Eger múltját nemcsak a múzeumok és régészek kutatják: helyi lakosok, turisták és történelem iránt érdeklődők is rendszeresen találnak és szolgáltatnak be értékes kincseket. Rákóczi Gergely, a Dobó István Vármúzeum régésze mesélt érdekes leletekről.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Eger történelme nemcsak a könyvekben és a múzeumok vitrinjeiben él – a város múltját a civilek is felfedezik a mindennapok során. Helyi lakosok, turisták és történelem iránt érdeklődő amatőrök sokszor a legváratlanabb helyeken bukkannak értékes régészeti leletekre, majd gondoskodnak arról, hogy a tárgyak a megfelelő helyre kerüljenek. A Dobó István Vármúzeum régészei számára ezek a felfedezések fontos nyomokat jelentenek a város és környéke történetének feltárásában. Rákóczi Gergely régész segítségével összegyűjtöttük, milyen leleteket adtak le a vármúzeumba.
Fotó: Huszár Márk
Civilek is találtak leleteket
Nem ritka, hogy a Dobó István Vármúzeumhoz civil személyek, helyiek és turisták is eljuttatnak régészeti leleteket – legyen szó ágyúgolyóról, kályhacsempe-töredékről vagy középkori sarkantyúról.
Előfordul olyan is, hogy turisták hívják fel a figyelmünket egy-egy leletre. Jó példa erre néhány évvel ezelőtt az egri várudvaron talált ágyúgolyó, amelynek csak kis része volt látható a földben
–mondta Rákóczi Gergely.
Van olyan is, aki szintén szakmán kívüli, tehát nem régész, csupán a történelem iránt érdeklődik, és mégis rendszeres ajándékozóvá vált, s immár sokadik alkalommal talált leleteket extrém körülmények között, például szakadék mélyén az erdőben. Egyébként a jelenség nem újdonság, évtizedekkel ezelőtt is gyakorta megtörténtek hasonló esetek. Ismert olyan példa is, amikor (’70-’80-as években) civilek vettek észre például paleolitikus leleteket a határban. Több lelőhely így vált aztán ismertté. Ilyenkor ugyanis a régészek kimennek arra a helyszínre, ahol az illető leleteket talált és a felszíni leletszóródás alapján azonosítják a lelőhely kiterjedését, a felszíni kerámia leletanyag alapján pedig behatárolják, hogy mely történeti korszak emlékanyaga található meg a területen – részletezte a régész.
Azt is hozzátette, hogy számos esetben hívták fel a figyelmüket a Bükki Nemzeti Park természetvédelmi szakemberei is leletekre olyan területeken, amelyek természetvédelmi környezetben találhatóak. Így vált ismertté például a közeli Felsőtárkányban egy addig ismeretlen sáncvár (Kő-közi vár), ahol azóta az Eötvös Loránd Tudományegyetem ásatásokat is folytatott.
Van olyan is, aki gyerekkorától kezdve érdeklődik a régészet és történelem iránt, rendszeres leletbeszolgáltatóvá vált, rengeteg régészeti lelőhelyet fedezett fel, majd hogy ez ne csak hobbi maradjon, a Vármúzeum Régészeti Osztályának munkatársa lett.
Az Eger-patakban is bukkantak értékes leletekre
Előfordult olyan is pár évvel ezelőtt, hogy szintén helyi lakosok vettek észre az Eger-patak medrében egy rejtélyes szerkezetet. Ez a közösségi médián keresztül jutott el a Dobó István Vármúzeumhoz. Később kutatásokat folytatva fény derült arra is, hogy pontosan milyen építmény maradványait őrizte meg számunkra a víz. Azóta dendrokronológia (faévgyűrűs kormeghatározás) alapján azt is megtudtuk, hogy pontosan melyik évben vágták ki az alapanyagául szolgáló fákat.
Kiállításon is megtekinthető a kályhacsempe
Megesett olyan is, hogy az egri várban talált egy munkás egy kályhacsempe töredéket, amelyet később lelkiismeret-furdalás miatt behozott a múzeumba. A lelet és története azért is különösen érdekes, mert a nemrégiben megújult vártörténeti kiállításon meg is tekinthetik a látogatók.
1995-ben különleges eset történt a Vármúzeumban
Egy váci illetőségű férfi levelet írt az akkori igazgatónak, dr. Petercsák Tivadarnak, jelezve, hogy egy régi adósságát szeretné rendezni. A levélhez csatolt postai küldemény egy török kori pipát tartalmazott, amelyet 1965-ben, egy buszkirándulás során talált az egri vár 16. századi kútja mellett – vagyis több mint harminc évvel korábban. Bár sokszor eszébe jutott, hogy vissza kellene juttatnia a leletet, Egerbe sosem jutott el. Végül a régészet iránt érdeklődő 11 éves fia unszolására küldte el a 17. századi pipát a múzeumnak.
Közösségi régészet Egerben
A régészet iránti érdeklődés sokak gyerekkori álmaiból fakad, a Vármúzeum régészei pedig igyekszenek lehetőséget biztosítani az ásatásokon való részvételre is. Számos önkéntes csatlakozott a kutatásokhoz, például a Nagy-Eged-hegyi remetekápolna feltárásánál, ahol civilek nemcsak részt vettek az ásatáson, hanem a kápolna múltjának kutatásában is aktívan közreműködtek. A civilek által felfedezett és immár két éve tartó ásatásokkal kutatott templom 2 méter magas falai bukkantak elő a kőhalom alól, amely az egykor pompás épületet beborította. Jelenleg egy nemrégiben nyílt érdekes kiállításon ismerhetik meg a látogatók az Eged-hegyi templomot.
Akinek kedve van a régészettel jobban megismerkedni, bátran írhat a Dobó István Vármúzeumnak
(heol.hu nyomán Szent Korona Rádió)