Hiába van az ország államigazgatási központjának kellős közepén egy gyönyörű, felújított palota, az államnak nem kell, inkább elárverezik… Ahogyan további 60 épületet is, ezek közül 15 kiemelkedő fontosságú. Némelyik az UNESCO világörökség része is vagy éppen műemlék. De hát kell a pénz. Pedig ezen ingatlanok kulturális értéke, építészeti értéke, történeti értéke, örökségértéke felbecsülhetetlen, forintban nem meghatározható.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Az árverésre kijelölt belvárosi állami épületek közül elsőként az alább látható V. kerület, Alkotmány utca 27. szám alatti ház kelt el, amely már ki is került a befektetésre ajánlott állami ingatlanokat tartalmazó katalógusból. Két másik belvárosi kormányzati palota árverése is lezajlott a közelmúltban, de nem érkezett rájuk licit, így ismételten meghirdették őket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő árverési oldalán.
Összesen 15 belváros-lipótvárosi épületétől válik meg a kormány, amelyeket árverésen kíván értékesíteni – ez derült ki abból a 2025. június 2-án, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) honlapján közzétett internetes katalógusból, amely az eladásra kijelölt, befektetési célra ajánlott állami tulajdonú ingatlanokat mutatja be rövid ismertetővel.
A katalógusban az V. kerületiekkel együtt több mint hatvan nagy értékű fővárosi és vidéki épület, kastély, irodaház, cégszékház, balatoni ingatlan, földterület szerepel, ám a legnagyobb érdeklődést azok a kormányzat és különböző szervei által használt paloták – köztük felbecsülhetetlen értékű műemlékek – keltették fel, amelyek a lipótvárosi kormányzati negyedben helyezkednek el.
A pesti kormányzati negyed: Lipótváros
Az árverésre kijelölt V. kerületi kormányzati ingatlanok többsége, szám szerint tizenhárom régi, történelmi épület, az első világháború előtti időkből. De van közöttük két modern irodaház is, amelyek a második világháború után épültek. A magyar fővárosnak abban a városrészében állnak, ahol a XIX. század utolsó harmadában épült ki a pesti kormányzati, közigazgatási negyed.
Az Ingatlankínálat címet viselő, 2025. június 2-án közzétett MNV-katalógusból kiderül: az állami paloták eladásával erőteljesen visszaszorul a városrész kormányzati negyed funkciója (részben a budai Várba, részben más kerületekbe költöztek vagy költöznek a minisztériumok, kormányzati szervek).
Az ingatlanok értékesítése már ténylegesen meg is kezdődött: az eladásra kijelölt V. kerületi kormányzati épületekből eddig hármat hirdettek meg nyilvános, elektronikus árverésen. Egyelőre egyetlen ház kelt el, az Alkotmány utca 27. szám alatti. Az épület kikiáltási áron, 2 697 583 000 forintért talált új gazdára.
Állványok mögött
Az elsőként eladott Alkotmány utca 27. szám alatti épület, bárki láthatja, aki arra jár, nincsen túl jó állapotban. Fel is van állványozva, szemmel láthatóan jelentős felújításra szorul. Hogy mióta áll üresen, nem tudni, de az bizonyosnak látszik, hogy ma nem használják. A bejárati ajtaján még ma is ott találjuk a táblát, amely felhívja a figyelmet az árverésre (a többi belvárosi épületen nincsen ilyen tábla).
Az árverési felhívásban a vagyonkezelő nem közölte, ki az épület tervezője, a Fővárosi Levéltárban fellelhető 1903-as metszeten Benes Imre aláírása szerepel műépítészként.
Az épület bérháznak épült – a padlástérben egy műteremmel – Frischmann György és neje megbízásából. A birtoklapra 1904-ben jegyezték fel, hogy a négyemeletes bérház felépült.
Az épületnek meglehetősen változatos volt a múltja, itt működött 1912-ben a Pannónia Részvénytársaság vezérképviselete, az 1930-as években a Nemzeti Egység Pártja, az 1960-as években az Állami Gazdaságok szerelő- és segédipari vállalata, 1986-ban egy iparvállalat külkereskedelmi irodája, a rendszerváltás után, 1993-tól itt alapította meg a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény elnevezésű új, részben önálló költségvetési szervet – vagyis a rendszerváltást követően ez az épület is a kormányzathoz került.
Két domborműves emléktábla is található a homlokzaton az állványok takarásában. Az egyik arról mesél, hogy ebben a házban élt 1929–1939 között Mészáros Andor építész, szobrászművész (1900–1972).. A másik Nuridsány Zoltán festőművészről (1925–1974) emlékezik meg, aki élete utolsó 15 évében élt és alkotott itt, az 5. emeleti műteremlakásban.
Minisztérium eladó – lakottan
Az Arany János utca 25. szám alatt található ingatlant 2 187 448 000 forintért hirdették meg. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. egykori székháza, amely 1905–1907 között épült meg Wellisch Alfréd tervei szerint, a pinceszinttel, a szuterénnel és az üres padlással együtt is csak 2500 négyzetméter.
