Franciaországban sajnos évekig az emberi jogok, mint a lakhatáshoz való jog állt szemben a tulajdon jogával. Így most jogilag tehetetlenek a polgárok.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Hiába szigorítottak a törvényeken Franciaországban, az illegális lakásfoglalók most egy új módszert találtak arra, hogy kijátszák a szabályokat. Airbnb lakásokat vesznek ki egy-két napra, majd lecserélik a zárat, és beköltöznek. Az illegális lakásfoglalások évek óta komoly problémát jelentenek Franciaországban, de Olaszországban is meggyűlt a lakástulajdonosok baja az önkényes házfoglalókkal, akik között nagy arányban fordulnak elő migránsok.
“Az elmúlt két évben öt vagy hat olyan esetem volt, amikor a tulajdonosok kafkai helyzetbe kerültek”
– mondta el Xavier Demeuzoy ingatlanjogász a Le Figaro francia lapnak. Mint mondta, egyre elterjedtebb gyakorlat, hogy bérlőnek álcázott lakók egy-két napra lefoglalnak egy Airbnb ingatlant, de amint odaérnek, úgy viselkednek, mint az illegális lakók.
“Az álbérlők beköltöznek a lakásba, elhelyezik a holmijukat, és ami a legfontosabb, kicserélik az ajtó zárját.”
És nem hajlandók távozni.
A tulajdonos tehetetlen, a bűnüldöző szervek pedig gyakran ugyanilyen tehetetlenek, mert a látszattal ellentétben a lakók nem tekinthetők illegális lakásfoglalónak annak ellenére sem, hogy illegálisan maradnak az ingatlanban.
“Ahhoz, hogy illegális lakóknak tekintsék őket, illegálisan kellett volna bejutniuk. Ez azonban nem így van, mert egy szállásplatformon foglalták le a szállásukat.
Ebben az esetben nem lehetséges, mint az önkényes lakásfoglalók esetében, gyorsan kilakoltatni az illegális lakókat (ahogyan azt az „önkényes lakásfoglaló-ellenes” törvény előírja).
A bérbeadóknak, akárcsak a nem fizető bérlők esetében, jogi eljárást kell kezdeményezniük, amely hosszadalmas (legalább hat hónap, de akár több év is lehet) és költséges (több ezer euró).”
– fejtette ki az ingatlanjogász.
Nem elszigetelt eset
Korábban a V4NA is beszámolt olyan megdöbbentő esetekről, amikor az önkényes lakásfoglalók akár évekig is bitoroltak egy-egy ingatlant illegálisan. Az egyik esetben egy 86 éves férfinek négy év után sikerült visszaszereznie a betolakodók által elfoglalt lakását. Az ingatlanba lépve rettenetes állapotokkal szembesült a tulaj fia, a Párizzsal szomszédos Seine-Saint-Denis megyében lévő Saint-Ouen nevű településen lévő lakást az évek alatt teljes mértékben leamortizálták az önkényes lakásfoglalók.
Ez azonban még nem minden, a tulajdonosnak ugyanis csillagászati összegű, 97852,22 eurós vízszámlát állított ki a szolgáltató. Ez a lakásfoglalók által évek alatt felhalmozott, be nem fizetett összeg.
A tulajdonos fia korábban tájékoztatta a szolgáltatót, hogy lakásfoglalók tartózkodnak az ingatlanban és arra kérték, hogy zárják el a vizet, ám a Veolia közölte, hogy ez nem lehetséges. Tilos ugyanis egy olyan lakásban elzárni a vezetékes vizet, amelyben laknak, még akkor is, ha a lakók önkényes lakásfoglalók, tehát illegálisan tartózkodnak az ingatlanban.
Egy 2023-as annemasse-i eset országos figyelmet keltett: egy család hat évig lakbérmentesen élt egy lakásban, annak ellenére, hogy az apa havi 6000 eurót keresett.
