Bajnai Gordon idején elgyengült, mostanra pedig eltűnni látszik a Gyurcsány Ferenc alatt megszokott „politikai terror”. Maradnak a kérdőjelek: manipulálták-e az utcai harcosokat, s gondatlanság vagy összeesküvés akadályozta a cigánygyilkosságok felderítését?

Volt valami szokatlan az idei augusztus 20-i ünnepségeken: nem alakult ki utcai összecsapás, nem épült kordonerdő. Igaz, korábban is elsősorban a „politikusabb” március 15-én és október 23-án jött a balhé. Gyurcsány Ferenc második kormányának idejében menetrendszerűen a nemzeti ünnepek tájékán jelent meg a ,,politikai terrorizmus”. Bajnai Gordon 2009 tavaszától induló regnálásakor aztán ezek az alkalmak ritkultak, és megindult a háttér felgöngyölítése is.

Az elmúlt években a legkülönfélébb jelenségek olvadtak össze a közbeszédben „politikai terrorizmus” címszó alatt, jóllehet ezek része nem felel meg a törvényi meghatározásnak (lásd keretes írásunkat),
Közös vonás viszont, hogy mindig felmerült az állam felelőssége. Például azért, mert a kormány riogatott terrorizmussal, amely aztán a semmibe hullt („szlovák bűnözők” tervezett merényletei a 2006-os választási kampányban). Vagy azért, mert az állam képviselője bizonyíthatóan manipulálni akart – amint látni fogjuk, idesorolható a Magyarok Nyilai-ügyben Draskovics Tibor. Más esetben nem sikerült elkapni az elkövetőt (lövések a rendőrpalotába), s előfordult az is, hogy az állam szétziláltsága nehezítette a felderítést – ebbe a kategóriába sorolható a cigányokat érintő sorozatgyilkosság.

Utóbbi bűncselekményt nemcsak a mulasztások miatt, hanem a kivételes tragikusság miatt is külön kell kezelni. Míg a Magyarok Nyilai-ügyben egyedül Csintalan Sándor műsorvezetőt bántalmazták, se legfeljebb házakban, pártirodákban keletkezett kár, a 2008 és 2009 nyara között zajló cigánygyilkosságokban hat embert öltek meg, továbbá öten sérültek meg súlyosan. Mindez nemcsak azért döbbenetes, mert hasonló bűncselekmény-sorozatra még nem került sor Magyarországon, hanem mert a gyanúsítottak már a gyilkosságok előtt felkeltették a hatóságok figyelmét.

Katonai kapcsolat

Egyikük, K. István sokáig a titkosszolgálati megfigyelés alatt állt. A kommandót sofőrként segítő Cs. István pedig a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) titkos kapcsolata volt 2003-tól 2008-ig (bár papíron csak 2009-ben zárták ki a hálózatból). K. István már az 1995-ös debreceni tóraégetési ügyben előkerült – jóllehet neve nem szerepelt Egy év előzetes.: A cigánygyilkosságok gyanúsítottját szállítják a bíróságra 2009. augusztusában.a perben, a börtönbüntetésre ítélt két szkinhed fiatalhoz hasonlóan ő is a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség elnevezésű szélsőjobboldali szervezet tagja volt. Szintén látókörbe kerülhetett P. Zsolt, aki a rendőrök szerint korábban nemcsak a bajtársi szövetséghez, de a Vér és Becsület elnevezésű hungarista csoporthoz is kötődött. K. István nézetei olyan ismertek voltak, hogy 2004-től 2008-ig lehallgatták. Bár a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) Hajdú-Bihar megyei kirendeltsége 2008 elején úgy tudta, K. István fegyverek beszerzésére készül, a budapesti központ nem hagyta jóvá a további figyelést javasló tervezetet. Így a későbbi gyanúsított szoros megfigyelését 2008. május 12-én megszüntették – másfél hónappal később Tarnabodon elkezdődött a támadássorozat.

A Magyar Hírlap által a közelmúltban nyilvánosságra hozott vallomásokból kiderül, Cs. István a KBH-nak dolgozott. Sőt, korábbi tartótisztje még a gyilkosságok idején, 2009 júliusában is felkereste. A találkozót több furcsaság övezi. Egyrészt az időpont: 2008 végén, a két halálos áldozatot követelő nagycsécsi támadás után már sejtette a hatóság, hogy sorozattal áll szemben. Minden rendvédelmi szervezet első önvédelmi reflexe, hogy saját hálózatában nézzen utána a lehetséges elkövetői körnek. Márpedig Cs. István a szélsőjobbra volt ráállítva, 2006-ban még a fővárosba is felküldték, hogy az utcai harcosok között katonákat azonosítson. Ezért érthetetlen, miért hónapokkal később, a tiszalöki gyilkosság után került sor a találkozóra.

A KBH-s százados vallomása szerint csak arról tudakozódott, hogy megkereste-e valaki Cs.-t honvédségi fegyverek vásárlásának szándékával. Nem figyelt fel arra, hogy a mostani gyanúsított magától hozta fel a cigánygyilkosságok kérdését és a vérdíjat. Újabb zavaró momentum: Cs. Istvánt a tiszalöki támadás után egy rendőrjárőr megállította Polgáron. Mivel CB-rádiót, üres gitárzsákot és távcsövet is talált nála, a jelentés szerint az egyenruhás „további intézkedést” javasolt. Erre máig nem került sor, pedig ha az információ eljut a megfelelő szintre, talán meg lehetett volna előzni az utolsó, kislétai gyilkosságot.

Egy kis makacsság könnyen gyümölcsöző lehetett volna, mert egy őt ismerő katona szerint Cs. nem egy megtörhetetlen Rambó. Nem tudta például a megszabott időre szétszerelni és összerakni gépkarabélyát, koszovói szolgálatát pedig olyan stresszként élte meg, hogy hazatérte után le is kellett szerelnie.

A parancsnok mindenért felel

„Ügyfelemet mindenfajta egyéb bizonyíték hiányában, egyedül Cs. István vallomása alapján gyanúsították meg a debreceni menekülttábor elleni két évvel ezelőtti, sérülést nem okozó támadással” – mondja Bérdi Zsolt, a rendőrök általa kommandó irányítójának tartott K. Árpád ügyvédje. A védő elismeri, hogy a hatóságok kihozták magukból a maximumot: a felsorakoztatott tények elegendőek egy vádirathoz, de nem elegendőek az ítélethez. „Sok lyuk tátong a nyomozati anyagokban. Azt olvashatjuk például, hogy a besenyszögi rablásból 25 lőszert szereztek. Ám a támadások során 90 lövést adtak le, és a nyomozók még le is foglaltak lövedékeket. Nem tudjuk, honnan volt a többi. A hatóság álláspontja szerint Kislétán hárman lőttek két fegyverrel, ami életszerűtlen” . sorolja az ügyvéd, aki szerint ügyfele, az izraeli kibucot is megjárt K. Árpád nem lehet rasszista. Arra a felvetésre ugyanakkor nincs válasza: ha ez nem igaz, mit keresett bevallása szerint is három támadás helyszínén.

