Történt, hogy miután vettem a szülői kis telkekhez még egy két kisebbet, hirtelen felindulásból elkezdtem ”gépesíteni”, azaz nézegetni kistrakit.
Mivel az anyagi lehetőségem korlátozott volt, így egy házilag összerakott kistrakira futotta, amiről fantáziámban már le sem szálltam, csak szántottam ezerrel.
Sikerült egy használt ekét is beszereznem, na mondom felakasztom és már szántok is.
A fogadott öreg mentorom csak mosolygott a bajsza alatt, nem szólt semmit, csak bátorítólag mosolygott.
Kisebb felújítás után tankolás, felakasztottam az ekét kint a földön, nagyjából utána olvastam mit hogy, menni fog ez.
Nejem kezében kamera, hogy megörökítsük az első szántást. Na, ezen videó örök vicces házi videó lett. Mérföldkőként, hogy honnan indultam, vagyis indultam volna…
Leengedtem az ekét, beraktam a sebváltót sebességbe, majd nagy erőlködés után sehova, az ekét nem húzta a traktor.
Mondom, mi ez a sz_r, amit vettem, hogy nem húzza el a kettes ekét, mikor 20 mázsákat is elhúzott.
Miután megnyugodtam, jobbnak láttam hazamenni. Első utam a mentoromhoz vezetett.
-Na, gyerek mi újság? Gyorsan végeztél…mosolyogva fogadott.
Mondom neki, hogy rossz a gép, eladom, összetöröm stb..
-Üljél csak le ide..
-Arany gyerekem, a szántás külön tudomány, évek kellenek, hogy valaki megtanuljon nem csak „dúrni” (turkálni) hanem szántani is!
-Ja… – mondom
-Gyerek, beállítottál mindent az ekén?
-Mit kellett volna, leengedtem és húztam volna..
-Na, ha az ekét nem vízszintesen húzod a földben, elég 1 cm dőlés előre és máris úgy behúzza magát a földbe, hogy megfogja nemhogy a te trakidat, de még a nagyokat is.
-Jaaaa, nekem kb. 10cm-t dőlt előre…
-Gyerek az a traki, ha beállítod az ekét a felfüggesztési pontokon rendesen, akkor szalad vele, de ha nem megfelelő beleszakad a gép.
Fogtam egy füzetet, tollat, leültem az öreg vett egy nagy levegőt. és elkezdtük okításomat.
Azóta rendszeresen járok az öreghez, alázattal hallgatom amiket mond, és egyre jobban ráébredek, mekkora tudás kellett régen is, és mennyi minden van amit magamba szeretnék emelni a még élő tudásból.
(Balog – SZKR – Gazdálkodj okosan)