Megkezdődött szerda délelőtt a Fővárosi Ítélőtáblán a Hunnia-per másodfokú büntetőpere. Tízen kerültek a vádlottak padjára, miután Novák Katalin köztársasági elnök hét vádlottnak kegyelmet adott az év elején. A megismételt elsőfokú eljárásban még együttesen a 17 vádlottat 117 év fegyházbüntetésre ítélte, a 10 vádlottra 102 év maradt, ami fejenként 10 év és 3 hónapot jelent. Budaházy Györgyöt összesen 17 év börtönbüntetésre ítélték feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül. Budaházy és védője a Fővárosi Ítélőtábla kizárását kérték azzal az indokkal, hogy az első fokon ítélkező bíró nem sokkal az ítélet kihirdetése után a Fővárosi Ítélőtáblára került. A legtöbb védő csatlakozott a kizárási indítványhoz. A bíróságon készült helyszíni riportot itt nézhetik meg.
Kérjük, támogassa adója 1%-ával a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashat.
Felajánlását az Azonosságtudat Alapítványnak küldje el!
Adószám: 18218082-1-07
Budaházy György és nyolc társa már maguk érkeztek a tárgyalásra, miután már mindannyian enyhébb kényszerintézkedés, lakhelyelhagyási tilalom vagy bűnügyi felügyelet alatt állnak. A harmadrendű vádlottat bilincsben, vezetőszáron hozták be az őrök. Sz. Endre az utolsó, aki szökés-elrejtőzés veszélye miatt letartóztatásban van. A tárgyaláson a családtagok mellett több szimpatizáns is megjelent. Itt vannak továbbá Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, valamint a Mi Hazánk két politikusa, Toroczkai László és Novák Előd.
A Hunnia-ügyet itt a Fővárosi Ítélőtáblán Török Zsolt bíró vezette büntetőtanács tárgyalja, a tanács tagjai továbbá Szabó Éva és Mészáros László. Érdekesség, hogy két nagy port kavart, kiemelt büntetőügyben is ítélkezett korábban ez a büntetőtanács. Az egyik Biszku Béla véres kezű belügyminiszter büntetőügye, aki végül az ítélőtábla hatályon kívül helyező döntésének köszönhette, hogy elkerülte a felelősségre vonást. A másik a 2006-os rendőrterrort levezénylő rendőri vezetők büntetőpere, amelyben Gergényi Péter 400 ezer forint pénzbüntetést kapott, több rendőri vezetőt pedig felmentettek.
A tárgyalás kezdetén Budaházy György védője azt indítványozta, hogy zárják ki a Fővárosi Ítélőtáblát az ügyből.
„Az elsőfokú ítéletet hozó bíró, szinte az ítélethirdetés után azonnal a Fővárosi Ítélőtáblára került. Ebben az esetben a legtermészetesebb lenne, hogy nem tárgyalják ezt az ügyet, az elfogultság, összeférhetetlenség látszatát is kerülve”
– mondta Szikinger István.
Hozzátette, példa is volt erre a hazai joggyakorlatban, a Koszi-klán ügyében, ahol ítélkező bíró arra a bíróságra került, ahol a büntetőper folytatódott volna, ezért a Koszi-klán ügyét végül másik bíróság tárgyalta másodfokon.
Szikinger István védői indítványához a legtöbb védő és vádlott is csatlakozott. Sz. Endre azt is megjegyezte, hogy a tanácsvezető bíró ráadásul kényszerintézkedés tárgyában eljárt már ebben az ügyben. Erre Török Zsolt bíró megjegyezte, hogy a jogszabály csak azt zárja ki, hogy nyomozati szakban eljáró bíró nem tárgyalhat később az ügyben, a vádemelés utáni időszakra ez már nem vonatkozik.
Azt az indítványt, hogy függessze fel az eljárást és az Alkotmánybíróság álláspontját kérje, elutasította. Budaházy György külön indítványt nyújtott be az eljárás felfüggesztésére, írásban beadott jogi elemzéssel az európai unió terrorizmusról szóló kerethatározatáról, amelybe álláspontja szerint nem fér bele a jelen ügy. Szikinger István az indítvány kapcsán megjegyezte, nem lehet a végtelenségig kiterjeszteni egy alapvetően emberélet ellenes cselekményekre hozott törvényt, mert a súlyát, jelentőségét veszíti.
Török Zsolt tanácsvezető bíró az indítvány elutasítását követően felhívta a felek figyelmét, hogy a továbbiakban ebben a kérdésben ha akarnak az Európai Bírósághoz fordulhatnak, egyébiránt a fellebbezésnek helye nincs.
Budaházy György több bizonyítási indítványt is előterjesztett. Új tanúk idézését kérte, akiket az előző bíróság nem kutatott fel, ő tette meg az elmőlt hónapokban. Ezek a tanúk fontos információkkal rendelkeznek az egyes vádbeli cselekményekről, egyértelműen cáfolni tudna vádbeli ténymegállapításokat.
Indítványozta a Broadway jegyiroda kapcsán több fényképfelvétel az ügy tárgyává tételét, amelyek bizonyító erejűek szerinte ebben a vádpontban és egyértelműen megdöntik a koronatanú szavahihetőségét. A legjelentősebb indítvány ennek a bizonyos koronatanúnak az idézése és meghallgatása, aki agyvérzést kapott. Korábbi vallomásai ellentmondásosak voltak. Az elsőfokú tárgyalás során csak a bíró hallgatta ki, a vádlottak kérdéseket sem tudtak feltenni, mivel a négyszemközti háznál történt kihallgatásról előtte két nappal kaptak tájékoztatást. A bíró a szembesítéseket sem rendelte el. Ezt szeretnék korrigálni a koronatanú idézésével, amely indítványhoz a többi vádlott is csatlakozott.
Török Zsolt tanácsvezető bíró a szerdai tárgyalást elnapolta. A bizonyítási indítványokról, melyek elutasítását kérte a vád képviselője, a pénteki napon dönt.
https://szentkoronaradio.com/blog/2023/02/03/kezdodik-a-hunnia-ugy-masodfoku-eljarasa-2/
(Pesti Srácok nyomán Szent Korona Rádió)