A vádirat szeptember közepére várhatóan elkészül, de még azután is maradnak a kérdések. Például: voltak-e megbízók, s tanulnak-e a hatóságok. „A kiképzésen azt tanították nekünk, hogy a parancsnok mindenért felel, amit megtesz, és amit megtenni elmulasztott” – utal a felelősségre Tarjányi Péter exkommandós, a rendőrségi különleges szolgálat műveleti osztályának egykori vezetője. A szakértő ezért katonai ügyészségi vizsgálatot szorgalmaz annak kiderítésére, hogy ki végezte rosszul a munkáját. Szerinte ugyanis az elkövetett hibáknál már csak az lenne borzasztóbb, ha rosszul értelmezett szakmai hiúságból a szolgálatok nem tanulnának. Tarjányi költői kérdése úgy hangzik: mi történik, ha mondjuk Cs. Istvánnak van egy hangfelvétele, amelyen tartótisztje utasítja a halálbrigáddal kapcsolatos információk szállítására. Azaz a hatóságok egy idő után tisztában voltak az elkövetők személyével, de kivártak. „Ez esetben Cs. sikeresen védekezhet azzal, hogy
. Mi pedig küzdhetünk azzal a gondolattal: Kislétán nem halt volna meg egy nő, s a lánya nem sebesül meg életveszélyesen, ha a szervek időben lépnek” – mondja Tarjányi.

Magyarok furcsa nyilai

Kérdőjelek bőven akadnak a Magyarok Nyilai Felszabadító Hadsereggel és a vezetőjének tartott Budaházy Györggyel kapcsolatban is. Ez az az ügy, amelyben először lehetett nyíltan tetten érni a politikai manipulációt. Draskovics Tibor akkori rendészeti miniszter 2009 nyarán egy robbantási videó bemutatásakor „valódi magyar terroristák” akciójáról beszélt. Ugyan a rendőrség szerint a "A korrupt, hazaáruló politikusok ellen.": Budaházy György és Toroczkai László sajtótájékoztatója 2008 februárjában.felvételt az egyik Magyarok Nyilai-gyanúsított gépén találták, de kiderült, nincs köze az ügyhöz. Az évekkel korábbi felvétel azt az esetet rögzíti, amikor bonyhádi gimnazisták kémiatudásukat próbálgatták. A gyanakvóbb természetűek csak megerősítve látták fenntartásaikat. Merthogy annyi bizonyosan állítható: Budaházy környezetében az elhárításnak lehettek emberei; a beépülés ugyanis törvényi kötelezettsége a belföldi titkosszolgálatnak. Furcsa, hogy miközben az aktivistára 2006 ősze óta – elvben – vadásztak a hatóságok, mégis macska-egér játékot játszhatott az őt üldözőkkel. Az őszödi beszéd miatt kirobbant utcai harcokban szerepet vállalt, majd eltűnt. A hatóságok állítólag képtelenek voltak a nyomára akadni, pedig Budaházy többször nyilatkozott a sajtónak. 2007. március 15-én elfogták, de nemsokára szabadlábra került. Házi őrizetben volt, április 21-én a ma már „terrorcsoportként” azonosított Hunnia zászlóbontásán együtt szerepelt Toroczkai Lászlóval. Hasonló eset történt 2007. október 23-án, amikor Budaházy lakhelyelhagyási tilalom alatt állt, mégis az utcán tüzelhette a tüntetőket. Ez a forgatókönyv ismétlődött meg 2008. március 15-én, amikor a radikális tüntetőket szónoklatával a Művészetek Palotája felé irányította, ahol éppen Gyurcsány Ferenc mondott beszédet.

Elfogása rendhagyó volt: Budaházy tavaly június 17-én egy tüntetést ment bejelenteni a Teve utcai rendőrpalotába, amikor a kommandósok rajtaütöttek. Azóta előzetes letartóztatásban ül. Azzal gyanúsítják, hogy a Magyarok Nyilai vezetőjeként irányította Kóka János, illetve szocialista országgyűlési képviselők háza, MSZP-pártirodák elleni támadásokat, valamint Csintalan Sándor megverését. Az ügyben letartóztatott 16 gyanúsított közül már csak őt nem helyezték szabadlábra legalább egyszer. Budaházy a Hír tévének adott minapi interjújában felhánytorgatta, hogy nincsenek ellene bizonyítékok, a hatóság egyedül vallomásokra támaszkodik. Például a választások előtt, idén február-márciusban szinte az ipari kameráknak is nyilatkozó Benkő Györgyére, aki mindenkinek elmesélte a magyarországi politikai terrorizmus szárba szökkenésének történetét. Annyi mára bebizonyosodott, hogy Benkő nem csupán egy felháborodott állampolgár. Az általa bemutatott felvételeket ugyanis nem ő rögzítette telefonjával, hanem az egyik gyanúsított, S. József autójának bepoloskázásából származnak.

Mint említettük, Budaházy a tárgyi bizonyítékok hiányára panaszkodott, de a honi „politikai terrorizmus” ügyeiben még utóbbiak megléte esetén sem árt az óvatosság. Az első hírek szerint 2008. október 23-án a rendőrök között akarta felrobbantani kocsijában elhelyezett csőbombáit a Nyugati Pályaudvarnál Tölgyesi Krisztián egykori cselgáncsozó olimpikon. Az előzetes letartóztatást, majd a házi őrizetet is megszüntették ellene még ugyanazon év végén, majd a szankciót lakhelyelhagyási tilalomra enyhítették. Végül nem terrorcselekmény előkészítése, csupán robbanóanyaggal való visszaélés miatt indult eljárás ellene.

Keretes írások:

Terror vagy sem?

Bár a köznyelvben az elmúlt húsz évek tisztázatlan eredetű, politikailag motivált támadásaival kapcsolatban elterjedt a terrorizmus kifejezés, a büntető törvénykönyv szerint ezek java része jogi szempontból nem az. A hivatalos verzió szerint ugyanis terrorcselekmény az, ha valaki „abból a célból, hogy
a) az állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön,
b) a lakosságot megfélemlítse,
c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetőleg nemzetközi szervezet működését megzavarja”, bűncselekményt követ el.

A cigányellenes gyilkosságsorozat esetében az a) és c) pont nem jöhet szóba, hiszen az elkövetők nem akarták semmire sem kényszeríteni sem az államot, sem egy nemzetközi szervezetet. A lakosság megfélemlítése merülhet fel, de ezt a törvény nem eredményként, hanem célzatként írja elő. Azaz a hatóságnak azt kellene bizonyítania, hogy ebből a célból gyilkoltak. Márpedig ezt beismerő vallomás híján szinte lehetetlen kimutatni.

