Rendkívül méltánytalan helyzetbe kerültek a magyar végzősök a Romániában bevezetett digitális javítási rendszer miatt a próbaérettségin, már nem magyar tanárok vagy az őket tanító román tanárok ellenőrzik az övéiket.
Kérjük, támogasd adód 1%-ával a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashatsz.
Felajánlásodat az Azonosságtudat Alapítványnak küldd el!
Adószám: 18218082-1-07
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő sajtótájékoztatón elemezte a próbaérettségi statisztikáját.
A digitális platformra felkerülő dolgozatokat idén először országos szórásban javították, így a háromszéki magyar diákok román dolgozatai akár egy galaci, krajovai vagy szucsávai tanárhoz is kerülhettek.
Mint írják, várható volt, hogy mindez nem kedvez majd magyar diákoknak, és az eredmények igazolják is negatív várakozást. A Kovászna megyében elért jegyeket nézve több viszonyítási alaphoz mérve sem lehet más következtetést levonni, minthogy az idén még – utolsóként – a többséggel azonos tanterv alapján tanuló és a többséggel szemben alkalmazott normák szerint értékelt magyar tagozatos diákok számottevő hátrányban vannak román anyanyelvű társaikkal szemben.
Az adatok szerint ha most lett volna az „igazi” érettségi, a diákok alig 30,9 százaléka ment volna át csupán. Tavaly ez az arány 48,33 százalékot tett ki, és bár így is feltűnő a különbség, azt talán meg lehetne azzal magyarázni, hogy minden évfolyam más – magyarázta a főtanfelügyelő.
Az mégiscsak elgondolkodtató, hogy míg a román tagozatokon a diákok 51,32 százaléka ment át, addig a magyarokon csak 21,09 százalék
– tette hozzá.
Még feltűnőbb, hogy a tavaly ilyenkor elért eredményekhez képest a román jegyek mélyrepülésben vannak, 23 százalékkal romlottak, míg a többi tantárgy estében nagyon kicsi a különbség a két év eredményei között. A háromszéki 811 magyar próbaérettségiző közül 605 bukott el, mindössze negyedük ért el átmenőt, de azt is zömmel 5-ös és 6-os jegyekkel, a román tagozatokon viszont ez az arány szinte 71 százalék! (Romániában a magyarországitól eltérő az érdemjegyek száma, kiosztása, 1-től 10-ig terjednek.)
Hogy honnan vezetett ide az út, azt is felvázolta Kiss Imre:
2015-ig helyben javították az érettségi dolgozatokat, azaz azok a tanárok pontoztak, akik tanították is a diákot. 2015-től más megyébe kellett hordozni a javítandó dolgozatokat, de a magyar tagozatosok dolgozatait olyan megyébe vitték, ahol jelen van a magyar kisebbség, vannak magyar oktatási intézmények.
Ez a digitális javítási rendszer rendkívül méltánytalan a mostani generációval szemben, és leginkább a jó tanulókat sújtja, akik a más nyelvi környezetből érkező magyar társaikkal, illetve a románokkal szemben is nagy hátrányba kerülnek
– vonta le a következtetést a főtanfelügyelő.
Az idei végzősökre rendkívül hátrányos helyzetet nem hagyják szó nélkül az illetékesek, megpróbálják elérni, hogy a minisztérium engedélyezze, hogy legalább olyan megyébe vigyék a székelyföldiek dolgozatait, ahol vannak kisebbségi oktatási intézmények (tehát Erdélyben).
Ezt ugyan a háromszéki és a Hargita megyei főtanfelügyelő korábban is kérte, de mindeddig eredménytelenül. „Ahhoz azonban, hogy ez megoldódjon – esetleg a nyári érettségire –, a minisztériumnak és a politikumnak valamiféle egyezségre kell jutnia, illetve meg kell találni a megfelelő jogi hátteret” – jelentette ki Kiss Imre. Kérésüket a Romániai Magyar Pedagógusszövetség álláspontjával is alá kívánják támasztani.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Román sovinizmus: A miniszterelnök szerint nem lesz „semmilyen Székelyföld”
(Vasárnap.hu nyomán Szent Korona Rádió)
