Egy friss, amerikai tanulmány is kimondta azt, amit a hagyományhű katolikusok már évtizedek óta hangoztatnak. Az Egyház megfiatalítására létrehozott II. vatikáni zsinat csak azt érte el, hogy az Egyház elveszítette az erejét, ezáltal pedig a vonzerejét is.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A neves amerikai Nemzeti Gazdaságkutató Iroda (NBER) által publikált, Visszatekintés: A vallási szertartásokon való hosszú távú részvétel 66 országban című tanulmány három elismert kutató, Robert J. Barro, Edgard Dewitte és Laurence Iannaccone nevéhez fűződik.
A kutatás legfőbb és legtöbbet vitatott megállapítása, hogy a katolikusok körében a vallásgyakorlás visszaesése a zsinatot követően jelentősen nagyobb mértékű volt, mint más vallások esetében.
A statisztikai adatok szerint a többségében katolikus országokban (ahol a lakosság több mint 50 százaléka katolikus, mint például Olaszország, Írország, Franciaország, de Szlovákia is) a havi templomlátogatások aránya legalább 20 százalékponttal meredekebben esett vissza a nem katolikus, illetve a többi keresztény országhoz képest. A meredek csökkenés különösen az 1965 és 1974 közötti időszakban volt szembetűnő.
A tanítások megkérdőjelezése
Bár a tanulmány nem vizsgálta, hogy a II. vatikáni zsinat mely elemei okozták a hirtelen hanyatlást, a szerzők több lehetséges tényezőt is megneveznek Andrew Greeley amerikai pap és szociológus munkáira hivatkozva. Ilyen lehetett a szentmise ünneplésének megváltozása, a más vallásokhoz való új, ökumenikus hozzáállás, vagy bizonyos gyakorlatok, például a pénteki hústilalom eltörlése.
A kutatók szerint a legnagyobb hatása annak lehetett, hogy évszázados tanítások kérdőjeleződtek meg.
Kiemelik a fogamzásgátlás körüli vitát: a XXIII. János pápa által felállított bizottság teológusainak és bíborosainak elsöprő többsége a tilalom feloldását támogatta.
Bár VI. Pál pápa végül a Humanae Vitae enciklikában megerősítette a tiltást, a vita aláásta az egyház mint a megkérdőjelezhetetlen igazság birtokosának képét. Ehelyett egy olyan modell terjedt el, amelyben a hívők Istennel való közvetlen kapcsolatukat hangsúlyozták, kevésbé függve az egyházi intézménytől.
A kommunizmus bukása sem hozott fordulatot
A tanulmány második, a közép-európai régió számára különösen érdekes következtetése, hogy a kommunizmus bukása nem hozott általános vallási újjáéledést a korábban elnyomott országokban. A kutatók szerint a ’90-es évek elején a felnőttek templomba járási szokásaiban nem történt egyértelmű növekedés.
Míg egyes országokban, mint Bulgária vagy Oroszország, némileg nőtt a vallásgyakorlók aránya 1990 és 2010 között, addig másutt, például Csehországban, Lengyelországban, Litvániában és Szlovákiában kifejezetten csökkenés volt megfigyelhető. A volt jugoszláv tagköztársaságokban, Szlovéniában és Horvátországban a kommunizmus bukása legalább a csökkenés megállítását eredményezte.
Túlzott nyugalom?
A tanulmány harmadik megállapítása szerint a háborúk és a gazdasági válságok jellemzően növelik a vallási szertartásokon való részvételt. Mivel a nyílt konfliktusok a keresztény világ országaiban viszonylag ritkábbak voltak, a trend negatív irányt vett.
A kutatók nyilván ezzel nem a háború vagy a válságok mellett szólaltak fel, hanem leszögeztek egy régóta ismert törvényszerűséget: mikor az emberek bajba kerülnek, általában nagyobb számban fordulnak Istenhez.
Mi az NBER?
A kutatást jegyző NBER egy rendkívül tekintélyes intézmény, amelynek több mint húsz tagja kapott közgazdasági Nobel-díjat. A vezető szerző, Robert J. Barro a Harvard Egyetem professzora, a modern makroökonómia egyik megalapozója.
Philip Lawler amerikai katolikus kommentátor szerint a tanulmány objektivitását erősíti, hogy a szerzők kívülállók az egyház belső vitáiban. Ugyanakkor gyengeségként említi, hogy a hanyatlás okainak magyarázatánál túlságosan is Greeley elméleteire támaszkodnak.
A kutatás eredményeit alátámasztja Guillaume Cuchet francia történész 2022-es elemzése. Ő szintén 1965-öt, a zsinat befejezésének évét jelölte meg a franciaországi katolicizmus „összeomlásának” kezdeteként.
A hagyomány magtagadásáról, azaz minden idők miséjének üldözéséről
Athanasius Schneider: A hagyományos római miserítus betiltása egyházi hatalommal való visszaélés
(Magyar Jelen nyomán Szent Korona Rádió)