Jogi szempontból Budaházy Györgyék ügye egyértelműbb, amennyiben a vádhatóság bizonyítani tudja: szocialista képviselők házaira azért dobtak Molotov-koktélt, hogy azok ne szavazzák meg az egészségbiztosítási törvényt.

Négy év „rettegés”

2006. március 28.
Az országgyűlési kampány hajrájában Gyurcsány Ferenc bejelentette, választási nagygyűléseken szlovák bűnözői körök robbantásos merényleteket akarnak elkövetni. Az MSZP és a Fidesz rendezvényét is lefújták.

2006. szeptember 21.
A Fidesz lemondta nagygyűlését, miután a kormány készülő robbantásról tájékoztatta a pártot.

2007. február 8.
Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter nyilatkozata szerint szélsőségesek nemcsak a március 15-i ünnepet akarják megzavarni, de közintézményeket is megtámadhatnak.

2007. február 13.
Máig ismeretlen tettes sorozatot lőtt az Országos Rendőr-főkapitányság Teve utcai székházára.

2007. december 15-16.
Az egészségbiztosítás privatizációjáról szóló december 17-i végszavazás előtti hétvégén Molotov-koktélt dobtak Kóka János épülő villájára, Avarkeszi Dezső szocialista országgyűlési képviselő házára, illetve rálőttek Hiller István oktatási miniszter otthonára. A támadásokat a Magyarok Nyilai Felszabadító Hadsereg vállalta magára.

2008. február 7-8.
Mivel az államfő visszaküldte az Országgyűlésnek az egészségbiztosítási törvényt, 2008. február 11-én újra végszavazást tartottak. Ezt megelőzően öt szocialista politikus házára dobtak Molotov-koktélt. A támadást a Magyarok Nyilai Felszabadító Hadsereg vállalta.

2008. április 1.
Molotov-koktél repült a budapesti Broadway-jegyirodára. A Magyarok Nyilai által vállalt támadásra azért került sor, mert állítólag nem szolgáltak ki egy nemzetirock-együttes koncertjére belépőt keresőt. Radikálisok április 7-ére villámcsődületet szerveztek, ám az ellentüntetők többen voltak. Az április 11-i újabb demonstráción részt vett Gyurcsány Ferenc és Gerhard Schröder volt német kancellár is.

2008. október 23.
A rendőrség tájékoztatása szerint tűzszerészek hatástalanították a Nyugati pályaudvarnál a Tölgyesi Krisztián autójában található csőbombákat. A Markó utcába szorított tüntetők közül többnél szúró-vágó fegyvereket találnak, emellett Molotov-koktélokat is lefoglaltak.

2009. április 14.
A Magyarok Nyilai ekkor hallatott magáról utoljára; néhány nappal korábban elkezdődtek a letartóztatások. Ezen a napon Keszthelyen, Nagykanizsán és Szigetszentmiklóson dobtak Molotov-koktélt MSZP-irodákra.

2009. július 24.
Draskovics Tibor egy robbantásból készült videót mutatott be, amelyen szerinte a Magyarok Nyilai próbálják ki pokolgépüket. Gyorsan kiderült, hogy a két évvel korábbi felvételen bonyhádi gimnazisták hozták működésbe házilag készült bombájukat.

2010. február-március
Benkő György százhalombattai vállalkozó a Magyarok Nyilai-ügyben állítólag telefonjával rögzített beszélgetéseket hozott nyilvánosságra. Később kiderült, a médiában bemutatott felvételeket, melyeken S. József beszél a szervezet cselekedeteiről, a titkosszolgálat rögzítette utóbbi autójának bepoloskázásával.

(Ablonczy Bálint - Heti Válasz X. évfolyam, 34. szám 2010. augusztus 26.)

Ajánló: Semmit sem felejtettek! - Szűcs András: Hazugsággal és erőszakkal... - Áldemokrácia hazánkban (1945-1948) (x)

A hívatlan vendég a miniszterelnök sajtóstábját vezető helyettes államtitkár, Havasi Bertalan többszöri felszólításra sem fejezte be a rendzavarást, és nem volt hajlandó közölni, milyen okból és milyen minőségében tört be egy éppen zajló sajtótájékoztatóra - áll a Szijjártó Péter közleményében.

Az MSZP-s politikus idegei valószínűleg amiatt mondták fel a szolgálatot, hogy Budai Gyula éppen azt bizonyította dokumentumokkal, hogy Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon hazudtak az ügyészség előtt tett vallomásukban - írja a miniszterelnökség szóvivője. Azonban ez sem lehet ok ilyen alpári viselkedésre, reméljük, az MSZP nem megy tovább ezen az úton - zárja közleményét.

Török Zsolt volt MSZP-s országgyűlési képviselő a nol-nak azt mondta: mindössze annyi történt, hogy Budai Gyula sajtótájékoztatóján szembesítette a fideszes politikust azokkal a kérdésekkel, amelyekre a közvélemény a mai napig nem kapott választ. „Így például, hogy mi hangzott el az Orbán-Lauder találkozón, vagy hogy miért vette elő a hatóság újra Budai úr büntetőügyét” - fogalmazott Török, hozzátéve: Szijjártó Péter „indulatos” nyilatkozatát pedig azért tudja megérteni, mert „Szijjártó úr nyilván tart attól a több ezer devizahitelestől, akiknek a törlesztőrészletei az ő kijelentései miatt is megnövekedtek”.

Az MTI beszámolója szerint Budai Gyula szerdán a Miniszterelnökségen arról tartott sajtótájékoztatót, hogy szerinte ellentmondásos Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt miniszterelnökök vallomása Sukoró ügyében. Amikor befejezte a tájékoztatót, a teremben felállt Török Zsolt volt szocialista országgyűlési képviselő, és jelezte, „pár mondatot” kíván hozzátenni az elhangzottakhoz. Összeollózott anyagnak nevezte a tájékoztatón kiosztott táblázatot, amelyben Budai Gyula összevetette Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon tanúvallomását Sukoró ügyében, „feltárva az abban szereplő ellentmondásokat”.

Eközben Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtóstábjának vezetője többször felhívta Török Zsolt figyelmét arra, hogy „itt egy sajtótájékoztató zajlik”. Török Zsolt azonban arra kérte Budai Gyulát, ha valóban van bizonyítéka, mutassa be. Erre a miniszterelnöki megbízott közölte: „nagyon szívesen, üljünk le, vitassuk meg”. A volt MSZP-s képviselő ezután azt mondta a miniszterelnöki megbízottnak: „szerintem inkább saját házuk táján kellene söprögetni”, és inkább arról kellene nyilatkoznia, hogy Orbán Viktor és Ronald S. Lauder, a sukorói kaszinóberuházás egyik megálmodója miről tárgyalt.

