John J. Mearsheimer amerikai politológus a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadást az orosz-ukrán háborúról. Mearsheimer nem az USA jelenlegi vezetőinek álláspontját képviseli a konfliktussal kapcsolatban, fontos szegmensekre mutatott rá, melyeket, ha nem egy nyugati állítja akkor sokszor álhírnek, „oroszimádatnak” bélyegeznek, ezért kiváltképpen érdemes volt meghívni őt. Azt azonban érdemes látnunk, hogy az ilyen és ehhez hasonló meghívásokkal az Orbán-kormány folyamatos gesztusokat tesz mind az USA, mind Izrael felé, ígyekszik lavírozni a különböző politikai szereplők között.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
Az Egyesült Államok és a Nyugat provokálta ki az ukrajnai háborút azzal, hogy kilátásba helyezte Ukrajna NATO-tagságát – jelentette ki John J. Mearsheimer amerikai politológus a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában kedden, Budapesten.
Putyin preventív háborút indított Ukrajnában, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-tagságát, vagyis hogy a Nyugat bázisul használja Ukrajnát Oroszországgal szemben – mondta a professzor. Ez egyben azt is jelenti, hogy Putyinnak soha nem állt szándékában Ukrajna elfoglalása, amire a katonai képesség sem áll Oroszország rendelkezésére – tette hozzá.
Az előadó a kubai rakétaválsághoz hasonlította a 2014, vagyis az ukrajnai forradalom, a Nyugat-barát hatalomátvétel után kialakult helyzetet. Ugyanis az Egyesült Államok sem tűrte, hogy a Szovjetunió támadó rakétákat telepítsen a szomszédságába. (Meg kell itt jegyeznünk, hogy a kubai rakétaválság előtt is az USA tett agresszív lépéseket, például azzal, hogy Törökországba telepített atomrakétákat, melyek közvetlenül fenyegették a Szovjetunió nyugati területeit – a szerk.)
Ebben a helyzetben az Egyesült Államok nemhogy hátralépett, hanem elkezdte felfegyverezni Ukrajnát, és Ukrajna de facto NATO-taggá vált. Vagyis ugyanolyan provokációt követett el a Nyugat Ukrajnában, mint annak idején a Szovjetunió Kubában – vélekedett. A professzor szerint Magyarország bölcsen egyensúlyoz a felek között, hiszen miközben érdeke a nyugati szövetségi rendszerben a katonai és gazdasági kapcsolatok fenntartása, nem érdeke a határaihoz közeli Oroszország provokálása.
Az sem áll érdekében, hogy megszakadjanak a gazdasági kapcsolatok Oroszország és az Európai Unió között – tette hozzá. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a nukleáris háború veszélye fenyeget az orosz vereség és az orosz győzelem esetén egyaránt. Ugyanis az oroszok jó eséllyel atomfegyvert vetnek be, ha sikerül őket kiszorítani Ukrajnából. Ha pedig nyerésre állnának, akkor annak nagy az esélye, hogy az Egyesült Államok közvetlenül bekapcsolódik a háborúba, ami megintcsak egy orosz atomcsapás esélyét növeli.
Közel vagyunk ahhoz, hogy Oroszország és az Egyesült Államok közvetlenül lőjön egymásra – fogalmazott. Arról is szólt, hogy amíg a második világháború után bipoláris, majd a Szovjetunió összeomlása után unipoláris világban éltünk, mára Kína felemelkedése miatt multipolárissá vált a világ. Ebben az Egyesült Államok legfőbb versenytársa Kína, majd tőle erősen elmaradva Oroszország.
A két konfliktust, egy kínai–amerikai és egy orosz–amerikai ellentétet magában hordozó világrend pedig sokkal inkább elvezethet egy valódi háborúhoz, mint a hidegháborús szembenállás. Arról is szólt: az Egyesült Államoknak érdeke legfőbb versenytársa, vagyis Kína gyengítése, ezért nyomást fog gyakorolni Európára és Magyarországra is annak érdekében, hogy megakadályozza a gazdasági kapcsolatok erősödését Kínával.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a rendezvényen úgy vélekedett: Brüsszel hivatalos álláspontja háborúpárti, annak ellenére, hogy Oroszországgal, Ukrajnával és az Egyesült Államokkal ellentétben Európának nem érdeke a háború folytatódása.
Magyarország ebben a helyzetben Ferenc pápához, Elon Musk tech milliárdoshoz és Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszterhez hasonlóan sürgeti a béke megteremtésének szükségességét – mondta a politikus.
(Világgazdaság nyomán Szent Korona Rádió)
