Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet négy éven keresztül vizsgálta, hogy milyen hatással jár, ha biodiverz környezettel védekeznek az amerikai szőlőkabóca ellen. Nem meglepő módon az derült ki, hogy a monokultúrás termeléssel szemben sokkal ellenállóbb lesz a szőlő, ha vadvirágok és az általuk idevonzott rovarok veszik körbe a tőkéket. Ráadásul utóbbiak képesek csökkenteni a szőlőkabóca jelenlétét az ültetvényekben.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A szőlőkabócából indul ki az aranyszínű sárgaság
A szőlőkabócának évente egy nemzedéke fejlődik, tojásai nyár végétől tavaszig a szőlőtőkék és a vesszők kéregrepedéseiben pihennek. Tavasszal a kikelt rovarok a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma kórokozó terjesztőivé válnak. A fitoplazma jelenleg komoly veszélyt jelent a hazai szőlőültetvények fennmaradására, jelenleg a 22-ből már csak egyetlen borvidéken nem mutatták ki. Mivel a szőlő aranyszínű sárgaság betegségét okozó fitoplazma ellen közvetlenül nem tudunk védekezni. A fertőzés terjedését elsősorban az amerikai szőlőkabóca elleni beavatkozásokkal tudjuk mérsékelni.
A megoldáshoz vezető út
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet 2022–2025 közötti vizsgálatának eredményei szerint sikeres védekezés lehet a szőlősorok közé vetett, fajgazdag, honos fajokból álló, nyárra virágzó rétté alakuló növénytakaró létesítése. A kutatók 2022-től Eger és Tokaj környéki szőlészetekben vizsgálták a 6 fajból álló, Élő Sorköz névre hallgató magkeverék és a 19 növényfajt tartalmazó magkeverékekből létrehozott virágos sorköztakaró sávok teljesítményét, összevetve őket a spontán növénykelést tartalmazó (kontroll) sorközökkel.
A kártevők közül elsősorban az amerikai szőlőkabóca állományát mérték fel a szőlőtőkéken. Emellett olyan hasznos ízeltlábúakat is felvételeztek, mint a katicabogarak, fátyolkák, zengőlegyek, pókok, parazitoid darazsak, valamint a házi- és vadméhek.
A vizsgálat elején, 2022-ben a szőlőkabóca egyedszáma még ugyanúgy alakult a kontroll és a vetett sorközökben. Az utána következő
három évben a 6 és a 19 növényfajt tartalmazó magkeverékkel vetett területeken a szőlőkabóca átlagosan alacsonyabb egyedszámban volt megfigyelhető. Két évben pedig – a kontroll sorközökkel összevetve – a hatfajos vetésben szignifikánsan kisebb volt az egyedszáma.
Ezzel összhangban a 2023-as, 2024-es és 2025-ös években is jellemzően a hatfajos sorközökben volt a legnagyobb egyes ragadozó ízeltlábú csoportok egyedszáma a szőlő lombozatában. Itt szignifikáns mértékben a pókok és a zöldfátyolkák (szőlőlevélre rakott tojások) egyedszámbeli növekedése volt megfigyelhető. Továbbá a szőlőkabóca gyérítésében szerepet játszó ragadozók összevont egyedszáma is több esetben szignifikánsan nagyobb volt a hatfajos magkeverékkel vetett területeken a kontrollal összevetve.
A kutatás eredményeinek kiértékelése
Dr. Mezőfi László projektvezető kutató arra azért felhívja a figyelmet, hogy a sorközvetés gyakorlata önmagában nem elegendő a szőlőkabóca és az általa terjesztett betegség megfékezéséhez. Mindemellett egy jól beállított sorköztakaró növényzettel növelhetjük egyes ragadozó csoportok egyedszámát a szőlőtőkéken, és ennek következtében a szőlőkabóca, valamint általánosságban a szőlőleveleken táplálkozó kabócák kisebb egyedszámban lesznek jelen az ültetvényben.
A kutató szerint a virágos sorközök a talajállapotra és a talajéletre is pozitív hatást gyakorolnak, amitől a szőlőültetvények egészségesebbek és ellenállóbbak lesznek. A vetések kialakításán túl a terület heterogenitását kisebb élőhelyfoltok, erdősávok, fás területek létrehozásával még tovább lehet fokozni.
Mint az ÖMKi is írja,
sok kártevő eleve a legyengült növényeket részesíti előnyben. A szőlőkabócát kifejezetten vonzzák a sárguló levelű tőkék, illetve általánosságban a sárga szín. Az egészséges és erős tőkék viszont nehezebben fertőződnek meg a fitoplazmával, esetleges fertőzés esetén pedig sokkal jobban tolerálják a kórokozó jelenlétét, mint legyengült társaik.
(telex.hu nyomán Szent Korona Rádió)
Fát loptak Kárpátalján, visszafordíthatatlan környezetkárosítást okoztak a cipekedéskor