A haldokló szivárvány – Dél-Afrika tragédiája
Mandela hatalmas népszerűségnek örvend a közbeszédben, ugyanakkor érdemes a hozzá kapcsolódó témakört mélyebben is bejárni. A HeroesNeverDie kiváló tanulmányát közöljük, mely mélyrehatóan bemutatja az apartheid rendszert (mely nem is volt olyan megátalkodott mint amilyennek általában beállítják, sőt…), Mandela szerepét Dél-Afrikában, és az utóbbi évtizedekben kibontakozott válságot.
Gábor Áron egyetlen megmaradt rézágyúja is látható lesz a szegedi Móra-múzeumban
Megérkezett a Móra Ferenc Múzeumba Gábor Áron egyetlen megmaradt rézágyúja, amelyet más 1848-as ereklyék társaságában mutatnak be augusztus közepétől a felújított szegedi Kultúrpalotában – tájékoztatta a közgyűjtemény sajtóreferense szerdán az MTI-t.
A legvérlázítóbb történelemhamisításokról beszél TL legújabb videójában
A legújabb videójában a zsidók, a cigányok, a románok, a szlovákok és más népek által a magyarok sérelmére elkövetett legnagyobb történelemhamisításokról ejt szót a Mi Hazánk Mozgalom elnöke hiánypótló jelleggel.
Borul a bili – Egy szabadkőművességről szóló vita margójára
Néhány hete a Magyar Nemzet hasábjain érdekes vita alakult ki a szabadkőművesség történelmi eseményekre gyakorolt hatásáról. Érdekes, már pusztán abból a tényből kifolyólag is, hogy egyáltalán szó esik ilyesmiről egy a megszokottnál sokkal látogatottabb és hivatalosabbnak minősülő felületen. Ilyenre még Magyarországon nem igazán volt példa.
A hálózat csapdájában – Titkos társaságok szerepe a történelemben
Több mint két héttel ezelőtt Szakács Árpád írása kapcsán izgalmas vita indult a nyomtatott és online sajtóban a szabadkőművesség szerepéről, elsősorban a trianoni békediktátummal kapcsolatban. Már a téma felvetésének lehetősége is arra mutat, hogy valami változóban van a világban. A vitába többen beszálltak, egyesek érvekkel, mások tiltakoztak, elhatárolódtak. Legutóbb Borvendég Zsuzsanna, a Magyarságkutató Intézet Történeti […]
Lovagkirályok eszményképe, Szent László
A legnépszerűbb magyar szentünk Szent László király, aki évszázadok óta a keresztény uralkodókép legfőbb megjelenítője. Emlékezete és alakja számos ideállal keveredve alkotta meg a magyar lovagkirály eszményét. Bár különleges képességeit a kutatók a legendák soraiba száműzik, az Isten által kegyelt harcos alakja, ha nagyságrendileg ritkábban, de napjainkig is fel-felbukkan a történelem színpadán.
Film készült Apponyi Albert trianoni beszédéről
Csütörtök este, a Duna Televízióban volt látható az a film, mely Apponyi Albert gróf, a magyar küldöttség vezetője által, Magyarország képviseletében, 1920. január 16-án a francia külügyminisztérium földszinti dísztermében elmondott beszédet dolgozza fel. Az alkotás már online is megtekinthető.
Egy “rock requiem-el” emlékezik Trianon 100. évfordulójára a Romantikus Erőszak
A Diktátum rock requiem című lemez Trianon 100. évfordulójára fog megjelenni. Ebből kaptunk egy kis ízelítőt a “MAGYAROK SZÉP HAZÁJA” című nótával. Sziva Balázs és a Romer legújabb szerzeménye egy 1943-as magyar mozifilm főcímzenéjének feldolgozása. A zenekar frontembere Facebook-on osztotta meg gondolatait és a részleteket arról, hogy mivel készülnek a békediktátum aláírásának évfordulójára.
80 éve hunyt el Bangha Béla, a jezsuita „sajtóapostol”
A két világháború közti Magyarország szellemi életének jelentős személyisége, Bangha Béla jezsuita szerzetes 80 évvel ezelőtt hunyt el. A maga korában sajtóapostolnak is nevezett Bangha a modern katolikus sajtó megteremtésével, könyveivel, publicisztikai tevékenységével, híres szónoklataival és szervezői munkájával nagy hatást gyakorolt kora társadalmának szellemi és kulturális életére. Életének és munkásságának jelentős része Budapesthez kötődik és […]
„Termete magas, arca nemes” – III. Béla, a magyar király, aki kis híján bizánci császár lett
A magas termetű, nemes arcú, kiemelkedően művelt III. Béla királyunk a korabeli Európa egyik leggazdagabb koronás fője volt. Bélát bizánci császárnak nevelték, végül az új császár apósa lett. Uralkodása idején avatták szentté I. Lászlót, így az Árpád-ház szent királyok nemzetségévé vált. Dr. Szabados György, a Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutatóközpont és Archívum igazgatójának írása az […]