Magyarország területének mintegy 21%-át, körülbelül 2–2,1 millió hektárt borítanak erdők. Ezek vízigénye és vízháztartása egyre nagyobb figyelmet kap, mivel az elmúlt évtizedekben mind az aszályok gyakorisága, mind a vízhiány erősödött. Míg korábban 3–5 évente fordult elő jelentősebb aszály, 2021 óta folyamatosan növekvő szárazodási tendencia figyelhető meg. Másrészről 2018 óta gyakorlatilag eltűnt belvíz, ami jól mutatja a vízháztartási szélsőségek átalakulását.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
Vízmegőrzés és vízvisszatartás az erdőkben
A csapadék és felszíni vizek megőrzése legalább olyan fontos, mint a pótlásuk. A rönkgátak lassítják a lefolyást, növelik a beszivárgást és mérséklik a talajeróziót, különösen dombvidéki erdőkben. A mikrovíztározók, kis kapacitású tavak, árkok, mélyedések különösen az Alföldön segítik a fiatal erdők vízutánpótlását. A mulcsozás pedig a csemeték vízvesztését csökkenti, hozzájárulva a túlélésükhöz.
Vízpótlási megoldások az erdőgazdálkodásban
Az erdők vízpótlása általában csak a leginkább vízhiányos területeken válik szükségessé. A csemetekertekben és friss telepítéseknél azonban az öntözés kulcsfontosságú, különösen aszályos időszakokban.
“A leggyakrabban alkalmazott technológiák közé tartozik a csepegtető öntözés, a mikroszórófejes technika, a lassú kiengedésű öntözőzsákok, valamint a mobil vízszállítás. Nagyobb vízmennyiség biztosítására síkvidéken az árasztásos öntözés, talajvízdúsítás jelenthet megoldást.”
Egyre nagyobb szerepet kap a tisztított szennyvíz újrahasznosítása is. Ma még nem elterjedt gyakorlat, azonban a dunavarsányi szennyvíztisztító telep évente mintegy 1 millió m³ tisztított vizet juttat a közelben működő energiaerdőbe.
Gyakorlati példa: vízmegtartás a börzsönyi erdőségekben
Uniós elemzés készült a vízvisszatartást segítő intézkedésekről
A természetes vízvisszatartást segítő intézkedések (Natural Water Retention Measures – NWRM) olyan többfunkciós megoldások, amelyek a vízkészletek védelmét, valamint a vízzel kapcsolatos kihívások kezelését célozzák, miközben az ökoszisztémák és víztestek természetes tulajdonságainak és jellemzőinek megőrzését vagy helyreállítását segítik, természetes eszközök és folyamatok alkalmazásával. Az intézkedések segítenek a vízbázisok, a talaj és a víztől függő ökoszisztémák vízmegtartó és lefolyást késleltető szerepét javítani, illetve helyreállítani. A természetes állapotok a társadalom számára sokrétű szolgáltatást és hasznot biztosítanak, miközben egy sor környezetpolitikai célkitűzés eléréséhez is hozzájárulnak. A természetes vízvisszatartást segítő intézkedések uniós szintű, részletes elemzése elérhető a http://nwrm.eu/ weboldalon. Az elemzés keretében készített útmutató felsorolja többek között az intézkedéseket szektorok szerint, továbbá részletes leírásokat, javaslatokat és esettanulmányokat is tartalmaz a témában.
Az intézkedések mezőgazdasági, erdészeti, hidromorfológiai és települési vonatkozású intézkedéseket tartalmaznak.
Erdészeti vízvisszatartást segítő intézkedésekre példák
- erdőtelepítés a vízgyűjtők forrásvidékén – a vízgyűjtők forrásvidékei fontos szerepet játszanak a vízkörforgásában; ez a területe a vízgyűjtőnek nagyban meghatározza a felszíni és felszín alatt vizek mennyiségét és dinamikáját. Az erdei talajok nagyobb beszivárgási kapacitással rendelkeznek, – így „szivacsként” működnek – lassítva a víz lefolyását. Nagy lejtésű felső vízgyűjtőkön az erdő eltávolítása növeli a talajeróziót, illetve csökkenti a hegy-és domboldalak stabilitását.
- hordalékfogó tavak kialakítása erdős területen (de átültethető nem erdős területre is) – erdei kisvízfolyásokon kialakított kisméretű tavak, lassítják a víz sebességét, és segítik a finomhordalék lerakódását.
- területhasználat-váltás – Az erdősítés a telepített fafajoktól és az erdőgazdálkodás intenzitásától függően több vagy kevesebb környezeti előnnyel járhat. Az NWRM-hez kapcsolódó előnyök közé tartozik a növekvő erdőkkel összefüggő potenciálisan nagyobb párolgás és az erdőtalajok jobb víztartó képessége. A legnagyobb környezeti előnyök valószínűleg az őshonos lombhullatók telepítéséhez és az alacsony intenzitású erdőgazdálkodáshoz kapcsolódnak. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a száraz területeken az erdősítés vízhiányt okozhat vagy fokozhat. Bár az erdősítés helyi szinten csökkentheti a rendelkezésre álló vízkészletet, az erdőborítás regionális és globális szinten növeli a vízkészletet, különösen a vízkörforgás intenzívebbé válása révén.
(Országos Vízügyi Főigazgatóság, Agroinfo, Ipolyerdő nyomán Szent Korona Rádió)