Bódi Mária Magdolna, aki tisztaságát védte, és feláldozta magát más asszonyokért: szemen szúrta a támadó szovjet katonát. Végül 6 lövéssel végeztek vele, az utolsó lövéskor Magdi kezeit az ég felé tárva azt kiáltotta: „Uram királyom, végy magadhoz!”. Idén szeptemberben boldoggá avatják a vértanú halált halt magyar lányt.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
1945. március 23. A harcok a Veszprémtől tíz kilométerre lévő Litérhez közelednek. A 24 éves Bódi Mária Magdolna négy másik asszonnyal és négy gyermekkel a kastély udvarán ásott óvóhelyen bújik meg. Már napok óta lövöldözést hallani, aknák csapódnak be, gránátok robbannak. A lövöldözés szünetében Magdi elszalad meglátogatni egy ágyban fekvő nénit, majd a szomszédban rejtőző fiatal lányokat vigasztalja.
A lányok rettegnek a haláltól, de ugyanannyira a szégyentől is: egyre több rémtörténetet hallani a nőket válogatás nélkül megerőszakoló szovjet katonákról.
Magdi könnyed derűvel biztatja a mélyen hívő lányokat: a testünket megölhetik, de a lelkünket soha. Az egyik percben élünk, a másikban halottak lehetünk.
Majd visszatér a bunkerbe, varrja tovább a gyerekruhákat a szegényeknek. Az óvóhely lejáratánál két szovjet katona jelenik meg, egyikük kezében gépfegyver, a másikéban kézi pisztoly. Magdi elsőként áll fel; a kendőt a fejébe húzza, hogy minél kevésbé látszódjon az arca. A katona a bunker belseje felé int.
Davaj, davaj, mondja.
Én most már meghalok
Magdi szótlanul előreindul, két kezét zsebébe csúsztatva.
A jobb zsebében rózsafüzér.
A bal zsebében a kisolló, amit a babaruhákhoz használt.
Édesanyja látja, ahogy a zsebében keze rákulcsolódik az ollóra.
Feszült csend. Talán egy lövés is eldördül.
Rövid idő elteltével a lány megjelenik az óvóhely bejáratánál. Fején a kendő hátracsúszott.
„Annuska, meneküljön, mert magán lesz a sor! Édesanyám, menjenek innen, én most már meghalok”
– mondja nyugodtan.
Az óvóhely másik kijárata felől őrjöngve közeledik a katona, a szeme alatti szúrt sebből vér szivárog. Magdi a szemébe akarta szúrni az ollót, amikor megtámadta, de a sötétben a szeme alatt találta el.
Fegyverét Magdira szegezve ordítva lő. Magdi kezeit az ég felé tárja, és azt kiáltja:
„Uram királyom, végy magadhoz!”
Öt lövésen át Magdi csak áll, kezében a rózsafüzért szorongatva. A hatodiknál, ami egyenesen a szívébe fúródik, arccal előreesik.
Így ért véget Bódi Mária Magdolna rövid élete, aki Istennek tett fogadalmát, a tisztaságát védte, és feláldozta magát más asszonyok helyett.
Édesapja pár perc múlva ölelhette magához lányát, akinek teste még meleg volt. Egy pokrócba göngyölve temették el, nem jutott idő másra. Habár azokat, akikkel egy óvóhelyen volt, megmentette, aznap még nyolc másik nőt, köztük egy ötéves kislányt gyilkoltak meg a szovjetek a településen.
Anyát a fia előtt, feleséget a férje előtt
„A szovjet katonák mindenhol erőszakoltak: templomokban, kolostorokban, az utcán. Nem törődtek azzal, hogy vannak-e szemtanúk: fiaik szeme láttára erőszakolták meg az anyákat, a férjeket kényszerítették, hogy nézzék végig, amint meggyalázzák feleségeiket. Azok számára, akik megpróbálták megvédeni a nőket, egyetlen büntetés létezett, a halál” – mondta el a Veszprémi Érsekség által szervezett Bódi Magdi nyomában című 2024-es konferencián Cristiana Marinelli.
