A dél-koreai katonai és szakértői körökben egyre erősödik a felismerés: ha Észak olyan „valós háborús tesztpályán” edződik, amelyhez hasonlóval a régióban senki sem rendelkezik, az komolyan eltolhatja a biztonsági egyensúlyt a félszigeten.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Észak-Korea páncélosokat és tüzérséget is küld Ukrajnába – de nem csak Moszkva támogatására, hanem saját hadereje képzésére is. A frontvonal valós „kiképző terepként” szolgál, amely előnyhöz juttatja Phenjant az esetleges dél- és délkelet-ázsiai konfliktusokban.
Kyrylo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerint Észak-Korea (KNDK) azt tervezi, hogy legjobb harckocsijait és páncélozott szállító járműveit – legénységükkel együtt – Oroszországba küldi.
Emellett Phenjan a következő hónapokban összesen 6000 fős katonai mérnöki egységeket küld aknamentesítési és újjáépítési munkálatok elvégzésére Oroszország Kurszk régiójába. Amikor az ukrán kémfőnököt erről kérdezték, kétségeit fejezte ki, hogy ez lenne-e ezeknek a csapatoknak az egyetlen célja.
„Néhányan közülük valóban részt vehetnek aknamentesítésben és erődítmények építésében, de vajon mindegyikük ezt fogja tenni?”
– tette fel a gyanakvó kérdést Budanov.
Észak-Korea ukrajnai szerepvállalása különösen jelentős
Észak-Korea a valós harctéri tapasztalatokat hasznosíthatja a taktikai adaptáció, a frontvonalon bevetett páncélozott harcjárművek, légelhárító taktikák, támadó–védelmi manőverek vezetésében. Emellett gyakorolhatja a valós időben történő döntéshozatalt. Nemzetközi téren pedig demonstrálhatja a KDNK haderejének képességeit, és elzártsága ellenére is egy harcedzett katonai szereplő képét vetíti a világ felé.
Budanov úgy tudja, hogy az észak-koreai csapatok telepítésére vonatkozó tervek 50-100 egységnyi M-2010-es harckocsi (Cheonma-D) és páncélozott szállítókat is tartalmaznak. A jármű Észak-Korea saját fejlesztésű, szovjet T-62 alapokra épülő, modernizált harckocsija, amely kapott kompozit páncélt és reaktív védelmet. Azonban még így is elmarad a nyugati vagy orosz legújabb típusoktól.
A hírszerzési vezető nem is a koreai fegyvereket tekinti veszedelemnek, hanem hogy Kim Dzsongun és vezérkara egyedülálló harci tapasztalatokra tesz szert. Szerinte a világon csak kevés országnak eddig volt lehetősége ilyen mértékű és ilyen színvonalú háborút vívni.
Az ukrán kémfőnök véleményét alátámasztja, hogy az elmúlt évtizedekben a két európai nagyhatalom, Franciaország és az Egyesült Királyság sem keveredett nagyszabású katonai konfliktusokba.
Valódi háborús tapasztalat
Noha az Egyesült Államok tömegesen szerzett tapasztalatokat Irakban és Afganisztánban, de azok a háborúk egészen más természetűek voltak, mint az ukrajnai. Az egyik művelet egy instabil állam ellen zajlott (Irak), melyet a kimagasló technikai fölénnyel rohantak le, a másikban pedig gerillák és lázadó csoportok voltak a túloldalon. Mindkét háború aszimmetrikus küzdelem volt, ahol a technológiai előny, a légi támogatás és a hírszerzés dominált.
Az afganisztáni humán veszteség sem volt drámai. A megszállás 20 éve során az USA heti átlagban 2 katonát vesztett. Ebben a balesetek, betegségek, járműszerencsétlenségek és öngyilkosságok is benne vannak. Az amerikai katonák többsége nem klasszikus csatatéri ütközetben, hanem improvizált robbanószerkezetek és öngyilkos merényletek áldozataként vesztette életét.
Az iraki és afganisztáni tapasztalatok ma is használhatók terrorellenes műveletekben, a különleges erők bevetésében vagy a logisztikai lánc fenntartásában. Viszont aligha adnak választ arra, hogyan működik két reguláris hadsereg egy nagyszabású és teljeskörű háborúban, ahol páncélos hadtestek, tüzérségi tömegtüzek, elektronikai hadviselés és modern légvédelem csapnak össze.
Ezért Budanov szavai különösen hangsúlyosak: az ukrajnai front olyan „iskola”, amilyennel a Nyugat az utóbbi évtizedekben nem találkozott, beleértve az USA-t is.
Dél‑Korea is nyugtalan az északiak ukrajnai szerepvállalása miatt
A szöuli légkörben érzékelhető az idegesség, hogy az északi rezsim valódi harctéri tapasztalatot szerez, modern hadviselés technikai lehetőségeit alkalmazza. Ezek pedig súlyos kockázati tényezőt jelentenek Szöul számára. Azért, mert a déli vezérkar sem szerzett soha valódi harci ismereteket.
A dél-koreai katonai és szakértői körökben egyre erősödik a felismerés. Ha Észak olyan „valós háborús tesztpályán” edződik, amelyhez hasonlóval a régióban senki sem rendelkezik, az komolyan eltolhatja a biztonsági egyensúlyt a félszigeten.
Az ország hírszerzése ezért vizsgálja, miként válaszoljon – akár fegyverszállítással is Ukrajnának. Miközben stratégiai szövetségesével, az Egyesült Államokkal egyeztetve értékeli a kialakuló fenyegetést.
Észak-Korea hatezer tűzszerészt és katonai építőt vezényel a kurszki régió területére
https://szentkoronaradio.com/blog/2025/03/11/eszak-korea-szerint-veszelyes-es-provokativ-hogy-deli-szomszedja-az-usa-val-hadgyakorlatozik/
(Euronews nyomán Szent Korona Rádió)
