid hatótávolságú légvédelmet erősíti, így a Patriotokkal együtt többrétegű védelmet biztosít. A teljes légvédelmi fejlesztés becsült értéke 4,2 milliárd euró.
A román kormány tavaly novemberben fogadta a Nemzeti Védelmiipari Stratégiát. A stratégia politikai megállapodást javasol a GDP 2,5 százalékának védelmi kiadásokra való elkülönítéséről a következő 6 év során. Ebből a következő elosztást javasolják: több mint 20 százalék a hadsereg felszerelésére, 2 százalék kutatás-fejlesztés-innovációra a katonai szférában, a felszerelésre szánt összeg több mint 20 százaléka hazai gazdasági szereplőktől történő beszerzésekre, és legalább 750 millió lej értékű beruházás a hazai védelmi ipari szereplőknél.
A stratégia javasolja egy védelmi ipari alap létrehozásának lehetőségét is, amelyet magántőke bevonásával finanszíroznának (magáncégek, befektetési alapok, pénzügyi befektetési társaságok stb. hozzájárulásával). Az állam többségi tulajdonrésszel rendelkezik hét védelmi ipari vállalatban.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összegzése szerint Románia védelmi politikája az elmúlt évek ingadozó kiadásai után most stabil növekedési és modernizációs pályára állt. A GDP öt százalékára emelt védelmi ráfordítás hosszú távon lehetővé teszi a haderő korszerűsítését, a többrétegű légvédelem kiépítését, valamint a harckocsi- és vadászgépflotta megújítását.
A védelmi ipar fejlesztése nemcsak a NATO-kötelezettségek teljesítését szolgálja, hanem gazdasági és technológiai szempontból is stratégiai jelentőségű. Mindez azt mutatja, hogy Románia a regionális biztonsági kihívásokra válaszul a következő évtizedben a földrajzi pozícióját és transzatlanti kapcsolatait kihasználva a térség egyik meghatározó katonai szereplőjévé kíván válni.
Kamu orosz drónnal ugrasztaná össze a NATO-t és Oroszországot Litvánia?
(Index nyomán Szent Korona Rádió)