A Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) 2014 októberében alakult. Egy folyamatosan fejlődő a társadalmi igazságtalanság ellen küzdő, a magyar nemzeti értékrend és életterület megvédése (önvédelme) mentén, létrehozott önkéntes szerveződés. László Attilával a MÖM alapítójával beszélgettünk mozgalma célkitűzéseiről, eredményeikről, a nemzeti oldal jelenlegi helyzetéről és a 2017-es esztendő kihívásairól.
– Mikor és hogyan kerültél a nemzeti oldalra?
– 2006 őszén a kicsúcsosodó nemzetellenes kormányzati ténykedés és Gyurcsány öszödi beszéde nálam is kiütötte a biztosítékot. Ez volt az első alkalom, mikor a tettek mezejére léptem és több ezer honfitársamhoz hasonlóan az utcán demonstrálva fejeztem ki a tiltakozásomat.
Egyébként addig a pillanatig éltem a hétköznapinak számító életemet, neveltem a gyermekeimet és meglehetősen sokat dolgoztam azért, hogy egyik napról a másikra boldogulni tudjunk.
De visszakanyarodva a kérdésre.
Mikor 2007 nyarán már nyilvánvalóvá vált, hogy a tüntetésekbe belefásultak az emberek és már csak a legkitartóbbak lengették a nemzeti színű, vagy Árpád sávos zászlokat, akkor talán a legmegfelelőbb időben hívta életre Vona Gábor a Magyar Gárdát. Az augusztusi első ötvenhat gárdista avatását követően a soron következő hatszáz bajtársammal tettem le az esküt 2007 októberében a Magyar haza halálomig tartó szolgálatára.
Azóta pedig ehhez hívem teszem a dolgomat.
A gárdában Békés megyei sajtósként, majd megyei kapitányként ténykedtem és 2010-ben, tíz Békés megyei gárdistával alakítottuk meg a később koncepciós eljárásban feloszlatott Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet, amelynek mindvégig az elnöki feladatait láttam el.
Ebben az időszakban 2009 és 2013 között gárdistaként, majd a Szebb Jövőért elnökeként a rendőrség és a bírósági tárgyaló termek, számítottak a második otthonomnak és időnként előfordult, hogy a kattant a bilincs is a csuklómon.
A Szebb Jövőért tagjai ellen indított több száz eljárásnak az érdekessége az volt, hogy egy esetben sem büntettek meg senkit még a legminimálisabb pénzbírságra sem. Annak ellenére, hogy komoly globalista és belpolitikai nyomás nehezedett nem csak ránk, hanem a rendőrségre és a bíróságokra is.
A csapat fegyelmezett volt és mindvégig a törvényes keretek betartása mentén tevékenykedtünk. A jogtalan fogva tartásokat egyébként később kártérítési perek követték, amelyeket rendre megnyertünk.
A sors fintora volt, hogy pont abban az időszakban mikor már elmúltak a rendőrségi zaklatások és az egyesület zavartalanul tudott működni, jött derült égből villámcsapásként a feloszlató ítélet.
Azért is volt meglepő mivel a Békés megyei törvényszék két alkalommal is elutasította az ügyészségnek a feloszlatásra irányuló keresetét első és másodfokon is.
Végül a Szegedi Ítélőtábla egy szánalmas indoklással tett pontot a történet végére. Mivel véletlenek nincsenek, így az sem tudható be annak, hogy ugyan azok a bírák és ülnökök hozták meg a végső ítéletet a Szebb Jövőért perben, mint akik a Békés megyei gárda vezetéséért azt megelőzően, egy év próbára-bocsájtásra ítéltek.
– A harcos fizikumban is elöl jár. Te sportolsz valamit rendszeresen? Mivel tartod karban magad?
– Természetesen! A Magyar Önvédelmi Mozgalomnál előszeretettel alkalmazott közérzetjavító egészségügyi séta, jótékony hatásait nem lebecsülve, szükségesnek tartom a fizikai és állóképesség erősítésér, szinten tartását.
Ennek érdekében hetente két-három alkalommal tartok 1-1,5 órás erőnléti edzést. Illetve alkalomszerűen önvédelmi alapú küzdősport foglalkozásokon veszek részt. Egyébként a mozgalom tagjaitól is elvárás az egészségi állapot függvényében a rendszeres erőnléti és önvédelmi készség fejlesztés.
