A haditechnika digitalizációja, egyre bonyolultabb rendszerekre való épülése, és főleg az, hogy akár polgári rendszerekre, jelen esetben a Starlinkre támaszkodik meghiúsító következményekkel is bírhat. Például, ha a műholdakat birtokló milliárdos úgy dönt, hogy az offenzívában résztvevő hadsereg által használt műholdakat egyszerűen lekapcsolja.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
Elon Musk megerősítette, hogy tavaly megakadályozott egy ukrán támadást a Krím félszigetnél, ami „elsüllyesztette volna az ott állomásozó orosz flotta nagy részét”.
Csütörtökön jelentek meg részletek Walter Isaacson Elon Muskról szóló monográfiájából, ami szeptember 12-én fog megjelenni. Ebben a szerző több forrásból szerzett értesülésekre hivatkozva azt állította, a SpaceX vezérigazgatója tavaly (az időpontot nem határozta meg pontosabban) titokban utasította mérnökeit, hogy kapcsolják le a Starlink műholdas kommunikációs hálózatát a krími partok közelében, hogy megzavarjanak egy ukrán támadást az orosz haditengerészeti flotta ellen.
Musk az X-en (korábban Twitter) megerősítette, hogy beleavatkozott a hadművelet végrehajtásába, de pontosította a könyvben leírtakat: állítása szerint a Starlink hálózat alapból nem volt aktiválva a Krím felett, „a kormányhatóságok sürgős kérése volt, hogy aktiváljuk egészen Szevasztopolig”. A kikötőváros a Krím félsziget délnyugati partján található, a fekete-tengeri orosz flotta támaszpontja.
Musk szerint a „nyilvánvaló szándék az volt, hogy elsüllyesszék az ott horgonyzó orosz flotta nagy részét”.
„Ha beleegyeztem volna a kérésükbe, akkor a SpaceX kifejezetten bűnrészes lett volna egy súlyos háborús cselekményben és a konfliktus eszkalációjában.”
Isaacson a könyvében azt írta, a robbanóanyaggal felszerelt ukrán tenger alatti drónok megközelítették az orosz flottát, amikor elvesztették a kapcsolatot, és a partra sodródtak. Isaacson szerint az ukrán tisztviselők „könyörögtek Musknak, hogy kapcsolja vissza a Starlinket”, aki erre nem volt hajlandó, állítólag azért, mert attól tartott, Oroszország nukleáris fegyverek bevetésével torolná meg az akciót, ami valóban a háború súlyos eszkalációját jelentette volna. Musk állítólag azt válaszolta az ukrán kérésre, hogy a támadással az ukrán sereg szerinte „túl messzire megy, és stratégiai vereséget idéz elő”.
Isaacson szerint Musk vezető orosz tisztviselőkkel folytatott beszélgetései után juthatott erre a következtetésre, és „mini Pearl Harbor”-nak titulálta a meghiúsuló támadást.
(Telex nyomán Szent Korona Rádió)