Az olasz Cristiana Marinelli római posztulátor, vagyis Magdi boldoggá avatási eljárásának római szakaszában ő képviselte a Veszprémi Főegyházmegyét, egyfajta projektmenedzsere az ügynek.
Elmondása szerint a szovjet csapatok rendkívül kegyetlenül alkalmazták a „győztesek törvényét”: fosztogattak, pusztítottak és példátlan fizikai és erkölcsi erőszakot követtek el férfiak, nők és gyermekek ellen. Mindeközben azt gondolták, hogy saját népükért állnak bosszút, mivel ezt sulykolta beléjük a sztálini diktatúra.
Kislány, idős, apáca áldozatok
„Ehhez társult a fegyelem hiánya, a túlzott alkoholizálás, a nők megvetése, akik így a megalázás, bosszú és etnikai tisztogatás eszközeivé váltak.
A bűncselekmények után a katonáknak nem kellett a megtorlástól tartaniuk, s így az idősek, kislányok vagy apácák ellen elkövetett egyéni és csoportos nemi erőszak büntetlen maradt.”
A Szentszék által Magyarországra kinevezett nuncius, azaz szentszéki képviselő 1944 októberében a Szentatyának írt levelében számolt be a magyar falvakban a nők ellen elkövetett szexuális bűncselekményekről, arra kérve a pápát, tegyen valamit.
Magdi kezdetei: tisztázatlan viszonyok
A szüzességéért és hitéért életét áldozó Bódi Mária Magdolna életéről több könyv született: Oross István és Galambos Miklós könyvét P. Temesi József atya, Magdi lelki vezetőjének könyve követte. Szakács Péter atya Magdi életútja mellett már imádságokat is belefűzött Magdiról szóló könyvébe. Varga Tibor László, a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár levéltárosa pedig korabeli dokumentumokra és visszaemlékezésekre építi …sokszoros termést hoz című művét.
Magdi szegény uradalmi cseléd szülők gyermekeként született Szigligeten. Származása terhét Magdi mindvégig cipelte: szeretett volna szerzetesnek állni, de törvénytelen gyermekként erre az akkor hatályos egyházjog szerint nem volt esélye. Édesanyja árván nevelkedett, édesapjának nem világos a származása, hadifogolyként kerülhetett Magyarországra, papírok nélkül. Ezért hiába éltek együtt édesanyjával, nem köthettek sem polgári, sem egyházi házasságot.
A könyvekből kiderül, Magdi családja nem volt különösebben vallásos, de a kislány korában kitűnt a hitbéli dolgok iránti érdeklődésével, testvéreit és más gyerekeket is imádságra „csábított”. Köveskálon, ahol éltek, csak ritkán volt mise, ezért Magdi rendszeresen a másfél órányi távolságra lévő szentbékkállai templomba gyalogolt.
Összekoldulta a gyerekek meleg ruháit
A kislány éles eszével és szorgalmával hamar kitűnt az iskolában is, bár családja anyagi helyzete miatt nem tudott továbbtanulni. Már tízévesen különös érzékenységet mutatott a betegek és a szegények iránt: egy helyi szegény családnak nem volt pénze a gyerekek ruháira, Magdi pedig addig kopogtatott a faluban, hogy összeszedje a ruháravalót.
17 évesen döntötte el, hogy Istent akarja szolgálni, és szerzetes lesz, de az akkori szabályok szerint ezt nem tehette. Ezért máshol kezdte el követni hivatását: Fűzfőgyártelepen a Nitrokémia Rt. munkásnője lett. A rakétákat, pirotechnikai eszközöket készítő gyárban, ahol több ezren dolgoztak, hamar felfedezték Magdit. Amikor főnökei előléptették volna, Magdi visszautasította, mondván, a családos nőknek jár a magasabb fizetés.
1941-ben tett szüzességi fogadalmat: vállalta, hogy életét – úgymond – teljes tisztaságban, azaz szexualitás nélkül éli, nem köt házasságot, Istennek szenteli magát.