Ennek érdekében az elmúlt évben már az országos nagy nyári rendezvényünk a Magyar Önvédelmi Napok is egy önvédelmi táborra épült rá. Több szakág képviselői, mesterei tartottak több napon keresztül folyamatos és ingyenes önvédelmi oktatást a rendezvény látogatóinak. Egyébként egy-egy hétvégi csapatmozgásunkat a nyár folyamán közös edzésekkel is szoktuk színesíteni. Valamint több helyi csoportunk is törekszik arra, hogy rendszeresen időt fordítson mind a fizikai, mind az önvédelmi foglalkozásokra.
– Pontosan mikor jött létre a Magyar Önvédelmi Mozgalom és mi a célotok?
– 2014. október 18-án, hívtam életre Budapesten az Erzsébet téren a Magyar Önvédelmi Mozgalmat. Ezen a napon talán nem véletlenül, ötvenhat bajtársam jelezte a belépési szándékát. Vagyis a zászlóbontás megtörtént, majd onnan kezdve folyamatossá vált a szervezeti szintű építkezés.
A mozgalom a társadalmi igazságtalanság elleni küzdelem, valamint a magyar nemzeti értékrend és életterület megvédése (önvédelme) mentén, létrehozott önkéntes szerveződés. Szervezetünk egy olyan országos hálózat kiépítésére törekszik, melynek legfontosabb eleme a nemzeti értékelvű közösség (Nagy család) tagjainak a kölcsönösség elvén alapuló szervezeti védelme az országos hálózat részét alkotó és működőképes, helyi önvédelmi közösségek létrehozásán keresztül.
Célkitűzésünk továbbá, tagjaink fizikai, önvédelmi, jogérvényesítő és közösségszervező készségének a fejlesztése. Feladatunk még az önmagáért és magyarságáért kiálló, harcos lelkületünk további erősítése.
Rendkívüli helyzet esetén védelmi, áldozatvédelmi feladatok ellátása a mozgalom tagjainak jogérvényesítő és jogkövető fellépésével, állampolgári kötelezettségeinek betartása mentén.
– Milyen akciókkal és kezdeményezésekkel segítitek a magyarságot?
A magyar társadalom egy jelentős részének a lecsúszása, elszegényedése egyre több feladattal lát el bennünket is. Mivel egyre ismertebbek vagyunk abban a tekintetben, hogy nem megyünk el a nehéz sorsú honfitársaink problémája mellett szó nélkül, ezért sokan fordulnak hozzánk különböző segítségkéréssel. Sajnos minden kérésnek nem tudunk eleget tenni egyrészt a lefedettségünk révén, másrészt anyagi kondícióink hiányában. De így is elmondhatom, hogy az erőnkhöz mérten a legtöbbet tudjuk nyújtani a karitatív akcióink által.
Az esetek jelentős részében egyébként nem is a pénzen múlik a segítségnyújtás hanem a szándékon. Az akarat és hittel párosuló tenni-akarás csodákra képes.
A segítségnyújtásaink előtt mindenképpen egy esetfeltárást végzünk.
A Magyar Önvédelmi Mozgalom célirányosan azoknak a magyaroknak segít, akik önhibájukon kívül kerülnek nehéz helyzetbe és tesznek is azért, hogy felülkerekedjenek a problémájukon.
Mivel egyre többen figyelik a MÖM hírcsatornáit, egy emberi sorstragédia bemutatásán keresztül, előfordul, hogy több helyről is érkeznek felajánlások a rászorulónak. Nem egyszeri eset, hogy akár százezer Forint vagy a feletti összegű támogatás érkezik, egy rászoruló család számlájára. Mi beindítjuk a folyamatot, majd a felhívás közzététele után kiszállunk a történetből és ilyenformán a kedvezményezetthez érkezik a közvetlen segítség.
De természetesen a legfőbb tevékenységünk a helyi önvédelmi közösségek létrehozásának a kezdeményezése. Ez ideális esetben úgy történik, hogy egy megkeresést, majd segítségnyújtást követően a helyi lakosokból szerveződve létrejön egy csoport amelyik az országos hálózat részévé válik. Ez szintén nagy segítség egy-egy településnek, hiszen ha megalakul valahol egy aktív MÖM csoport ott érezhetően békésebben és nyugodtabban telnek a helyi lakosok hétköznapjai.
