Államalapítás vagy bukás: tanulságok az avarok és magyarok történetéből (Duo Gladii)
Szűcsi Frigyes írása a magyar és az avar honfoglalás időszakának párhuzamait tárja fel, különösen a hadjáratok céljai és a társadalmi átalakulások szempontjából. Mindkét népnél a hadjáratok békeváltságot céloztak, ám míg az avarok kényszerhelyzetben és katonai vereség után vették fel a kereszténységet, addig a magyarok erős államhatalommal, tudatos szervezéssel alakították át társadalmukat. A tanulmány hangsúlyozza, hogy […]
A túlvilág rendje: egy avar közösség temetőjének üzenetei (Duo Gladii)
Milyen lehetett egy kora avar katonai közösség temetője, ahol a sírok nem sorban, hanem szinte szigetekként helyezkedtek el, köztük áldozati gödrökkel, máglyahelyekkel és különleges rituális terekkel? Duo Gladii új lapszámában Gallina József Zsolt és Gulyás Gyöngyi írásában erről olvashatunk. A babarci lelőhely feltárása egy egyedülálló, konzervatív temetkezési kultúrát mutat be, ahol a szakrális tér és […]
Kiemelik az Aquincumban talált Mithras-szentélyt – De mi is a történelmi jelentősége?
A Mithrász-kultusz a Római Birodalom egyik legnagyobb hatású misztikus vallása volt, ami titkos beavatási rendszerével és a fény diadalát hirdető tanításával komoly hatással volt a modern titkos társaságokra és az új vallási mozgalmakra. A közelmúltban az óbudai Waterfront City lakópark területén fedeztek fel egy új Mithrász-szentélyt, amelyet végül április harmadikán emeltek ki. Ennek apropóján T. […]
Tradicionális élet vagy modern rabszolgaság? – Barcsa-Turner Gábor írása (Duo Gladii)
A történelem során az emberiség folyamatosan formálta életterét, az ősi nomád létből a letelepedett civilizációkig. A modern világ azonban újfajta kötöttségeket hozott: a fogyasztói társadalom és az államapparátus szorításában az egyén egyre inkább elveszíti szabadságát. A magyarság mindig is szabadságszerető nemzet volt, de vajon sikerül-e megőriznie valódi identitását a nyugati dominancia és a keleti örökség […]
A románoknak nem tetszik Hargita megye címerterve, mert az nem tartalmaz román elemeket
Évek óta húzódó vita folyik Hargita megye címerterve körül. Egy címernek történelmi hagyományokra épülő eredete kell, hogy legyen. A helyi román vezetők régóta és most is kritizálják, hogy a javaslat nem tartalmaz román elemeket. Na vajon miért? A történelmi Udvarhelyszék és Csíkszék jelképeit viszont tartalmazza Hargita megye címerterve.
Hazamenekítették a milliárdokat érő nemzeti kincseket a románoktól
A Fejedelmek aranya című kiállítás Erdély nagyvárosait járta volna be, azonban a harmadik állomás felé haladva a román hatóságok megállították a szállítmányt, majd jogszabályi előírásra hivatkozva nem engedték tovább. Végül hazamenekítették a milliárdokat érő nemzeti kincseket.
A mítoszok jelentősége és a Koppány vezér alakja a valóságban
Októberben jelent meg a hír, hogy a balliberális Berend Nóra történész az akkor megjelenő könyvében lekicsinyli és deheroizálja Szent István történelmi alakját, majd az egyes forrásokat tudatosan nélkülözve megállapítja, hogy Koppány a valóságban nem is létezett. Erre reagált Szabados György történész, a Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutatóközpont és Archívumának igazgatója a Demokratának adott interjújában, amit […]
Nyolcvan éve kezdődött a málenkij robot
1944 december 22-én adta ki a Vörös Hadsereg a parancsot, hogy hurcoljanak el civileket a Szovjetunió területére. Ez volt a málenkij robot, amiben több tízezer honfitársunk veszítette életét.
Ókori diák hibáját őrzi egy 4000 éves lelet
A legizgalmasabb régészeti leletek gyakran nem valamilyen nagy történelmi eseményhez, például csatához kapcsolódnak, hanem a múltbeli emberek hétköznapjairól árulkodnak. Erre jó példa az az ókori, a mai Irak területén, Kis romvárosában feltárt agyagtábla, amely egy egykori diákhoz köthető – eleveníti fel a Live Science.
Szent István is a zsidó deheroizálás áldozata lett
A magát történésznek hazudó Berend Nóra István, Magyarország első keresztény királya – A középkori mítosztól a modern legendáig című könyve nemrég jelent meg az Oxford University Press kiadásában. Az MSZMP-s Berend T. Iván lánya tipikusan azon modern módszert alkalmazza, ami manapság oly népszerű a „tudományos” körökben. Megkérdőjelezni mindent, ami egyértelmű, sárba tiporni a nagyként kezelt […]