A feljelentés elutasítását megfellebbeztük, ám a magyarellenes ügyészség szerint minden rendben van a szivárványos Szent Koronával, az nem törvénysértő, nem provokáció. Az LMBTQP magyarországi ágensei tehát büntetlenül provokálhatják a többségi társadalmat…
Az ügyészség botrányos, elfogult és a provokációt törvényesítő határozatát változatlanul közöljük.
H A T Á R O Z A T
a feljelentést elutasító határozat ellen bejelentett panasz elbírálásáról
A nemzeti jelkép megsértésének vétsége miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Szervek
Bűnügyi Főosztály Bűnüldözési Osztályán 01000/2702/2020.bü számon indult bűnügyben a
nyomozó hatóság 2020. június 24. napján kelt feljelentést elutasító határozata ellen a Vincze Erik
feljelentő által előterjesztett panaszt mint alaptalant
e l u t a s í t o m .
A határozatot Vincze Erik feljelentő részére azzal kézbesítem, hogy ellene további panasznak nincs
helye.
I n d o k o l á s :
A Vincze Erik és S Domokos András a Szivárvány Misszió Alapítvány ellen tettek feljelentést a
Budapesti Rendőr-főkapitányságon az alábbiak szerint.
A www.budapestpride.hu internetes hírportálon 2020. június 16. napján „Budapest Pride: augusztus
20-a minden magyar ünnepe” címmel egy tájékoztató felhívás jelent meg a 2020. augusztus 14-23.
napja között esedékes Budapest Pride Fesztivál és Felvonulás kapcsán. A feljelentés szerint a felhívás
végén egy olyan színes kép szerepel, amelyen egy párnán a magyar Szent Korona van elhelyezve,
mely felett félkörívben a Budapest Pride mozgalmat, az ún. LMBTQ-közösséget jelképező
szivárvány került feltüntetésre.
A feljelentők álláspontja szerint a felhívásban a magyar Szent Koronának az ún. LMBTQ-közösséget
jelképező szivárvánnyal történő ábrázolásával meggyalázza a Szent Koronát, mint nemzeti jelképet.
A feljelentő a Btk. 334. §-ába ütköző nemzeti jelkép megsértésének vétsége gyanúját valószínűsítette.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főosztálya a feljelentést a 2020. június 24. napján kelt
határozatával a Be. 381. § (1) bekezdés a) pontja alapján – mivel a feljelentett cselekmény nem
bűncselekmény – elutasította.
A feljelentést elutasító határozat indokolás szerint nemzeti jelkép megsértése bűncselekmény
BUDAPESTI V. ÉS XIII. KERÜLETI ÜGYÉSZSÉG
1055 Budapest, Markó u. 27.
Postacím: 1363 Budapest Pf. 2. Telefon: 332-59-30 Fax: 331-57-18
E-mail: [email protected]
tényállása a Magyarország nemzeti jelképei méltóságának fenntartásához fűződő társadalmi érdeket,
valamint az ezek iránti tiszteletben, megbecsülésben megnyilvánuló köznyugalmat fogalmazza meg
mint védett jogi tárgyat. A bűncselekmény elkövetési magatartása a sértő vagy lealacsonyító kifejezés
használata, továbbá jelen esetben a más módon történő meggyalázása lenne, mely körbe sorolható
minden olyan gesztus, amelyben nemzeti jelképek iránti megvető, lekicsinylő értékítélet testesül meg.
A feljelentés tárgyát képező képen a Szent Korona eredeti állapotán változás nincs, kizárólag a szélein
kívül eső területen található egy szivárvány, mely jelen esetben az LMBQT közösség szimbólumára
utal, mely képi ábrázolás nem sérti vagy veszélyezteti a védendő jogtárgyat. Mindezekre figyelemmel
a feljelentés tárgyát képező Szent Korona ábrázolás a nemzeti jelkép megsértése, illetve más
bűncselekmény megállapítására nem alkalmas.
A nyomozó hatóság feljelentést elutasító határozata ellen Vincze Erik 2020. június 26. napján
törvényes határidőn belül panaszt nyújtott be, melyben a feljelentésben foglaltakat fenntartva kérte
az eljárás elrendelését, mivel álláspontja szerint a cselekménnyel kapcsolatban – a feljelentést
elutasító határozatban foglaltaktól eltérően – a nemzeti jelkép megsértése vétségének az elkövetése
megállapítható.
A panasz nem alapos.
A sérelmezett határozat megfelelő okfejtést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a feljelentésben
sérelmezett cselekmény miért nem valósítja meg a nemzeti jelkép megsértésének bűncselekményét,
melyet a nyomozó hatóság – a vonatkozó jogalkalmazói gyakorlatot is bemutatva – kiegészítést nem
igénylő módon megindokolt.
A nyomozó hatóság így helytállóan állapította meg, hogy a szivárvánnyal feltűntetett Szent Korona
ábrázolása a vizsgált bűncselekmény szempontjából nem tekinthető tényállásszerű magatartásnak,
mivel az a védett jogtárgyat nem sérti. A feljelentést elutasító határozat így helyesen fejtette ki azt,
hogy elkövetési magatartás hiányában a feljelentő által sérelmezett bűncselekménynek az elkövetése
miért nem állapítható meg.
A Btk. 334. § (1) bekezdése alapján aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország himnuszát, zászlaját,
címerét vagy a Szent Koronát sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon
meggyalázza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Az elkövetési magatartás akkor állapítható meg, ha a sértő vagy lealacsonyító kifejezés használata
vagy más ilyen cselekmény elkövetése közvetlenül vonatkozik a védett jelképre. A közvetlenség azt
jelenti, hogy a sértő kifejezés használata, vagy más egyéb cselekmény elkövetése direkt módon
támadja az elkövetési tárgyat és tartalmában félreérthetetlen.
A „más ilyen cselekmény” elkövetése lehet minden olyan a védett jelképet és a hozzá fűződő nemzeti
érzést vagy önérzetet lejárató természetű tevőleges magatartás, amely az észlelőknek a jelképekhez
fűződő gondolati viszonyát károsan befolyásolhatja. Megvalósul a bűncselekmény abban az estben,
amennyiben a nemzeti jelkép felhasználása a társadalmi közmegítélés szerint egyértelműen negatív,
becsmérlő üzenetet hordoz magában.
Az Alkotmánybíróság 13/2000. (V.12.) számú határozatában kifejtette, hogy nem eshet büntetőjogi
szankcionálás alá, hanem a véleménynyilvánítás részét képezi a nemzeti jelkép művészeti célú
felhasználása, mindaddig, míg az nem alkalmas a nemzeti jelkép más módon való meggyalázására.
Önmagában az a körülmény, hogy a Szent Koronát más tárgyakkal együtt jelen esetben egy
szivárvánnyal ábrázolják bűncselekmény megállapítására nem ad alapot, akkor sem, ha a feljelentő
szerint a Szent Koronát nem magasztos környezetben ábrázolták.
A feljelentésben leírt cselekmény a fentiekre figyelemmel, a nemzeti jelkép megsértésének vétsége
megállapítására nem alkalmas.
A fentieken túl a panasz nem tartalmaz olyan új tényt, adatot, vagy információt, amit a nyomozó
hatóság a feljelentés elbírálása során ne vizsgált volna meg, így a sérelmezett határozat hatályon kívül
helyezése nem indokolt.
Mindezek alapján a nyomozó hatóság feljelentést elutasító határozata törvényes és indokolt volt, a
nyomozó hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozott következtetést vont le a
határozatában és helyesen járt el, amikor a feljelentést elutasította, ezért a rendelkező részben
foglaltak szerint a feljelentést elutasító határozat elleni panaszt elutasítottam.
A határozat az alábbi jogszabályhelyeken alapul: Be. 370. § (3), (4), (6), (7) bekezdés.
Budapest, 2020. augusztus 17.
Dr. Légrády Péter s.k.
kerületi vezetőhelyettes ügyész
Betiltható lenne a Pride! Megfellebbeztük a rendőrségi határozatot
(Szent Korona Rádió)