Vona Gáboron nincs… van sapka!

Lead

Összeszedtük a nemzeti oldal proletárságának a véleményeit a jobbikos helyzet kapcsán. Szórakozzon velünk, hogy milyen következetesek a fotelből, interneten, általában álnéven kommentelők! Csokorba szedtük az érvek és kritikák csoportjait.

Ide keménykezű diktátor kell…. Vona Gábor vétója nem demokratikus!

A logikai bukfenc a nemzeti oldal esetében ott érhető nyomon leginkább, hogy mindenki dicséri Putyin, Aszad,  Erdogan politikáját vagy éppen régebbi korok diktátorait, akik még “igazi vezérek” voltak, akik kemény kézzel bántak el az ellenfeleikkel. És bárcsak Vona Gábor is ilyen keménykezű lenne. Ezt hallgattuk egy héttel ezelőttig.

Egy hete azt hallgatjuk, hogy: “a Jobbikban nem érvényesül a demokrácia?” vagy “Vona Gábor egy aljas diktátor”. Most akkor döntsük már el, hogy keménykezű vezetőre van szükség, vagy egy mindenki által rángatott, hezitáló, mindig a többség kegyeit kereső bábra?

A legjobb ennek nyomán még, mikor hamis törésvonalakat kreálnak: alulról szervezkedő vs. felülről szervezkedő párt a jó párt? Miközben középpont körüli, organikus közösségek kellenek, amik felülről vezéreltek, de alulról építkezőek is egyben! A Jobbik nem teljesen felel meg ennek, de Vona Gábor vétójával közelebb került ezen kritériumoknak.

Nem hiteles XYZ, mert nincs családja… Kár, hogy zsarolható a családja által, mert neki is vannak gyerekei.

Az érvcsomagok legszebbike ez. Így lehetne összefoglalni: Ha még nincs 10 gyereke, akkor nem hiteles hazafi, mert még nem szülte tele a Kárpát-medencét. Ha csak 1-2-3 van, az sem jó, mert a családi házát hitelből vette, vagy panelban lakik, vagy nem tetszik az öltözködése…

Ha családja van? Akkor biztosan megzsarolták és azért döntött úgy, ahogy nekem nem tetszik, mert a családja által mindenki zsarolható. Ergo: az a jó nemzeti oldali, akinek nincs családja, és ezáltal csak a haza ügyéért élhet. Agyrém.

Hamis törésvonal, hogy a gyermekes és nem (kevés) gyermekes hazafiakat próbálják beállítani jónak, vagy rossznak. Teljesen más szempontok határozzák meg, hogy milyen egy jó vezető, mint az, hogy teleszülte-e már a Kárpát-medencét. (Nyilván fontos a demográfiai szempont is, de véleményünk szerint nem ez a döntő egy vezérnél.)

Aranyosak ezek a fiatalok, de így nem lehet kormányra jutni…. miért puhult fel a Jobbik? Mindenáron kormányra akarnak jutni?

Jajj már ezek a vármegyés, betyársereges fiatalok mit akarnak? Így nem lehet politizálni! – Kapják meg kritikát a túlzottan “radikálisok” egy-egy akciójuk után.

Ugyanezek megírják aztán, hogy a Jobbik miért puhul fel, mindenáron kormányra akar jutni?

Hamis törésvonal: aki minél hangosabban követel valamit, az a radikális! Nem, a radikalizmus teljesen mást jelent. Például, hogy mennyire kíván gyökeres változást elérni, a gyökérhez, vagyis az eredethez visszatérni, tehát céljait tekintve kell radikálisnak lennie. A radikalizmus merüljön ki a valódi ellenállási képességekben is, tehát ne legyen megfelelési kényszeres. Az, hogy formailag ez hogyan nyilvánul meg, az eltérő lehet egy pártnál és egy mozgalomnál is.

Toroczkai László cserbenhagyta a nemzeti oldalt, mert nem érdekli a Jobbik sorsa… elárulta a nemzeti oldalt, mert a Jobbik elnökségében folytatja.

Toroczkai László számtalan (aljas) kritikát kapott már életében, ilyen volt az is korábban, hogy miért hagyja, hogy a Jobbik nélküle működjön, hiszen ő kell oda, mert ő a leginkább “nemzeti”.

Pár napja – miután kiderült, hogy elindul jobbikos alelnöknek -, azt olvassuk az egysejtű kommentelőktől, hogy “na, ő is beszáll a pártpolitikába, itt a vége, elásta magát”.

Hamis törésvonal szintén – lásd előző pont-, a pártpolitika és a mozgalmi aktivitás, netán a polgármesterség szembeállítása. Formai különbözőségek lehetnek, de a döntő a valódi szellemiség, amit bármelyik formában lehet megfelelően (vagy megalkuvóan) képviselni.

Kár, hogy nincs egység a nemzeti oldalon…. Miért minden nemzeti oldali szervezet vezetője Vona Gábor mellett sorakozott fel? Elegem van a politikából!

Ez a nemzeti oldal csak vitatkozni tud, nem képesek összefogni, egy közös ügyért kiállni! Minek ennyi szervezet különben is? Miért nincs csak egy szervezet és akkor jól van? (Írják azok, akik egy szervezetben sem tevékenykednek.)

Amikor pedig László Attila (Magyar Önvédelmi Mozgalom), Tyirityán Zsolt (Betyársereg), Barcsa-Turner Gábor (HVIM vezető), Zagyva Gy. Gyula (HVIM vezető), Toroczkai László (HVIM alapító és Ásotthalom polgármestere), Orosz Mihály Zoltán (Érpataki Modell), Fülöp Erik (Tiszavasvári polgármestere) és Baranyi Tibor Imre (szellemi gondolkodó) összeállnak és egységesen, bár külön-külön kiállnak Vona Gábor mellett, akkor pedig mindenki csalódott. Erre az egységre vártunk, nem? Vagy ki gondolja magát okosabbnak a fent felsorolt személyek összességénél?

Hamis meglátás: Elégedetlenkedők (rombolók) az igazi hazafiak, a valamit támogatók (építők) a rosszak. Olyan érzése van az embernek, hogy az építő jellegű dolgokat kevesebben támogatják. Egy jó kis rombolásra mindenki azonnal vevő. Mintha úgy lennének kódolva a “hazafiak”, hogy csak a rosszal foglalkozzanak, csak az mozgatja meg őket, ha lehet elégedetlenkedni, a jót észre sem veszik és azonnal elkezdenek agyalni, hogy háttér összeesküvéseket szőve beállítsák valami negatívumnak.

Konklúzió: a fotelforradalmárok, névtelenül kommentelők véleménye senkit se érdekeljen! Amely nép nagypénteken “feszítsd meget” kiált, virágvasárnap hozsannázik. A hozzászólások olvasása csak egy valamire jó: megbizonyosodni arról, hogy olyan, mint  egységes nemzeti oldal nincs, illetve a demokrácia eleve bukott. Mi ezért gyomláljuk bőszen a hozzászólásokat…

Jó gondolkodást kívánva:
Ostenburg – SZKR főszerkesztő

(Szent Korona Rádió)

4978 Total Views 3 Views Today