A kormány – a keresztény értékekre történő hivatkozás ellenére – érdemi egyházi konzultáció nélkül készített elő egy súlyos bioetikai kérdést érintő törvényt. Most maga a püspöki kar lépett fel a javaslattal szemben.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A petesejt-donáció engedélyezéséről szóló törvényjavaslat még az eddiginél is egyértelműbben szembemegy több keresztény egyház tanításával. Ennek látványos jele, hogy a napokban a katolikus püspökök közleményben bírálták a tervezetet. Csizmadia Zoltán római katolikus teológus, az Egyházfórum Alapítvány elnöke egy elemzést közölt a bioetika egyik alapvető kérdéséről.
Magyarországon 2024 júniusában történelmi mélypontra süllyedt a születésszám. A kormány ezt különböző családtámogatási rendeletekkel próbálja évek óta feljavítani, azonban az erről szóló elemzések igen csekély szintű befolyást tulajdonítanak neki.
Petesejt-donáció a törvény szerint
Nemrég megjelent a kormány törvényjavaslata, mely ennek okán engedélyezné az idegenpetesejt-donációt, és anyagi juttatást is biztosítana az adományozóknak. Jelenleg ugyanis erre Magyarországon csak rokonok vagy közeli barátok esetén van jogi lehetőség, az anonim, idegen donoroktól származó adományozás azonban tiltott.
Az érintett magyar nők jelentős része ezért Szlovákiában vagy Csehországban veszi igénybe a kezelést.
Fontos egyébként megjegyezni, hogy miért is tiltott ez hazánkban. Ugyanis a homoszexuális párok pont ezzel a módszerrel akarták kijátszani a rendszert, hogy lehessen gyermekük.
Mivel az idegenpetesejt-donáció sikeressége a nemzetközi tapasztalatok szerint elérheti a 60–70 százalékot, ezért nem mellékes, hogyan viszonyulnak mindehhez azok az egyházak, amelyek tanítása a mesterséges megtermékenyítés több formáját is kifogásolják.
A nagy egyházak álláspontja
Az MKPK közleménye új kontextusba helyezi a jogszabály-tervezetet. Míg eddig azt lehetett észrevételezni, hogy a kormány – a keresztény értékekre történő hivatkozás ellenére – érdemi egyházi konzultáció nélkül készített elő egy súlyos bioetikai kérdést érintő törvényt, most maga a püspöki kar lépett fel a javaslattal szemben. A testület hangsúlyozza:
„A gyermeknek joga van ahhoz, hogy házasságon belül foganjon, ott hordják ki, ott jöjjön a világra, és ott nevelődjön fel. (…)
A petesejt-donáció – és ezt más országok tapasztalata is alátámasztja, ahol ezt bevezették – szélesre nyitja az utat a béranyaság, a gyermek »rendelésre« való megszerzése, vagy az azonos nemű párok gyermekhez jutása előtt. (…)
Ha valóban a családot akarjuk védeni és segíteni, akkor nem szabad olyan utakat támogatnunk, amelyek hosszú távon éppen a család természetes és isteni rendjét rombolják.
Kérjük a törvényhozókat, a tudományos élet képviselőit és minden jóakaratú embert, hogy a gyermekáldás érdekében valóban tegyünk meg minden helyes lépést, de eközben is tartsuk tiszteletben a gyermek jogát ahhoz, hogy házasságon belül foganjon, és a szüleinek szeretetében nőhessen fel.”
Az petesejt-donáció ellentétes a házasság egységével
A közlemény illeszkedik Veres András püspök korábbi állásfoglalásainak sorába. A magyar katolikus közéletben ő képviselte a legmarkánsabban azt az álláspontot, hogy a mesterséges megtermékenyítés összeegyeztethetetlen a katolikus erkölcsi tanítással, mivel a fogantatás a házasság szentségét megalapozó személyes önátadástól elválasztott technikai folyamat révén jön létre. Veres különösen aggályosnak tartotta, hogy a laboratóriumban létrehozott embriók egy része el sem jut a beültetésig, lefagyasztják őket, vagy végül elpusztulnak. Közben hangsúlyozta, hogy minden gyermek – még ha lombikban fogant is – Isten ajándéka, és megérdemli a szeretetet. Megszólalásai összhangban állnak a Donum vitae és a Dignitas Personae katolikus dokumentumok tanításával, amelyek szerint a heterológ megtermékenyítés – vagyis idegen petesejt vagy sperma használata – ellentétes a házasság egységével.
