Több mint 300 ezüstérmét találtak a Szent István Király Múzeum régészei és önkéntesek egy eddig nem kutatott vár udvarán Kincsesbányán. A kincs az Árpád-kor végéről, a tatárjárást követő időszakból származik és egy edényben volt elrejtve.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Kincsesbánya határában terepi kutatást szervezett a Szent István Király Múzeum, a Közösségi Régészeti Program önkéntesei, a Vaskapu Vár Baráti Kör és Kincsesbánya közössége, írja közleményében az Önkormányzati Kommunikációs Központ (ÖKK). Egy elfeledett Árpád-kori magánvár területén ezüstkincsek kerültek elő.
„Nagy meglepetésre egy bolygatatlan kincs került napvilágra. Mindenki azt gondolja, hogy az Árpád-kori kincsek egy jelentős része a tatárjáráshoz kötődik. Ebben az esetben egyelőre azonban úgy tűnik az előzetes terepi meghatározás alapján, hogy nem IV. Bélához, hanem V. Istvánhoz köthető az utolsó érme a kincsleletben, tehát már a tatárjárás utáni időszakban vagyunk”
– mondta el Kovács Loránd Olivér a Szent István Király Múzeum szakmai igazgatója.
A terepen 120 körüli érmét sikerült megszámolni, amik egy edény körül voltak elszóródva. A kerámiaedényben további ezüstérmék voltak elrejtve. A leletet a földből kiásva egy restaurátorműhelybe szállították.
„Koncentrálódtak az érmék egymáshoz tapadva, kicsit visszafordulva. Ez utalhat arra, hogy ezek valaha esetleg egy erszényben vagy szütyőben voltak” – emelte ki Döbröntey-David Szilvia fém-ötvösrestaurátor művész, majd hozzátette:
„A restaurátorműhelyben többek között anyagösszetétel-vizsgálatot is végeztek szakemberek, ami során megállapították, hogy az érmék ezüstből készültek. Eddig közel 300 ilyen érme tartozik a kincshez, de még több darabot rejt a kerámiaedény.”
„Az in situ bontás mindig a legizgalmasabb feladat, hiszen itt arra is törekszünk, hogy a legtöbb információt megszerezzük a tárgyakról, akár a készítéstechnikával, akár pedig ezeknek az érméknek az elhelyezésével kapcsolatban. Abban reménykedünk, hogy esetleg az összetapadt érmék között találunk olyat, ahol szervesanyag-maradványt vagy szervesanyag-lenyomatot látunk” – árulta el a folyamatról a restaurátor.
A különleges kincsleletet restaurálást követően a nagyközönség számára is bemutatja a székesfehérvári Szent István Király Múzeum, és a kutatás folytatását is tervezik.
Az ezüstkincsekről videó is készült:
