A Szent Korona, maga Magyarország – képes beszámoló

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom ismét megemlékezést szervezett államiságunk szent ereklyéjének tiszteletére.

Kőszeg volt az utolsó otthona a Szent Koronának és a koronázási ékszereknek. Tudjuk, ha a koronaőrök nem menekítik ki az akkori kormány parancsára a Szent Koronát az országból, akkor a bolsevik horda kezeibe került volna. Belegondolni is fájdalmas hogy mi lett volna ha Szálasi Ferenc nem ad utasítást az országból való kimenekítésére.

A HVIM sporoni vezetője Horváth Gábor nyitotta meg a megemlékezést, majd az emléktúrát.

Zagyva Gy. Gyula a HVIM társvezetője beszédében méltatta azt a maroknyi vármegyést akik 2004-ben kutatták fel a Szent Korona bunkert. Bokrokkal és gazzal benőtt, omladozó falakat találtak a hegyoldalban. Tudták hogy történelmünk méltatlanul elfeledett helyszínére leltek. Ennek köszönhető, hogy ma már egy kitisztított környezet veszi körül a bunker bejáratát. “Megemlékeznünk kötelesség mert a Szent Korona, maga Magyarország.” – fogalmazott beszédében a vármegyés vezető. Zagyva felhívta a hallgatóság figyelmét, továbbra is keressük az elfeledett helyszíneket, eseményeket és a névtelen hősöket, hogy méltó helyükre kerüljenek a magyar történelem palettáján.

Megemlékezés után túra vette kezdetét, mely annyiban változott az előző évekhez képest, hogy felkerestük a Dunántúl legmagasabb pontját (882m) az Írott-kő csúcsát.

A túra végpontja Velem község volt, ahol megkoszorúztuk azt a bunkert ahol szintén őrizték a Szent Koronát.

Hogy is búcsúzhattunk volna egymástól, mint hogy jövőre is találkozunk.

További képek a túráról:

A túrázók egy része a Kálvária-domb tetején.
Trianon-emlékkereszt az osztrák-magyar határon.
A bevonuló vörös csapatok tüzet nyitottak a keresztre. A golyó ütötte nyomok mind a mai napig őrzik a bolsevik barbárság emlékét.

  

A HVIM társvezetője, Incze Béla helyezte el a megemlékezés virágait az emlékkeresztnél.


Rövid pihenőt tartottunk a Hét Vezér forrásnál.


A túra első komolyabb emelkedője után érkeztünk meg az Óház kilátóhoz.

A HVIM Pest megyei divíziójának túrázói.




1922-es határkó az Írott-kő tetején.


Túránk legmagasabb pontja az Írott-kő, 882 méteren.
 
A kilátó belsejében kiállítást rendeztek be, ahol a gúnyhatár kijelölését mutatják be. Külön ismertetőtáblát kapott a Rongyos Gárda, akik nélkül számos település veszett volna el.



Túránk utolsó állomása Velem volt, ahol szintén őrizték a Szent Koronát.


Az itteni bunkernél Horváth Gábor soproni vezetőnk és Incze Béla országos társvezetőnk helyezték el a megemlékezés virágait.

(HVIM – Mi Magunk – SZKR)