Ezután Havasi Bertalan azt kérdezte Török Zsolttól, milyen minőségében jelent meg a teremben, a politikus azonban nem adott erre választ.

Budai Gyula úgy válaszolt Török Zsoltnak, szerinte meg kellett volna tisztelnie annyival, hogy végighallgatja az újságírók kérdését. „Intelligencia kérdése, azt gondolom” - tette hozzá. „Szerintem meg igazmondás kérdése, Budai úr” - reagált Török Zsolt, aki ezt követően elhagyta volna a termet, egy újságíró azonban megkérdezte tőle, miért nem a két volt miniszterelnök jött el a sajtótájékoztatójára. Török Zsolt úgy válaszolt: a volt miniszterelnökök minden nyilatkozata az ügyben olvasható, az illetékes hatóságok előtt elmondták, amit kell.

Szemmel láthatóan a szocik begurultak. Még jó, hogy tettlegességre nem került sor. Eddig sem megnyugtató kommunikációjukról voltak híresek, de ezt az esetet már nem is kell úgy félremagyarázni, mint aktívan tették azt Zagyva Gyula esetében, aki egy képviselőtársának szólt ki parlamenti beszéde közben, s a szocik verbális erőszaktól rémüldöztek.

Mindezek ellenére mi is kíváncsiak lennénk, ki volt a jegyzőkönyvvezető az Orbán-Lauder találkozón, és ha erről tud valamit Török Zsolt, akkor miért nem erről beszélt? Talán akkor még jobban égtek volna, ha kiderül?

(mti, nol nyomán Szent Korona Rádió)

Ajánló: Nem sül le a bőr... - Jelenczki István: Háború a nemzet ellen I-IV. - DVD - Az elrabolt nemzeti vagyon (x)

A címbéli mondatot Szikora Róbert hivatásos zenész mondotta egy Heves megyében tartott közösségi napon, és jó, hogy mondotta. Tőmondat, nincsen benne jelző, határozó, nem valami bonyolult alárendelő szerkezet, így feltehetően a hívek is értik, emellett jól kifejezi a nemzeti együttműködési rendszer lényegét; ne legyünk meglepve, ha majd a preambulumba is bekerül.

Nagy kár, hogy augusztus 20-án nem osztottak állami kitüntetéseket, ezért az életműmondatért a zenésznek is járt volna. Ámbár a csoda tudja: az előadás után azt is elmondta, hogy igen, bízni éppenséggel ő is bízik Orbán Viktorban, ám az ország gondjainak megoldásában mégis inkább a Szűzanyára számít, most ugyanis elsősorban spirituális segítségre van szükség; Orbán ilyen mértékű lefokozására a spirituális hierarchiában emberemlékezet óta nem volt példa, ez már szinte puccskísérlet.

Ám augusztus 20-án a honvédelmin kívül semmiféle kitüntetést nem osztottak, és így volt ez rendjén. Hiába tiltakoznak a szocik, s mondanak olyat, hogy ez a honi tudósok és művészek, sőt a határon túli magyarok „ledegradálása”, ez volt az egyetlen ésszerű megoldás. Mert azt azért ebben az országban mindenkinek, még a szociknak is tudniuk illene, hogy ha egyszer alig két hónapja funkcionál a nemzeti együttműködés rendszere, akkor ennyi idő alatt a legodaadóbb kommandó se végezhetett a közhivatalok kipucolásával, sőt ennyi idő alatt még lajstromba se lehetett venni a kitüntetésre érdemes seggnyalókat, érdekembereket, neofitákat, az átállt kommunistákról nem is szólva, hogy stílszerűen, ám köcsögözés nélkül fogalmazzunk.

Hanem ez a gyurcsányozás. Hogy rég nincsen már ugyebár a Feri, ám ezek még mindig köcsögöznek, tolvajoznak, hazaárulóznak rendületlenül, úgy rettegik a Ferit, mint Kósa Lajos az intellektust, ennyire futja a szellemi potenciálból, miközben ősszel háromszáz forint lesz a kenyér (Juj, demagógiából csillagos ötös - szerk.); ezt a szociknál szebben senki se tudja megfogalmazni.

Holott teljesen logikus, sőt kifejezetten progresszív ez a már-már vallási révülettől átitatott gyurcsányozás. Nem dicsekvésképpen mondom, de pár évvel ezelőtt, a legdurvább gyurcsányozás idején azt írtam, persze nem elemzések, súlyos átgondolások után, csak úgy átabotában, ahogyan köcsögözni szokott az ember, hogy figyeljük meg, ha Orbán Viktor megint kormányfő lesz, még a végén a Gyurcsány-programot fogja megvalósítani. Ehhez képest mostanra látjuk, hogy az az ember, aki például két évvel ezelőtt még úgy vélekedett Gyurcsánynak a Déli áramlat nevű gázprojekt iránti elkötelezettségéről, hogy „a magyar kormány puccsot hajt végre a saját népe ellen”, most hirtelen az orosz gáz nagy barátja lett, miközben a körülmények semmit se változtak. És ugyanez van a bankok megkopasztásával, a Robin Hood-adóval, „a szegények felkarolásával”, úgyhogy minden esély megvan rá, hogy márciusban megérkezzék a vizitdíj, legfeljebb nemzeti együttműködési díj néven, vadonatúj, Fideszközeli cégek gyártotta vizitdíjautomatákkal.

De nem ez az érdekes. Hanem hogy miközben a kormány, elfelejtve korábbi őrjöngéseit, hirtelen átvált, a tábora hogyan tudja a döntéseit ennyire gyorsan, rugalmasan követni és kritika nélkül elfogadni, sőt esti imájába belefoglalni, hiszen a felmérések szerint a többség egyre elégedettebb a kormány intézkedéseivel. Miközben azt gondolná az ember józan ésszel, hogy ha másról nem is, de például az egykulcsos adóról még a legelvakultabb hívők is azonnal látják, hogy az nem nekik, hanem a leggazdagabbaknak jó, vagy hogy ha a harmincöt évi tanítás után kirúgott pedagógustól veszik el a végkielégítést, akkor az nem a fináncoligarchák, orbánosan szólva az oligarchiák elleni harc egyik állomása, hanem épp az egyszerű és vétlen emberek megsarcolása.

De nem. A lakosság döntő része elégedett, amiben persze semmi meglepő nincsen. A mi revolúcióban megittasodott lakosságunk ötvenhat után fél évvel már egymilliós lélekszámban üdvözölte Kádár Jánost a Felvonulási téren, (csúsztatni tudni kell - szerk.) hát akkor most, a fülkeforradalom után nem csoda, ha hasonló gyorsasággal képes bármihez igazodni, csak mondják meg neki, hogy mihez. Ámbár önmagában már az is bőven elég tud lenni, hogy Gyurcsány köcsög; attól mindjárt jobban érzi magát az ember spirituálisan, de főleg anyagilag.

