Barcsa-Turner Gábor: A szabad szerelem jelszavával évtizedek óta zajlik az „érzékenyítés” a pedofília elfogadtatásának irányába

Kezdjük ott, hogy nem mi kezdtük… mi csak nem akarunk a beteg elképzeléseikkel találkozni. A filmekből, az iskolákból, a meséinkből az utcáról és a médiából vonuljanak ki! Ne legyen zászló, felvonulás, erőltett lobbista provokáció, sem érzékenyítés! Minden joguk megvan, elérték, viszlát! Hagyják abba a totális propagandát, hagyjanak minket békében élni, és ne akarják eltüntetni a tradicionális világrendet!

Ez már régen nem is lobbi, hanem egy megvalósult terror. Elképesztő arányban vannak jelen az államgépezetben, a vezető politikai erőkben és azok hátterében. Látszólag csak azt kérik, hogy méltóságteljesen élhessenek, de közben bárkit, aki felemelné a szavát a lobbi ellen, vagy velük ellentétes véleményt nyilvánítana, megpróbálnak kicsinálni, koncepciós eljárásokat, büntetőügyeket kreálnak ellene.

Évek óta nem véletleül használjuk a betűszavuk részeként a P-betűt, ugyanis rendkívül szimbolikus, azonban sokan félreértik, vagy szándékosan nem akarják érteni, amit mondunk. Általában azzal érvelnek, hogy hát ők nem is pedofilok. Mind biztosan nem. De szó sincs arról, hogy ennek a közösségnek minden tagja pedofil lenne. „Érdekes módon” azt sosem magyarázzák, hogy illegitim a leszbikus vagy az interszexuális kifejezés, mivel nem minden tagjuk az. Olyankor „furcsa módon” értik, hogy ezek különböző szedett-vedett deviáns szexuális kisebbségek megnevezései, akiknek ez a betűszó a gyűjtőnevük.

Nem az a lényeg, hogy a buzik-transzok-leszbikusok, stb. a pedofilok, vagy nem azok, hanem az a jogkiterjesztés, amiben közösen részt vesznek. Vannak például magukat plüssállatnak képzelő vagy plüssállatokhoz vonzódó „furry”-k is, akik lehet nem is buzik (szerintük), de a jogkiterjesztésben jelen vannak, amely nagyon súlyos irányba mutat. Ha hazánkban még nem is, de Nyugaton már elkezdték pedzegetni a pedofília felmentését ennek részeként. A szabad szerelem jelszavával. És mivel a szexuális forradalom egyre inkább kiterjed, előbb-utóbb ez is nemhogy elfogadottá válik, de a társadalom ingerküszöbét sem fogja elérni.

Ezt mutatják az elmúlt évtizedek történései is: amit tegnap még teljes joggal mentális betegségként próbáltak gyógyítani, az holnap „normálissá” válik, és fokozatosan vonják be az egyre szélsőségesebb, deviánsabb szexuális őrületeket a normális fogalomkörébe. Egyértelműen évtizedek óta zajlik az „érzékenyítés” a pedofília elfogadtatásának irányába. Csupán azért nem vállalják még fel, mert a társadalom szemében ez annyira elfogadhatatlan. Még. De néhány évtizede az volt a homoszexualitás is. Azonban erre való az „érzékenyítésnek” nevezett agymosás, hogy véghez vigyék ezt a sátáni antropológiai forradalmat.