Ortodoxok álláspontja: a magzat nem lehet kísérlet tárgya
Bár hangsúlyai másutt vannak, az ortodox egyház álláspontja sok tekintetben rokona a katolikus tanításnak. A keleti hagyomány az emberi életet a fogantatástól a Szentháromság képére teremtett személynek tekinti, ezért érzékenyen figyel arra, hogy az embrió ne váljon kísérlet tárgyává vagy selejtezhető biológiai anyaggá. Nikolaos görögországi metropolita úgy fogalmaz, hogy az egyház nem az orvosi segítség ellen szólal fel, hanem azért, hogy megvédje az élet szentségét és a házastársi egység misztériumát.
Az ortodox hagyomány szerint ugyanis a házastársak egy testté válása spirituális valóság is, és ezt az egységet az asszisztált reprodukció gyakran megkerüli vagy felváltja.
Protestánsok: a gyermek méltóságának védelme a tét
A protestáns teológia konzervatív irányzatai szintén elutasítják a mesterséges megtermékenyítést. A progresszívebb, elsősorban európai evangélikus és református irányzatok megengedőbbek, feltéve, hogy a házaspár ivarsejtjeit használják, és nem hozzák létre nagy számban azokat az embriókat, amelyeket később lefagyasztanak vagy megsemmisítenek. Ezen irányzatok szerint az orvosi segítség önmagában nem ellentétes a hittel, de elengedhetetlen, hogy a házasság egységének tisztelete és a gyermek méltóságának védelme megmaradjon. A heterológ módszert ugyanakkor még ezek a közösségek is fenntartásokkal kezelik, mert a gyermek származását és családi identitását az orvosi beavatkozás technikai szintjén túlmutató mértékben érinti.
Bioetikai és politikai üzenete
Az, hogy a katolikus püspöki kar most közleményben foglalt állást, több szempontból is figyelemre méltó. Az elmúlt években a magyar katolikus vezetés ritkán bírálta nyíltan a kormány bioetikai vagy családpolitikai döntéseit, még akkor sem, ha azok eltértek az egyházi tanítástól.
Feltűnő, hogy a KDNP nem szerepel az előterjesztők között, és ha a párt következetesen tartaná magát az általa rendszeresen hangoztatott keresztény értékrendhez, akkor elvárható lett volna a nyílt tiltakozás, vagy legalább a kritikus állásfoglalás. A hallgatás arra utal, hogy egyre nagyobb a távolság a politikai szerepvállalás és a hiterkölcsi szempontok súlya között, és a kormányzaton belül egyre inkább háttérbe szorulnak azok a normatív keretek, amelyekre korábban előszeretettel hivatkoztak mint a döntéshozatal alapjára.
Ezzel összefüggésben felmerül a kérdés: egy magát kereszténynek nevező kormánynak kötelessége-e egy az egyben követni az egyházak bioetikai tanítását? A válasz persze egy normális világban az kellene legyen, hogy igen. Sajnos azonban jelenleg ez nem így van. Magyarországon ma is törvényes az abortusz, és évtizedek óta működnek a mesterséges megtermékenyítés különböző formái, amellett, hogy egy részük egyházi szempontból erősen vitatott.
A paragrafusok előkészítése során nem történt érdemi egyházi konzultáció: a püspöki kar a sajtóból értesült a javaslatról, és a HVG megkeresésére jelezte, hogy hivatalos megkeresést nem kaptak.
Tüneti kezelés
A kormány a döntéssel a tüneti kezelés irányába mozdul, miközben a meddőség társadalmi és környezeti okai változatlanul háttérben maradnak. Nem kerül napirendre a hormonhatású környezeti anyagok jelenléte, az életmódbeli átalakulások, a munkahelyi stressz vagy a gazdasági kényszerek miatt kitolódó gyermekvállalási életkor kérdése. A politika a már bekövetkezett problémára reagál, de nem szentel figyelmet azoknak a tényezőknek, amelyek előidézik a jelenséget.
A kormány a törvényjavaslattal azt is kimondja, hogy korábban hangoztatott keresztény értékrendje nem abszolút, hanem alkalomszerűen mozgatható elem. Ez nemcsak a jelenlegi ügyet érinti, hanem hosszú távú következményekkel járhat az egyház társadalmi szerepére. Az a tény, hogy a keresztény tanítás egyik legkritikusabb kérdésében a katolikus egyház ellenében születik meg egy állami döntés, precedenst teremthet.
A folyamat jól mutatja a farizeusok képmutató tevékenységét az állam részéről: a politikai szereplők önkéntelenül is elárulják, mit tekintenek valódi prioritásnak, és mit használnak identitásformáló kommunikációs eszközként.
Rekord szintű népességcsökkenés uralkodik hazánkban, miközben a cigányság száma nő
(szemlelek.net nyomán Szent Korona Rádió)