(A szerző az Élet és Irodalom tollnoka)

Vannak emberek, akik ma úgy tesznek, mint ha az elmúlt évtizedet nem ebben az országban élték volna végig. Ilyen Magyesi Gusztáv is, aki az elmúlt időszak képességein túlmenően túlfoglalkoztatott szerzője volt a rádiós Ludas Matyivá degradált, Farkasházi vezette Rádiókabarénak.

Olyanok sírnak ma, akiknek nemhogy könnycseppjük, de egy szavuk sem volt akkor, amikor „a Feri” végigverette Budapestet; olyanok fintorognak, akik még örültek is, amikor „a Feri és Bandája” IMF kölcsönt vett fel; olyanok viszolyognak, akik bár tapsolta a gyurcsányi reformoknak, de soha nem vonták felelősségre politikai celebüket, amikor bár egyik reform-ötlete követte a másikat, s mégsem valósította meg egyiket sem, s csak az időnket vesztegette. Mert „a Feri” csak ötletben volt erős. Cselekvésben, koncepcióban, végrehajtásban már hamvas gerlepisi volt.
Meg milliárdokat összegründolni - abban is tényleg jó volt. Sokorózni, békávézni, hankookokzni, katusanyusozni, autópálya-viaduktozni; na, meg: megpuccsolni, hatalmat megszerezni.
És nem tűnt fel senkinek a nagy baloldaliságuk adta vakságból adódóan, hogy a munkás és a tőkés „antagonisztikus” ellentétben állnak egymással. Mint ha Sztojka Iván parancsnokolná a cigánybűnözéssel szemben felállított akciócsoportot… Vagy már ez is felállt közben? Csak nem vettük észre? Én csak a megyesi-félék sirámait hallom, látom. Rossz is kiesni „a jóból”, a „tutibizniszből”. Megértem! Szokjatok hozzá elvtársak! Remélem, ez az érzésük még évtizedekig fog tartani! Vagy az idők végeztéig.

(nol nyomán Szent Korona Rádió)

Egyoldalú gázellátási helyzete miatt Magyarország érdekelt úgy a különböző gázszállító útvonalak kiépítésében, mint a több forrásban. Így támogatja mind a Nabucco, mind a Déli áramlat tranzitvezetékek megépítését és összekapcsolását a hazai elosztó rendszerekkel - válaszolta lapunk megkeresésére néhány napos egyeztetést követően az ügyben illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

A Déli áramlat gázvezeték legnagyobb előnye, hogy az orosz gáz szállítását Ukrajna megkerülésével teszi - szögezik le, hozzátéve, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a magyar földgázellátást külső tényezők: a tranzit- és forrásország (Ukrajna és Oroszország) vitái veszélyeztetik a legnagyobb mértékben. A tárcánál úgy látják, erre a vitára és megszüntetésére ráhatásunk minimális, sokszor még az EU legfelső szintű nyomásgyakorlása sem elégséges. Szintén stratégiai kérdésnek nevezik, hogy a Déli áramlat nem csupán egy új gázvezeték építését jelenti: az elképzelések között jelentős föld alatti gáztároló kiépítése is szerepel. Erre a magyar földtani adottságok kitűnőek. Ha ez Magyarországon valósul meg, az ország szerepe a térség ellátásában felértékelődik, és fontos földgázelosztó csomópont lehetünk.

A Déli áramlat veszélyezteti Magyarország biztonságát, növeli az orosz gáztól való függőségünket, megöli a Nabucco-tervet (melyet uniós országok gründolnak, más vidékek gázára alapozva), a szerződés egy alkotmányjogilag illegitim puccs, csak arra szolgál, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök köre gazdasági pozíciókat építsen ki, az előkészületeket azonnal le kell állítani - ezeket és hasonlókat a jelenlegi kormánypárt képviselői mondtak néhány hónapja, még ellenzékben. A láthatólag összehangolt és profin kivitelezett, elsősorban az akkor kormányzó szocialisták ellen irányuló szóhadjárat 2007-től (Gyurcsány Ferenc Nabuccót álomnak minősítő szerencsétlen nyilatkozatától) egészen a választásokig tartott. A küzdelemben a legkeményebb kijelentéseket főképp a párt akkori külügyi arca, Németh Zsolt, illetve maga Orbán Viktor pártelnök tette. Habár a megfi gyelőknek már akkor feltűnt: a Fidesz az éles kirohanások ellenére azt nem említette, hogy kormányra kerülve visszalépne a Gyurcsány-kabinet kötötte szerződéstől. Az egyetlen konkrét vállalást Orbán Viktor akkor tette, amikor - a későbbi választási győzelem tudatában - tavaly nyáron az MSZP-nek írott levélben megígérte: kormányon módosítják a Déli áramlat-szerződést.

A választók jó része a párt eme - nem központi, mégis rutinosan, erőlködés nélkül kivitelezett - kommunikációs hadjáratából talán csak annyit szűrt le, hogy ez is egy újabb visszataszító szoci balhé, oroszokkal súlyosbítva. Ezalatt az MSZP végig defenzívába kényszerült: hiába ésszerű a vezetékterv, hiába hozták nyilvánosságra a szerződést, hiába tettek hitet látványos rendezvényeken a Nabucco mellett, hiába cáfolták többször, hogy Gyurcsány Ferenc a Déli áramlat vezetői székébe vágyna, a hangulat érzékelhetően az - immár hiteltelennek tartott - baloldali kabinet ellen fordult. Ráadásul eközben a szocialisták a kulisszák mögött az orosz féllel is éles vitákat folytattak, aminek még a PR-értékét sem használták ki.

A Fidesz kormánybénító attakjának a belpolitikán túl határozott külpolitikai körvonalai is kirajzolódtak. Az erőteljes szavak mögött rendre felsejlett az Egyesült Államok kormányának támogatása, így orosz körökben némi zavar támadt. A Magyarországon át Olaszországig tervezett vezetékben érdekelt orosz állami gázvállalat, a Gazprom a hírek szerint ezért sem sürgette, hogy a választások előtt a magyar szakasz minden dokumentumára pecsét kerüljön. Talán nem véletlen az sem, hogy Vlagyimir Putyin orosz kormányfő tavaly többször egyeztetett a témában a Fidesz vezetőivel - különösen Orbán Viktorral -, és a jelek szerint meg is találták a közös hangot.

Oroszországban állítólag tartottak attól, hogy Németh Zsolt lesz a külügyminiszter, aki végül államtitkár
lett. A posztot az oroszok által sokkal inkább elfogadott Martonyi János kapta meg, aki - lényegében egyedüliként - áprilisban, még csak várományosaként a külügyi tárcának - egyértelmű, határozott nyilatkozatot tett a Déli áramlat mellett.

