Bár a befagyasztott orosz vagyonhoz végül nem nyúlnak, azért Kijev két év alatt 90 milliárd eurós hitelt kap az Európai Uniótól. Magyarország nem hajlandó részt venni ebben.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Megszólalt a Nemzetközi Valutaalap a kijevi igények kielégítéséről. Az IMF Ukrajnának szánt hitelprogramja szempontjából kulcsfontosságú az EU döntése. A most megítélt 90 milliárd euró kis túlzással semmire sem elég, jóval nagyobb lyuk van az ukrán büdzsében.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) üdvözölte az Európai Unió döntését az Ukrajnának nyújtandó hitelről, de figyelmeztetett, hogy ez az összeg az ország következő kétéves szükségletének csupán a kétharmadát biztosítja. A szervezet szerint „jelentős mérföldkő a finanszírozási hiányok megszüntetése és az adósság fenntarthatóságának helyreállítása felé” a mintegy tizenöt órás küzdelem eredményeként megszületett alku, amelynek köszönhetően Kijev két év alatt 90 milliárd eurós hitelt kap az Európai Uniótól.
Az orosz vagyon jogilag erősen kétséges felhasználása helyett a közös hitelt választották megoldásként az EU-s tagállamok, amelyet a hétéves költségvetés terhére nyújtanak Ukrajnának.
A 90 milliárd eurós hitel után az uniós adófizetők évi hárommilliárd euró kamatot fognak fizetni – a magyarokat, a szlovákokat és a cseheket kivéve, akik összefogtak, hogy kimaradjanak ebből. Orbán Viktor 1400 milliárd forintot spórolt meg Magyarországnak.
Alig döntöttek a gigahitelről, újabb után kapkod Kijev
Az európai pénzügyi támogatás kulcsfontosságú abból a szempontból, hogyan ítéli meg az IMF Ukrajna adósságának fenntarthatóságát, ami a legtöbb hitelprogramjának az alapkövetelménye. Kijev és a szervezet ugyan november végén előzetes megállapodást kötött egy új, 8,2 milliárd dolláros hitelprogramról, ezt azonban még az IMF igazgatótanácsának jóvá kell hagynia.
Ráadásul a program rossz feltételeket kínált Ukrajnának, és nagyon drága a többi finanszírozási lehetőséghez képest, a hírt ezért nem fogadta túlságosan lelkesen az ukrán vállalati szektor.
Az IMF ugyanis megköveteli az adók emelését, beleértve a kis- és mikrovállalkozások adóit is. Ezen túl az is kérdés, hogy maguk az IMF-hitelek valóban hasznosak-e Ukrajna számára – vélekedett Olekszandr Parascsij, az ukrán Concorde Capital befektetési társaság elemzési vezetője.
Még nem tudni, mikor döntenek az újabb programról
A Reuters emlékeztetett, hogy az IMF igazgatótanácsnak az új program megfontolásához szükséges előzetes intézkedések közé tartozik többek között az azzal összhangban lévő
- költségvetés elfogadása a következő évre,
- az adóalap szélesítése
- és a korrupcióellenes reformok előmozdítása.
Szükség van a donoroktól finanszírozási garanciák megszerzésére is. Az Ukrajnával foglalkozó igazgatótanácsi ülés időpontját még nem tűzték ki.
A jövő évi költségvetés mindenesetre megvan, de az 71,7 milliárd eurós tervezett hiánnyal számol.
Megy a pénz a háborúra
Az IMF becslése szerint Ukrajnának körülbelül 135 milliárd euróra lesz szüksége 2026-ban és 2027-ben. A kamatmentes EU-hitel így az ország következő kétéves szükségleteinek körülbelül kétharmadát fedezi.
„Továbbra is együttműködünk a nemzetközi donorokkal a szükséges finanszírozási garanciák biztosítása érdekében” – közölte az IMF.
Az egyensúlyhiányt hangsúlyozva Szergij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter pénteken a G7-országok vezetőinek elmondta, hogy folytatni kell a jóvátételi hitel végrehajtására irányuló munkát.
A háború ugyanis továbbra is felemészti Kijev pénzügyi forrásait, és az ország azt tervezi, hogy az állami bevételek nagy részét – 2800 milliárd hrivnyát, azaz a GDP mintegy 27,2 százalékát – 2026-os védelmi erőfeszítéseinek finanszírozására fordítja.
Orbán szerint felér egy hadüzenettel a befagyasztott orosz vagyonhoz való „hozzápiszkálás”
Zelenszkij célja továbbra is a lefagyasztott orosz vagyon megszerzése
(Világgazdaság nyomán Szent Korona Rádió)