Akár egy europányi embertömeg hagyhatja el a következő években Afrikát, a Meteorológiai Világszervezet jelentése alapján 2030-ra. A fő ok a klímaváltozás és az annak okán kialakuló vízhiány.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
Meglehetősen sötét jövőt jósol Afrika számára az a jelentés, melyet a Meteorológiai Világszervezet (WMO) tett közzé a minap „A klíma helyzete Afrikában 2021” címmel. A dokumentum ugyanis a hőmérséklet változásán és egyéb más éghajlati tényezőkön keresztül tudományos információk alapján szemlélteti, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok és az éghajlatváltozás hogyan veszélyezteti az emberi egészséget és biztonságot, az élelmiszer- és vízbiztonságot, valamint a társadalmi és gazdasági fejlődést. Rámutat arra is, hogy bár Afrika a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának mindössze 2-3 százalékáért felelős, de a következményeit aránytalanul nagy mértékben viseli a kontinens.
A jelentés kiemeli, hogy 2021 Afrika történetének az egyik legmelegebb éve volt és a rendkívüli hőség és csapadékhiány okán kialakult szárazság nagyon kedvezőtlen hatással volt a természeti erőforrásoktól nagy mértékben függő vidéki lakosság túlélése szempontjából. A dokumentum hangsúlyozza, hogy míg Afrika egyes részein az aszály okoz komoly gondokat, addig máshol súlyos árvízzel kell szembenéznie a lakosságnak. Szomáliában, Madagaszkár déli részén és a Száhel-övezet legtöbb országában a történelmi méretű szárazság nehezíti meg a mindennapi életet, Dél-Szudánban és Nigerben pedig a heves esőzések okozta áradások miatt kellett sokaknak elhagyniuk az otthonaikat. Utóbbi helyen 200 000 embert kellett evakuálni és június óta több mint százan életüket vesztették, és a hatóságok szerint szeptember végéig az említett térségekben még további árvizekre kell számítani. A víz okozta problémákon túl Afrikában a gyakori por-és homokviharok is nehézségeket okoznak, Nigéria, Líbia, Egyiptom és Algéria egyes részein több kikötőt is le kellett miatta zárni és a légiközlekedésben is voltak fennakadások.
A kontinens lakóit tehát a szélsőséges időjárási viszonyok miatt éhínség és betegségek sújtják, de meglehetősen nagy problémát jelent a túlnépesedés is. Afrikában továbbra is nagyon nagy ütemű a népesség növekedése, a klímaváltozás miatt azonban egyre nagyobb problémát fog okozni a lakosság megfelelő vízellátása. Ezen túl további gondok adódhatnak a vízhiány miatt az állattenyésztés területén, a mezőgazdasági termelésben, de veszélybe kerülhet a vízerőművek üzemeltetése és a villamos energia ellátás is.
A tanulmányból kiderül, hogy
a fent felsorolt okok miatt 2030-ra 250 millió embert érinthet Afrikában a vízhiány és akár 700 millió is lehet azoknak a száma, akik emiatt a költözés mellett döntenek.
Döbbenetes számokról van szó, amelyek már az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) februárban megjelent jelentésének következtetéseiben is szerepeltek. Összehasonlításképp Európa népessége a legutóbbi, 2018-as adatok szerint 746,4 millió, tehát kevesebb, mint egy évtizeden belül szinte Európa lakosságának megfelelő számú ember hagyhatja el Afrikát.
A jelentésből az is kiderül, hogy az éghajlattal összefüggő migráció a népesség koncentrálódásához is hozzájárul, következésképp kialakultak túlzsúfolt és elnéptelenedett területek is, ami növeli a közösségek közötti feszültségek és konfliktusok kockázatát. A klímaváltozással kapcsolatos népvándorlás már el is kezdődött, a jelentésből kiderül ugyanis, hogy 2021-ben körülbelül 14,1 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására Afrika szubszaharai részén, köztük körülbelül 11,5 millióan konfliktusok és erőszak, 2,5 millió pedig a természeti katasztrófák miatt hagyta el addigi lakóhelyét.
Migránsok tízezrei özönlenek Angliába és Franciaországba folyamatosan
„Békés migráció” – nem kapott menedékjogot, ezért megölte a menekültügyi központ vezetőjét
(V4NA nyomán Szent Korona Rádió)