A nyilatkozat azokat a - szocialisták által is unalomig ismételt - szakmai érveket hangoztatta, miszerint valódi alternatívát ugyan tényleg a Nabucco jelent, de az Ukrajnát kikerülő Déli áramlat sem csökkenti, hanem
növeli Magyarország ellátásának biztonságát, a várható tranzitdíjról nem is beszélve. Martonyi szavainak, legyenek azok bármennyire is logikusak, a Fidesz kommunikáción belül nem találni előzményét. A választások óta a párt hangadói finoman szólva szintén nem verik nagydobra véleményüket: legalábbis nem született a pálfordulás indokait átütően megvilágító nyilatkozat. Németh Zsoltot nem érte a Népszabadság, a külügyi tárca még nem válaszolt.

Mindazonáltal megkeresésre az energetikai ügyeket vivő fejlesztési tárca - melynek vezetője, Fellegi Tamás immár az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok kormánybiztosa is - megismétli a Déli áramlat melletti elkötelezettséget, láthatóan az Orbán-kormány egyértelmű álláspontját tükrözve. Azokra a kérdéseinkre, hogy a kabinet tervezi-e esetleg módosítani a megállapodást, netán indítanak-e valamiféle vizsgálatot a szerződés kapcsán, nem kaptunk választ. Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos nyilvánosságra került listáján mindenesetre nem szerepel ilyesmi.

Pedig az előző kormány sokak szerint tényleg feltűnően hajtotta az ügyet. Ennek megfelelően ez év januárjában még gyorsan aláírták a hazai szakasz üzemeltetésére szánt közös cég minden jogilag fontos dokumentumát (egy amúgy feszült orosz- magyar ülésen), ami ily formán köti az új kabinetet is. Értesülésünk
szerint azok a személyek, akiket az előző kormány által hazai szerződő félnek megnevezett s az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a mi oldalunkról a közös vállalat vezetőinek szánt - köztük Erős János volt MFB-vezérigazgató -, lemondtak, ám az új kabinet irányította MFB még nem jelölt újakat.

A Gazprom részéről már érdeklődtek, de méltányolják, hogy a magyar kormányzati változások miatt most újra kell szervezni a menedzsmentet - válaszolta megkeresésünkre az MFB sajtóosztálya. Arra, hogy kiket kívánnak jelölni, azt válaszolták, hogy kompetens szakembereket, azután, hogy az állami vezetés a közeljövőben
egyeztet az orosz féllel. (Értesülések szerint Fellegi Tamás még e hónapban orosz-magyar találkozón vesz részt, ahol bizonyára számos más téma - Malév, Szurgutnyeftyegaz - is terítékre kerül.) Az MFB nem tud olyan
határidőről, amelyhez képest a fejlesztés késedelmet szenvedhetne - tették hozzá.

A jelek szerint tehát a magyar belpolitikai fejlemények, illetve a nyomvonalon fekvő többi állam szerződései ismeretében a Déli áramlat az eredeti, 2015-ös időpontra elérheti hazánkat.

Nincs hír a tervtanulmányról

Ismereteink szerint egyelőre nem mozdult előre lényegesen a Mol és a Gazprom által létrehozott közös cég, a Sep Co. tervtanulmányának az ügye sem. Az előző kormány és a Mol hullámzó kapcsolatára visszavezethető pont értelmében az MFB–Gazprom közös vállalatnak e társaságtól kellene megvásárolnia a Déli áramlat hazai nyomvonalára vonatkozó tervtanulmányt, becslések szerint több százmillió forintért. Legutóbb a Sep Co. tendert kívánt kiírni a tanulmány elkészítésére. A kormányközi megállapodáskor még kigolyózottnak tűnt Mol később mégis komolyan társult a tervhez: a Gazprommal alapított közös vállalatuk ugyanis Pusztaföldváron alakít ki egy kapcsolódó gáztárolót.

(Népszabadság nyomán Szent Korona Rádió)

A Népszava úgy értesült: a megbeszélést Estée Lauder fia, a Magyarországon is iskolákat alapító korábbi bécsi amerikai nagykövet maga kezdeményezte. Meg akarta tudni az okát, hogy a Fidesz miért ellenzi hevesen az országnak milliárdokat hozó és munkahelyeket teremtő kaszinóprojektet.

Ronald Lauder az azóta külügyminiszterré kinevezett Martonyi Jánost kérte fel, hogy szervezze meg a találkozót. A Martonyi házában megtartott megbeszélésen az üzletember felvetésére Orbán Viktor állítólag azt mondta, hogy Magyarországon jelenleg négy ilyen jellegű kaszinóberuházás van előkészületben, közülük Lauderé az egyetlen, amelynek ügyében tőle nem kértek támogatást, vele nem egyeztettek. Márpedig Orbán nem tűri el, hogy bár ellenzékben van, ilyen horderejű ügyeket nélküle intézzenek - hangzott el értesüléseink szerint. A Népszava úgy tudja, a találkozóról hangfelvétel is készült.

Jelenleg ügyészségi nyomozás folyik hűtlen kezelés gyanújával a kaszinóberuházással kapcsolatos földcserék ügyében, értékaránytalanság miatt. Az eljáráshoz pedig Budai Gyula miniszterelnöki megbízott hetente szolgáltat újabb és újabb, általa leleplezőnek mondott bizonyítékokat Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt kormányfők "érintettségére". A két volt miniszterelnök cáfolta a vádakat.

(Népszava Online nyomán Szent Korona Rádió)

A legnagyobb titokban meg akarta semmisíttetni Gyurcsány Ferenc egykori fotósa, Déri Miklós azokat a képeket, amelyeket havi másfél-két millió forintnyi közpénzért rendelt meg tőle az MSZP vezette kormány. A megsemmisítés végül elmaradt, a fényképeket rejtő lemezeket a napokban találták meg a Parlament alagsorában. A fotók között akad olyan, amelyen Gyurcsány Ferenc a haját vágatja, de olyan is, amelyen egy ismeretlen személy horgászik.

Két hónapnyi keresés után a napokban végre rábukkantak azokra a fotókra, amelyeket Déri Miklós cége, a Déri és Társa Bt. készített a Kancellária megrendelésére még a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején. A Magyar Nemzet értesülése szerint a képeket rejtő 178 CD-t és DVD-t az Országház alagsorában találták meg. Mellettük egy 2009. október 14-i keltezésű levél volt, amelyen az „udvari” fotós azt írta a kormányzati iratkezelési főosztály illetékesének: „A mai napon leadtunk kétdoboznyi adathordozót (CD, DVD-t) megsemmisítésre. Köszönjük, Déri Miklós.” Azonban hiába szerette volna eltüntetni munkássága gyümölcsét a fotós, valaki kézzel azt írta a levél végére: „Javaslom a TÜK-irodának (titkos ügyiratkezelő – a szerk.) a figyelmét felhívni, hogy ne semmisítsék meg az anyagot.” Az aláírás olvashatatlan, így nem tudni, kinek köszönhető, hogy a fotók végül megmaradtak. (Szemben sok más fontos irattal, amelyet a kormányváltás előtt gyorsan megsemmisítettek.)

