Hiába hozzájuk köthető az eset, a Bákó megyei prefektus nem érzi magát illetékesnek az úzvölgyi temetőbe épített román „parcella” eltávolításában. Úgy gondolják, ez az ügy sokkal inkább Csíkszentmárton polgármesteri hivatalát terheli, ha érdekli őket, hogy mi van a temetőben, tegyék ők rendbe.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
A Bákó megye kormányintézménye a csíkszentmártoni önkormányzathoz hasonlóan felperesként vett részt a törvénytelenül kialakított román parcella építkezési engedélyének érvénytelenítéséért indított perben, amelyben február 10-én hirdettek jogerős ítéletet. A Bákói Táblabíróság megalapozatlannak ítélte a Bákó megyei Dormánfalva (Darmanesti) város fellebbezését, és az alapfokú ítéletet léptette jogerőre, amely érvénytelenítette a temető román parcellájának építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el.
Érintettsége ellenére a Bákó megyei prefektúra a Krónikával közölte: nem érzi illetékesnek magát a bírósági ítélet végrehajtásában. Lucian-Gabriel Bogdanel prefektus válaszában azt írta az ítélet végrehajtásának mikéntjét firtató portálnak: forduljanak kérdéseikkel Csíkszentmárton polgármesteri hivatalához, és a Hargitai megyei prefektúrához.
A 2010/299-es számú kormányhatározat értelmében a katonatemető a Hargita megyei Csíkszentmárton köztulajdonába tartozik – indokolta. Az elsőfokú bírósági döntés értelmében azonban a betonkeresztek lebontása
„Dormánfalva polgármesteri hivatalát terheli, és mindezt a táblabíróság jogerős ítélete is megerősíti.”
Maga a prefektus pedig a kormány területi képviselőjeként a törvényesség betartásáért felel Romániában. Birtalan Sándor, Csíkszentmárton RMDSZ-es polgármestere a jogerős ítélet meghozatala után kijelentette:
„megvárják a hivatalos értesítést, annak ismeretében keresik meg a jogászokkal a legcélravezetőbb megoldást a sírkert eredeti állapotának helyreállításához.”
Azt is elővetítette, hogy ez nem lesz egyszerű, mivel a temetőben korábban többször koszorúzó nacionalista román szervezetek már jelezték: nem engedik eltávolítani a betonkereszteket.
Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában nyilvánította saját közvagyonává a katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.
2019. június 6-án többezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután a székelyek ezt élőlánccal igyekeztek megakadályozni. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta: nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek a névsorát felolvasták a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremónia részeként. A nacionalista temetőfoglalók azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik – immár a hivatalos román álláspont szerint – nem is ott nyugszanak.
Újabb győzelem Székelyföldön: az úzvölgyi katonatemető már nem a román vezetésű város tulajdona
https://szentkoronaradio.com/blog/2022/10/25/uzvolgye-ismet-a-nem-letezo-katonasiroknal-emlekeztek-meg-a-soviniszta-romanok/
(Mandiner nyomán Szent Korona Rádió)
