Számos település élt az önazonossági rendeletek adta lehetőséggel, hogy megakadályozza a rohamosan szaporodó cigányok beköltözését. Az EU-s pénzek megvonása miatt Kiskunhalas önkormányzata azonban most visszalépett, pedig hosszú távon többet vesztenek, ha a várost ellepik a cigányok, mint amennyit rövid távon a források megvonása jelent.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
Visszavonta önazonossági rendeletét Kiskunhalas önkormányzata, az indoklás szerint városvezetés attól tartott, hogy a jogszabály miatt uniós forrásokat veszíthet.
Kiskunhalas képviselő-testülete február végén helyezte hatályon kívül a helyi önazonosság védelméről szóló, még 2025 novemberében elfogadott rendeletét. A döntés indokolása szerint a város nem azért hátrált meg, mert hibásnak tartaná a saját szabályozását, hanem azért, mert időközben maga az alapul szolgáló 2025. évi XLVIII. törvény is uniós jogi vizsgálat tárgyává vált. Az önkormányzat azt írta: a kialakult helyzet olyan jogi bizonytalanságot teremtett, amely közvetlenül veszélyeztetheti az uniós támogatásokhoz való hozzáférést, a támogatások felfüggesztése vagy megvonása pedig aránytalan hátrányt jelentene a város fejlesztése, intézményei és gazdasági stabilitása szempontjából.
A döntés mögött a hivatalos indokolás szerint a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatása is szerepet játszott, amely arról értesítette a várost, hogy a rendeletek felülvizsgálata az uniós támogatások szempontjából is napirenden van.
A helyi önazonossági rendeletek célja a településvédelem: a helyi közösség hagyományainak, társadalmi rendjének, életformájának megőrzése. A szabályok a beköltözés megnehezítésére, a lakcímbejelentés korlátozására, az ingatlanszerzés szűrésére szolgálnak, hogy ne tudjon akármilyen jött-ment az adott településen letelepedni. A nyilvános példák között szerepeltek olyan feltételek, mint a betelepülési hozzájárulás, a biztosítotti jogviszony elvárása, a minimális lakóterület előírása vagy a közösségi együttélés. Ezek az eszközök rendkívül hatékonyan távol tudják tartani a nemkívánt kiilleszkedett elemeket.
Kiskunhalason a politikai szándék korábban világosan ki is lett mondva. A BAON beszámolója szerint a polgármester tavaly arról írt, hogy olyan szabályozást akarnak, amellyel távol lehet tartani a várostól a „közösségben együtt élni nem tudó és nem akaró embereket”, és a rendeletet eredményesnek látta atekintetben, hogy sikerül vele kiszűrni a problémásnak tekintett beköltözőket.
Eddig 265 önkormányzat készitett önazonossági rendeletet, de az utóbbi hetekben alig növekedett a számuk, kivéve borsodban, ahol már közel hatvan településen fogadtak el és van hatályban ilyen rendelet.
Kiskunhalas esete egy kudarc: a legkisebb pozitív lépés történik, erre az EU nyomásgyakorlása közbeszól, még a korábban magabiztosnak tűnő önkormányzatok is meghátrálhatnak, ha komoly pénzügyi következményei lehetnek.
120 településen rendelettel gátolják a kiilleszkedett cigányok beköltözését
Kívül tágasabb a cigányoknak: rendeletben védenék a településükre való beköltözést az önkormányzatok
Kívül tágasabb a cigányoknak: rendeletben védenék a településükre való beköltözést az önkormányzatok
Három cigány egymást váltva, órákon keresztül erőszakolt egy 18 éves szegedi lányt
(Romaplay nyomán Szent Korona Rádió)