Mindenesetre a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban megkezdték a 178 adathordozó átvizsgálását. Az MNO információi szerint az eddig átnézett lemezeken a fotók teljesen rendszerezetlenek, sokszor azt sem lehet tudni, mikor és hol készültek a felvételek – írja a Magyar Nemzet hétfői számában.

A felvételek ilyen rendezetlensége és megsemmisítésre ítéltsége sokakban felvetheti a színlelt szerződés és más cselekmények gyanúját, hiszen a közpénzen rendelt felvételek mindannyiunk „kincsei” (lettek volna), de mindenesetre a magyar történelem elmúlt 20 évének (gyászos) rekvizitumai. Ezért mindenképpen fontosnak tartanánk a szerződés körülményeinek és a teljesítés igazolásának kivizsgálását; „Déri” ide, „Déri” oda…

(mno nyomán Szent Korona Rádió)

Magyarország tönkretevője, Kötcsén tengeti életét, ahelyett, hogy a börtönben gondolkodna el tetteiről. Ezt köznaplójában tette közzé. Míg valaki tenne hazája jobbá tételéért, azok terroristáknak vannak bélyegezve és börtönben sínylődnek, addig aki életeket tesz tönkre és egy egészt országot, az élvezheti a gondtalan életet. De ez a kiváltság nem csak el...onkkra vonatkozik, hanem pl. Biszku Béla és más elvtársakra, akik élvezik az életet, az elszámoltatás és a méltó büntetés helyett.

Íme a köznapló egy kis kommenttel:

"Próbálták már az őszibarack krémlevest tojássárgájával selymesebbé tenni? Vagy mondjuk a gyorsan sütött csirkemell szeleteket egy kevés pestoval megkenni? De nem folytatom, mert nem a főzésről akarok írni annak ellenére sem, hogy Kötcsén minden nap főzök, esetenként kétszer is, nem egyszer négy-öt fogást is készítve. Üdítő elfoglaltság."

Azért ez a pár mondat a pofátlanság netovábbja, mert sok magyar család bizony annak is örül, ha egyszer egy nap étel kerül az asztalra, pontosan az ő ámokfutásának "köszönhetően". Gondolom Kötcsén az őszibarack krémleves és a csirke tájételként van számon tartva és a faluban már több évszázados hagyomány a napi kétszeri, négy-öt fogásos étkezés. Sokkal hihetőbb lett volna, ha csak annyit ír, hogy napjában többször segít Klárikának, esetenként a főzésben is. Helyben veszik meg a pörköltnek való csirkét, a levesbe valót pedig a "kicsinyke" konyhakertjükben termesztik. De nem. Ő mégis csak Gyurcsány Ferenc és ha valamit maga csinál, akkor az olyan is. Esetünkben egy jó nagy böszmeség.

"Jó választás volt Kötcse... A parttól messzebb fekvő települések élete kiegyensúlyozottabb, stabilabb. Az állandóan itt lakók világát nem töri ketté a nyár, nincsenek, vagy kevesen vannak a csak nyaralásra érkezők. Aki itt vesz vidéki házat, az nem csak nyárra gondol. Ők, miként mi is, mélyebben részei lesznek a település mindennapjainak, ha úgy tetszik, szervesülünk az itteni világgal."

Az "Újra felépítjük Gyurcsány Ferencet" című sorozat ezen részében bepillantást nyerünk a családjával vidékre visszahúzódó, elmélyülten szemlélődő volt miniszterelnök hétköznapjaiba. Gyurcsány, a magyar föld igézetében - egy kis parasztromantika - igencsak szemfényvesztő, mert amíg illegitim miniszterelnökként a falvak rombolását idézte elő, most érzi (vagy csak jó propaganda), hogy nem könnyű a falvakban élők sorsa.

"A falu elevenebben éli történelmét, családjainak múltját, mint a város. Az emberi történetek jobban láthatóak, jobban szem előtt vannak, gyorsabban kiderül, hogy ki kicsoda. A szorosabb emberi kapcsolatok sok mindentől védenek és nagyszerű örömök forrásai is..."

Minderre az utóbbi néhány hónapban jött rá, vagy inkább megmondták neki, hogy ezt kell írni Ferikém, mert itt lassan már az ég is piros-fehér-zöld lesz. A Mária levette kezét az országról, az el lehet menni és a k...a ország "prédikátora" felvette nemzeti álruháját és nem szakadt rá az ég. Hazug, tehetségtelen, elvtelen, egyszerűen bolsevik.

"...ezzel együtt a falu sérülékenyebb. Mert kevés jövedelme van, mert kevés a munkahely, mert sok helyen dolgozni, tanulni is máshova járnak az emberek, mert nincs tartalék, mert saját bevétel helyett nagyrészt támogatásból élnek. Vigyázni kell a falvakra, még akkor is, ha egy sor dolog biztosan nem menthető meg. De ez már politika, és nem arról akartam ma írni."

Hát igen, Gyurcsánynak nem politizálni kéne és köznaplót írni, hanem az elmúlt évek rossz döntésein gondolkodnia börtönben. Minimum életfogytiglan, hiszen több ember életét követelték böszme tettei.

(VasiHazafi.hu nyomán Szent Korona Rádió)

Elmúlnak a választások utáni kormánypárti mézeshetek, az emberek viszont megismerik a Fidesz igazi arcát, és újra kíváncsiak lesznek az MSZP-re - állítja a Hetek című ultrabaloldali hetilapnak adott interjújában Mesterházy. Szerinte az MSZP lehet a Fidesz érdemi ellenzéke, hisz láthatóan az LMP-t és a Jobbikot a Fidesz valamiféle szatellitpártoknak szánja.

- A Jobbik azért kell Orbánéknak, hogy a neonácikhoz képest mérsékelt jobb­oldalinak tűnjenek, az LMP pedig valamiféle őfelsége ellenzéke szerepre számíthat, „díszpintyeknek" a nemzeti együttműködés amúgy kirekesztő jellegű rendszerében. Az MSZP-t viszont levegőnek nézik, kriminalizálják és stigmatizálják, ami viszont azt jelenti, hogy tartanak attól, hogy újra váltópárt leszünk - nyilatkozta az MSZP elnöke.