Aktív hitélet minden fronton
Munkája mellett aktív volt többféle katolikus szervezetben. A Szívgárdában, egy jezsuita ihletésű katolikus ifjúsági szervezetben gyerekek hitéletét egyengette, akik rajongtak Magdiért.
Dr. Tengely Adrienn az Esterházy Károly Katolikus Egyetem oktatója Magdit a munkáslányok apostolának hívta, aki azt mondta:
„Dolgozó leány vagyok, tehát nekem kell a munkásokat Krisztushoz vezetnem.”
Magdi csatlakozott a több tízezer taggal rendelkező Katolikus Dolgozó Leányok és Nők Országos Szövetségéhez, amelynek vezetője Slachta Margit, az első magyar országgyűlési képviselő volt.
Az ő lapjuk volt a Dolgozó Nő: a kizsákmányolt, sokszor bántalmazott nőket támogatták érdekvédelemmel.
„Hány agyondolgozott, kereső nő, hány megalázott dolgozó, hány gyermekeiért küzdő anya, hány hűtlenül otthagyott hitves tudna erről beszélni”
– írták a nők kizsákmányolására utalva.
A fűzfői gyártelepen, majd Litéren Magdi vezette a DL-csoportokat.
Az elvetett mag termése
1944 volt Magdi utolsó szilvesztere: lelkiatyját egy, a Magvető történetét ábrázoló szentképpel ajándékozta meg, és azt írta rá:
„Ígérem, hogy az elvetett mag sokszoros termést hoz.”
Jézus, aki rendkívül színesen és az értelmek mellett az érzelemre hatóan is beszélt, a jó földbe hullott maggal azokra gondolt, akik befogadják és megtartják Isten szavát, és termést hoznak.
Magdinak persze, fiatal lányhoz illően, voltak udvarlói.
“Nekik Tóth Tihamér volt veszprémi püspök szűzi tisztaságról írt könyveit adta olvasásra, melyeket utána kikérdezett tőlük. Ezek után a komolytalan udvarlók már nem próbálkoztak tovább, a tisztes szándékkal közeledők pedig megértették, hogy már van »jegyese«” – mondja Varga Tibor László.
1945 januárjában Magdi lelkigyakorlatra hívta lányait, akiknek többsége hozzá hasonlóan élete végéig tisztaságot, azaz szüzességet fogadott. Elmélkedtek, Szentírást olvastak, beszélgettek, csendben voltak. Temesi József atya celebrálta a szentmisét, amelyen épp a halálról szóló olvasmány jött szembe.
Közösen imádkoztak azért, aki előbb hal meg közülük. Kisebb vetekedés alakult ki a lányok között, hogy ki távozik el elsőként. „Én fogok meghalni legelőbb” – jelentette ki komolyan Magdi.
A lányok megbeszélték: történjen bármi, a szüzességükért, vagy ahogy ők fogalmaztak: a szent tisztaságukért küzdeni fognak.
Akár az életük árán is.
Magdit meggyilkolása után a helyi temetőben temették el, István atya végezte a szertartást, két kisfiú ministrált. Varga Tibor László szerint halála meghozta azt, amiért életében imádkozott: a törvények megváltozásával szülei egybekelhettek, édesapja pedig, aki korábban alkoholizmusával küzdött, lánya mártírsága után gyónni és áldozni kezdett.
Édesanyja pedig azt mondta lányáról:
„Nem voltunk méltók hozzá.”
Az első munkáslány, aki boldog
A magyar szentek többnyire királyok, hercegek, királynők, szerzetesek vagy püspökök. Boldoggá avatták Bódi Magda kortársát, Apor Vilmos püspököt, aki megvédte a szovjetek elől menekülő nőket, és ezért az életével fizetett. 2006-ban szintén boldoggá avatták Salkaházi Sárát, akit a nyilasok zsidók bújtatása miatt a Dunába lőttek. Folyamatban van Mindszenty József bíboros vagy Márton Áron püspök boldoggá avatása.