Szintén segítség volt, hogy a tavalyi év folyamán néhány hónapra egy országos hálózatot hoztunk létre a határvédőink háttér-támogatására. Ez egy közvetett kapcsolattartás volt a civil lakosság és a határvédők között és jóleső érzés töltötte el mind az adományozókat, hogy valamivel ők is hozzájárultak a határvédelemhez, illetve a honvédőknek is hiszen érezhették a lakossági szimpátiát.
De például segítségnyújtás egy-egy hétvégi akciónk, kirándulásunk kezdeményezése is. Egy adott településre tett rövid látogatásunk alkalmával, olykor hosszú hónapokra előre is képesek vagyunk nyugalmat árasztani. Ilyenkor a bajkeverő, izgága réteg is inkább a megbékélésre törekszik.
– Mennyire elterjedt a mozgalom országosan? Hogyan találhatnak rátok az érdeklődők?
– A terjeszkedés folyamatos. Egy követhető, nyugalmas építkezés folyik, de határozott léptekkel és töretlen lelkesedéssel.
Elsősorban Kelet-Magyarországon van nagyobb érdeklődés irányunkba, de a Dunántúlon is már szinte minden megyében vannak tagjai a mozgalomnak. Most pedig éppen a főváros kezd mocorogni.
Létszámában Békés, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye tekinthető a legerősebbnek. Büszkén elmondhatom, hogy jelenleg két olyan térséggel is rendelkezünk, amely mintaértékű (sajnos) a hazafias mozgalmi élet területén. Az egyik Dél-békésben van egy régebbi csoportunk a másik pedig egy fiatal csapat a Tisza jobb partján Szolnok megyében. Mindkét térségben több tucatnyi hadra fogható aktivistát tudunk felsorakoztatni, ha szükséges egyszerre, egy időben.
Természetesen arra törekszünk, hogy minél több ilyen területi egységünk legyen az országban.
Az érdeklődők az interneten keresztül honlapunkon www.magyaronvedelmimozgalom.com a Facebook oldalunkon https://www.facebook.com/magyaronvedelem/, találhatnak ránk a legkönnyebben.
A honlapunkon a központi telefonszám is megtalálható, illetve a kapcsolati menübe lépve tudnak üzenetet küldeni nekünk.
– Milyennek látjátok most a nemzeti oldalt? Válságban van a radikális nemzeti gondolat?
– Sokan úgy látják, hogy megosztott és szétzilált a nemzeti tábor. Én ezt nem így látom. Persze a nagy összeborulás amit sokan várnak valóban nem jött létre, de lehet, hogy nincs is rá szükség. Ha az elmúlt tíz évet veszem vizsgálat alá akkor azt kell megállapítanom, hogy 2006-os szervezetlenséghez képest kialakultak azok a nemzeti szervezetek, amelyek a maguk területén, kisebb vagy viszonylag nagyobb létszámban tudatosan, célirányosan haladnak előre a kor kihívásaihoz igazodva. Ezek a szervezetek tudnak egymásról, figyelemmel kísérik egymás tevékenységét és ha kell képesek egy adott feladat végrehajtása mentén összedolgozni.
Nem beszélve arról, hogy van egy politikai szárnya is a nemzeti oldalnak, amely valakinek cuki, akad akinek még mindig szélsőséges, de mégiscsak a nemzeti érdekeink mentén a magyarságért dolgozik.
A radikalizmus, mint a múltunkból, gyökereinkből történő táplálkozás és az ahhoz való ragaszkodás életszemlélete továbbra is őrzi erejét. Ha nem is olyan látványosan, mint mondjuk a Magyar Gárda fénykorában mikor 1000-2000 hazafi is egyszerre képes volt felsorakozni, de továbbra is életképes. Gondoljunk csak a különböző hagyományőrző csoportokra, rendezvényekre amelyek behálózzák az országot. Véleményem szerint ezek is a radikalizmust képezik, csakúgy mint a nemzeti szerveződések és nemzeti rock zenekarok tucatjai is.