A francia jog azonban sokáig látszólag a lakásfoglalók mellett állt a tulajdonosok helyett, ugyanis a kéretlen lakásfoglalók kilakoltatása meglehetősen hosszadalmas és bonyolult eljárás volt.
Az emberi jogok, mint a lakhatáshoz való jog állt szemben a tulajdon jogával.
A Kasbarian-Bergé törvény
A fenti és az azokhoz hasonló számtalan eset azonban akkora közfelháborodást okozott, amely végül jogi reformhoz vezetett. 2023 közepén Franciaország elfogadta a Kasbarian-Bergé törvényt, amely akár 3 év börtönbüntetésre és 45 000 eurós pénzbírságra is emelte az illegális lakásfoglalás büntetését. A törvény egyszerűsítette a kilakoltatási eljárásokat minden típusú ingatlan esetében, beleértve az úgy nevezett „második otthonokat” (pl. nyaralók) és az üres épületeket is, amelyek esetén korábban még bonyolultabb volt az eljárás.
Innentől kezdve a hatóságok a panasz benyújtásától számított 48 órán belül kezdeményezhetik a kilakoltatást, ha bebizonyosodik az illegális belépés – hosszadalmas bírósági eljárások nélkül. A törvény büntetendővé teszi a házfoglalásra való felbujtást is, beleértve az online útmutatókat vagy a magántulajdon elfoglalására való felhívásokat.
Bár sok ingatlantulajdonos üdvözölte a reformot, a kritikusok mégis azzal érvelnek, hogy az büntetendővé teszi a szegénységet. Olivier De Schutter, az ENSZ különleges jelentéstevője arra figyelmeztetett, hogy a törvény sértheti Franciaország nemzetközi lakhatási jogokkal kapcsolatos kötelezettségeit. Több mint 40 francia szervezet követelte a hatályon kívül helyezését, az emberi jogokkal kapcsolatos aggályokra hivatkozva.
(Megint ott tartunk, hogy szegény ágról szakadt “menekültek” jogai a legfontosabbak és előrébb valóak, mint a saját országukban élő polgáraiké.)
A törvény hatására a kilakoltatások Franciaországban rekordmagasságot értek el 2024-ben. Több mint 108 000 embert telepítettek ki házfoglalásokból, nyomornegyedekből és táborokból. Csak Île-de-France-ban több mint 20 000 embert telepítettek ki a párizsi olimpia előtt – írta az International Investment hírportál.
Az Airbnb az új trükk
A törvényt kijátszva azonban új trükkökkel próbálkoznak az illegális lakásfoglalók, az Airbnb lakások elfoglalásával. Hogy mi a megoldás, arról is beszélt Xavier Demeuzoy ingatlanjogász: a lakástulajdonosok kössenek szerződést a tulajdonos és a bérlő között, akiket egy olyan platform, mint az Airbnb köt össze.
„A szerződés előnye, hogy lehetővé teszi a gyors összefoglaló ítéletet”
– mondja. Az ügyvéd, akinek becslése szerint ezek a csalárd esetek egyelőre „100 000 bérbeadásból 1-et tesznek ki”, azt javasolja, hogy a tulajdonosok ellenőrizzék a bérlő profilját, különösen a tartózkodás okát. Hasznos lehet más bérbeadók által a bérlőről hagyott vélemények ellenőrzése is.
Kerülje azonban a saját kezébe venni az igazságszolgáltatást a tulajdonos – hívja fel rá a figyelmet, ugyanis három év börtönbüntetés és 30 000 eurós bírság kockázata áll fenn, ha a „lakásfoglaló” feljelentést tesz birtokháborítás miatt.
Migránsok a házfoglalók
Franciaországban az illegális lakásfoglalások nagy részét (Párizsban például mintegy 40 százalékát) migránsok követik el. A lakásfoglalók 67 százaléka pedig külföldi, bevándorló hátterű személy.
Élve akarta elégetni 17 éves barátnőjét egy marokkói férfi, letartóztatták a spanyol rendőrök
(V4NA nyomán Szent Korona Rádió)