De Magdi lesz az első egyszerű munkáslány, akit boldoggá avatnak.
A katolikus egyházi gyakorlatban a boldoggá és szentté avatás egy egyházi elismerés: azt igazolja, hogy az illető példamutató keresztény életet élt, lehet imádkozni hozzá, és – úgymond – közbenjárását, azaz segítségét kérni. Az egyház szerint ők valóban üdvözültek, Isten színe elé járultak. Az első lépcsőfok a tiszteletreméltó (Venerabilis) titulus elnyerése – ekkor az illető még nem tisztelhető liturgikusan, de az életpéldája, lelki öröksége már követendő.
A következő fok a boldog (Beatus/Beata) – az ő közbenjárására már egy csoda történt, amit az egyház megvizsgált és hitelesített. Kivételt képeznek ez alól a vértanúk, náluk nem szükséges csoda (mert maga a vértanúság a csoda).
Vértanú pedig az, aki a hitéért hal meg, vagyis azért ölik meg, mert nem tagadta meg a keresztény hitét, tanításait vagy erkölcsi meggyőződését, inkább vállalta a halált. A vértanúság pápai elismerése után a jelölt a boldoggá avatásig a tiszteletreméltó címet viseli.
A harmadik stáció, ha valakit szentté (Sanctus/Sancta) avatnak – életszentség esetén ez legalább két igazolt csoda alapján lehetséges. (Pár korábbi példa: vérzéses betegségből gyógyulás, májtumorból gyógyulás, kéttonnás erővel való fejre esés utáni felépülés, immundeficiencia és életfunkciók leállása utáni felépülés.)
Magyarországon utoljára 2018-ban volt boldoggá avatás.
Boldoggá avatás – 80 évig tartott
Mindszenty József veszprémi püspök az öt hónapig tartó nyilas fogság után 1945 április végén tért vissza a püspöki székvárosba. Oross István fűzfőgyártelepi plébános ekkor jelentette neki, hogy Bódi Mária Magdolnát tisztaságának védelme közben egy szovjet katona meggyilkolta.
Mindszenty úgy vélte, hogy Magdi halálának körülményei vértanúságra utalnak, ezért elrendelte a tanúk meghallgatását.
1950-ben a folyamat lezárult, de a kommunista diktatúra miatt az iratokat nem tudták Rómába küldeni. Két év múlva, a veszprémi Szent Anna Szeminárium feloszlatásakor a boldoggá avatási eljárás dokumentumainak nyoma veszett.
Végül 2011-ben Márfi Gyula veszprémi érsek határozatban nyilvánította ki szándékát a boldoggáavatási eljárás folytatásáról. Ismét összeült egy kinevezett egyházmegyei bíróság, éveken át hallgattak meg tanúkat, akik közelről ismerték Magdi életét. 2017-ben adták át az iratokat a Vatikán illetékes hivatalának, a Szentek Ügyei Dikasztérium képviselőjének.
A fent már idézett Cristiana Marinelli elkészítette az egyházmegyei szakasz összegző jelentését (Positio), ami alapján 2023-ban a történészi konzultorok, majd a Teológus Tanácsosok Testülete egyhangúlag kinyilvánította, hogy a vértanúság bizonyíthatóan megvalósult. 2024-ben a bíboros és püspök atyák rendes ülésükön egyhangúlag elismerték, hogy Bódi Mária Magdolnát Istenbe és az Egyházba vetett hite miatt gyilkolták meg.
2024. május 23-án Ferenc pápa elismerte és kinyilvánította Magdi vértanúságát.
Minden meggyalázott nő emléke
Ugyanazon a napon, amikor Bódi Mária Magdolna vértanú halált halt, több asszonyt is megerőszakoltak és megöltek a településen.
„Amikor Magdit oltárra emeljük, rájuk is gondolunk, az ő emléküknek is áldozunk, az ő áldozatukat is elismerjük. Az ő életükről nem tudunk többet mondani, de ugyanúgy szenvedtek ők is, mint Magdi.”
(Index nyomán Szent Korona Rádió)