Ha pedig nevezhetjük radikálisnak a több mint hárommillió magyar embernek az egységes akaratát, hogy nem akarunk idegen bevándorlókat az országunkban látni akkor úgy gondolom van igény is rá. Az más kérdés, hogy ettől az akarattól függetlenül azért Magyarországon is vegyülünk, szép csendben.
Én a fő problémának a magyar lakossá népesség csökkenését tartom. Ez már nem is probléma, hanem inkább tragédia. Ebbe a kérdésbe viszont valóban radikális fordulatra van szükség, már egy generáció az elmúlt évtizedekben így is kiesett. Ez pedig nem a szegénység, vagy a gazdasági gyengeség számlájára íródik. Sőt! A szegény a társadalmi hierarchia alján tartózkodó réteg szaporodik, aki pedig jobb módban él az 1-2 gyermeket vállal csak az esetek többségében, vagy egyet sem.
Nem beszélve a számtalan elkorcsosult lelkületű, élvezethajhászról akik csak magukra gondolnak (mondjuk azokért nem kár, hogy nem szaporodnak).
Vagyis mindhiába őrizzük a hagyományainkat és válik a társadalom radikálissá bizonyos kérdésekben, ha időközben elfogy a nemzet java és nem leszünk képesek megvédeni az életterünket.
– Mit vártok/vársz a 2017-es esztendőtől?
– A mozgalomra vetítve mindenképpen az áttörést és az országos lefedettség irányába történő jelentős előrelépést. Ne feledjük, hogy vannak települések, amelyeken áldatlan állapotok uralkodnak az emberek félnek az otthonaikban, félnek az utcákon. A mi közvetlen bátorításunk átmeneti segítséget nyújt nekik.
„Hadrendbe” kell állítanunk a tettre kész magyarjainkat, fiataljainkat!
A külföldi kapcsolataink terén is előrelépést várok. A keresztény Európa ellen zajló, érték és vallás gyalázó invázió miatt törvényszerű az összefogás. Az európai társadalmaknak is tovább fognak radikalizálódni. Majd reményeim szerint eljutnak arra a pontra, hogy képesek legyenek elzavarni azt a politikai elitet, akik felelősek Európa jelenkori megszállásáért. A valós nemzetvédelem csak ezután alakulhat majd ki. Amennyiben ezt nem sikerül végrehajtaniuk a keresztény Európa védelmi vonalai leredukálódnak ide, Közép Európára.
Valamint kíváncsian várom az új amerikai elnök politikai irányvonalának a gyakorlati lépéseit is, amelyek Európára nézve is pozitív hatással lehetnek.
– Mit gondolsz a Betyárseregről?
– Megalakulásától kezdve figyelem és nyomon követem a Betyársereg tevékenységét.
Tyirityán Zsolt egy rendkívül jó stratéga és ennek megfelelően tudatosan és szisztematikusan építette fel nem csak a nemzeti tábor, hanem az egész ország legerősebb sport-patrióta mozgalmát.
Több Betyársereg tagot is jól ismerek, mindegyikük a tettre kész hazafiak közül is a legkiválóbbak közé tartozik.
Napjainkban nem csak igény, hanem nagy szükség is van egy aktív Betyárseregre, csakúgy mint egy aktív Magyar Önvédelmi Mozgalomra. Úgy ítélem meg, hogy a két szervezet egy közös nemzeti értékrend mentén egymást is erősítve, támogatva komoly dolgokra lehet még képes.
A Betyársereg a kor kihívásainak megfelelően és komoly előre gondolkodással dübörög egyre intenzívebben, ami a jelenkori bizonytalansággal teli időkben, egyfajta kapaszkodót jelent a magyarság számára. Mindamellett pedig felmutatja a fiataloknak a követendő, sportosan egészséges és harcos, életszemléletet. Példaértékű, amit a Betyársereg tesz napjainkban!
Tyirityán Zsolt pedig, akit talán nevezhetek barátomnak is, egyik legkiemelkedőbb szereplője, hazánk jelenkori társadalmának.
További bizalommal tekintve abba az irányba, hogy testvériségünk töretlenül erősödik, köszönöm meg a Betyárseregnek, hogy lehetőséget biztosított a Magyar Önvédelmi Mozgalom bemutatására.
2007-ben is közösen az ÉLETTERÜNK védelmében!
(Betyársereg)