Váltópárt? Éppen most bukták el 8 évi kormányzás után a választást, de máris vissza készülnek? Mint ha meg sem történt volna? Tényleg, ez az ember melyik bolygón él?

Úgy látja továbbá, a Fidesz működési mechanizmusa pedig vegytiszta bolsevizmus. „Én 1974-ben születtem, még KISZ-tag sem voltam, miközben egy sor Fidesz-vezető gimnáziumi KISZ-titkárként nyomult, az Orbán-kormányban pedig markánsan jelen vannak a volt MSZMP-tagok. Az különösen ellenszenves, hogy annak adnak 'feloldozást', aki átállt közéjük" - mondja az interjúban. Ennél a mondatnál azért értelmesebbnek gondolhattuk ezt a meghasonlott embert… Bár, mi is tévedhetünk. Ebből a gondolatból nyilvánvaló, hogy az MSZP-nek esze ágában sincs átalakulnia, megtisztulnia, „baloldalivá válnia"; továbbra is azt hiszik, hogy a kizárólag a választók a felelősek az ő bukásukért.

A szocialista pártban nincs Gyurcsány-probléma, az, hogy volt nézeteltérésem Gyur­csány Ferenccel, nem azt jelenti, hogy nem tudunk közösen politizálni - jelentette ki a Heteknek Mesterházy.
Ez gusztustalanra sikerült, Attila. Ilyet nyilatkozatot még a Népszabadság sem adna le, még tőled sem.

(nol nyomán Szent Korona Rádió)

Ajánló: Mondják utánam! "Nincs Zuschlag-ügy!" - Frank Tibor: Hazugságipar Magyarországon (x)

Indoka szerint a bizottságban komédia folyik, továbbá annak egyik tagja elfogult: Gaudi-Nagy Tamás, aki – (az állítólagos narancsos) forradalom győzelme, a rendszer bukása után továbbra is koncepciós eljárás alapján több mint egy éve előzetesben tartott - Budaházy György védője.

Gy. Ferenc és társai még mindig nem ébredtek fel a katasztrofális választási vereség okozta sokk állapotából és nem tudatosodott számukra, hogy nem ők fújják a passzátszelet. A hibbant Néró nyilván képtelen szembesülni azzal a ténnyel, hogy az emberek nem mentek haza és kitartottak. Az országot kifosztó, letaglózó és jogtipró kormányzata elleni tiltakozás ereje elsöpörte a percemberkékből álló Gyurcsány-Bajnai rezsim kormányait.

Az hogy Gy. Ferenc és társai nem a percemberkék sorsára jutnak az annak köszönhető, hogy 2006 őszén olyat tettek, amelyre soha, semmilyen körülmények között nincs bocsánat és ezért felelni fognak. Politikai túlélésük érdekében a rendőrséget a magyar nép ellen fordították, szemeket lövettek ki, embereket csukattak be, verettek meg az utcán, aláztak meg, tiportak meg méltóságukban, magyarságukban ezreket. Mindezzel most el kell számolniuk.

Ezt célozza az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottsága által létrehozott albizottság, amely – kezdeményezésemre - nem csak a 2006 őszi jogsértéseket, hanem a 2002-2010 közötti nemzetellenes kormányzatok időszaka alatt elkövetett összes jelentősebb emberi jogi jogsértést is megvizsgálja. A számtalan feloszlatott tüntetést, a tömeges előállításokat, a brutális rendőri erőszakot a kormány távozását követelő tüntetőkkel, vagy akár a rossz időben rossz helyen tartózkodó ártatlanokkal szemben.

Gyurcsány még Rákosi Mátyásnál is gyávább, hiszen Rákosi a két háború között az ellene folyó perben legalább a bírók előtt vállalta tetteit és nem futamodott meg a kérdések elől. A bukott miniszterelnök ezzel a tettével bebizonyította, hogy mindenfajta szánalomra és megbocsátásra méltatlan és nem utolsósorban az általa sokat emlegetett Magyar Köztársaság törvényes rendjét nem tiszteli akkor, amikor az Országgyűlés négyötödét alkotó pártok (FIDESZ, KDNP, Jobbik) részvételével működő vizsgáló albizottság elé nem megy el.

Eddig mindenki más eljött az albizottság idézésére és részletes vallomást tett az albizottság előtt, többek között Petrétei József, illetve más rendőr parancsnokok. Nyilatkozataiból most már egyértelműen látszódik az, amit korábban a Civil Jogász Bizottság is megállapított, amely szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közvetlenül vett részt a rendőri műveletek irányításában és felelőssége megkerülhetetlen a tömeges rendőri erőszakért. Nyilván az albizottság jelentését nem szerencsés még most megelőlegezni, azonban azt senki nem felejti el - de különösen a nemzeti és civil jogvédők -, hogy a Civil Jogász Bizottság jelentésének nyilvánosságra hozatalát követően Gy. Ferenc papírkosárba való iratnak nevezte a jelentést. Azt a jelentést, amely már akkor, 2007 februárjában egyértelmű tényfeltáró alapossággal és jogászi körültekintéssel vezette le az akkori politikai és rendőri vezetés felelősségét. Éppen ezért egyáltalán nem tekinthető eltúlzottnak az, amit Morvai Krisztina akkor mondott: Magyarországnak nem lehet olyan miniszterelnöke, akinek a kezéhez vér tapad.

Gy. Ferenc és bűntársai tehát sokak reménye szerint rövidesen hűvösben gondolkodhatnak el arról, hogy mit tettek az ország és a nemzet érdekei ellen, és átgondolhatják a tetteik következményeit.

A börtönökben pedig helyrecserés támadásnak van helye: akik a magyar szabadságért küzdöttek ki kell szabaduljanak és akik az egész nemzet sorsát keserítették meg, jövőjét élték fel és szervezetten fosztogatták a nemzeti vagyonát köztisztségükkel visszaélve, a büntető anyagi és eljárási szabályok szabta keretek között börtönbe kell kerüljenek mielőbb.

A távolmaradás felhozott indoka szánalmas, hiszen az ország nyilvánossága tudja, hogy Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédőként 2006 őszén az első perctől fogva a megtiport, meghurcolt, jogaikban sértett magyar emberek mellé állt, jogaikért küzdve és ezt a munkát beteljesítve most a parlamenti albizottság alelnökeként mindent megtesz annak érdekében, hogy az albizottság jelentése feltárja a tényeket, és kétséget kizáró bizonyossággal állapítsa meg a felelősségét azoknak, akiknek a lelkén szárad 2006 őszének tragédiája.

Dr. Gaudi- Nagy Tamás ügyvezető
Nemzeti Jogvédő Szolgálat, országgyűlési képviselő

(NJA)

Ajánló: Szembesítünk! Bizonyítékok fehéren-feketén! - Franka Tibor: Hazugságipar Magyarországon (x)