Ennél az épületnél az érdeklődést visszafoghatja az is, hogy az MNV „lakottan” árulja az épületet, amely, mint az árverési felhívásban is szerepel, jelenleg az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának használatában és birtokában van. A kormány honlapja szerint a miniszternek is itt van a székhelye. Aki arra jár, a saját szemével is láthatja, hogy az épületet valóban használják, vagyis a minisztérium még nem költözött ki az eladásra kijelölt ingatlanból.
„Az épület teljes kiürítésére az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának Ingatlanból történő kiköltözését követően kerülhet sor. Tervezetten 2025. december 31. napjáig” – olvasható az árverési hirdetményben. A birtokátruházásra legkorábban a minisztérium kiköltözését követő 15 napon belül kerül sor. (A vevőnek a későbbi kiköltözés ellenére is ki kell fizetnie a teljes vételárat a szerződéskötés után.)
A licitálóknak azzal is számolniuk kell, hogy a Fővárosi Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya 2025-ben két évre ideiglenes műemléki védelem alá helyezte az épületet. Ez annyit jelent, hogy két évig a műemlékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a felújításnál.
Van még egy kikötés: az árverési felhívás szerint a szerződés a MNV és a vevő között csak akkor lép életbe, ha azt építési miniszter is jóváhagyta.
Bronzszobor, díszterem, fakazettás mennyezet
A Garibaldi utca 2. szám alatti palota 7 028 180 000 forintos kikiáltási áron vehető meg.
Külső megjelenésében is rendkívül elegáns, pazar, nagyvonalú épület, ráadásul az Országház tőszomszédságában fekszik. Háta mögött, a Kossuth téren az Országgyűlés épülete, a Szabad György Irodaház áll, oldalhomlokzatával – s azon lévő ablakaival – pedig maga is a Kossuth térre néz. Ablakaiból rálátni a parlament épületére, az Andrássy-szoborra, a Dunára, s természetesen látni Budát, valamint a Kossuth teret délről lezáró miniszterelnökségi épületet, a Wellisch-palotát. Semmilyen más épület nincs útjában a pazar kilátásnak, és soha nem is lehet, elhelyezkedése első osztályú.
A mai Garibaldi utca 2. szám alatt a bank székháza volt, tehát a két épület közül az, amelyik méreteiben is nagyobb, a Dunára néz, és reprezentatív belső terek találhatók benne.
A bankszékház eleve reprezentatív célokra is épült, az kiderül az árverési felhívásból is. Mint a tájékoztató szövegben olvashatjuk:
“a bejárati rész díszes, az előtér magassága két szint, a falon stukkók láthatók, és két vélhetőleg bronz szobor. A lépcsősorokat szőnyeg borítja, a lépcsők korlátjain sárgaréz lámpák láthatók.
Az épületben díszterem, vezetői irodák, tárgyalók is találhatók. Több helyiségben a mennyezeten fából készült kazettás borítás van, a sárgaréz csillárokkal.”
A leírásból az derül ki, hogy a belső tereket felújították, a belső udvar nagyobb részét lefedték, és ott sajtószobát alakítottak ki.
Utóbbinak az lehet a magyarázata, hogy az elmúlt tíz évben az épületben működött a kommunikációs államtitkárság és a Nemzeti Kommunikációs Hivatal. Azelőtt húsz évig volt a szintén a kormány alá tartozó Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának – az 1896-ban alapított Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal utódjának – a székháza az épület, egészen 2015-ig. Ekkor a minisztériumi struktúra változása miatt magának a kormánynak volt szüksége a kis palotára.
Azt mondhatnánk, tökéletes választás lenne kormányzati feladatokra is, ha nem lenne épp eladó. Hiszen úgy van a város középpontjában, ezen belül az ország államigazgatási központjának kellős közepén, hogy közben biztosítja a csendes feltételeket az elmélyült munkához is.
Katalóguson kívül és belül
A befektetőknek készült MNV-katalógus nem tartalmazza az összes árverésen értékesíteni kívánt nagy értékű állami ingatlant. Azon kívül is meghirdet a vagyonkezelő egymilliárd forintnál drágább ingatlanokat. A közelmúltban árverezte az MNV a Csörsz utca 53/b szám alatti irodaházat. Ez a tulajdoni lap szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vagyonkezelésében áll. 1 480 332 000 forintért kelt el. Az 1970-es években épített modern, jó állapotú irodaház van rajta, garázsokkal.
Láthatjuk viszont a katalógusban mint befektetésre ajánlott ingatlant a magyar építőművészet kiemelkedő alkotását, a Postatakarékpénztár Lechner Ödön tervezte épületét. Ez négy másik épületével együtt az UNESCO világörökségi várományosi listáján szerepel. Az Unesco Magyar Nemzeti Bizottsága a honlapján az építész munkásságát – ami miatt méltó a világörökségi listára kerülésre – így értékeli:
„Formavilága egyéni és újszerű, amelyet népi elemek gazdagítanak.
Lechner építészeti zsenialitása nemcsak alkotásainak egyedi formáiban mutatkozik meg. Mással össze nem téveszthető, egyedi stílusú épületei a szecesszió korszakának kiemelkedő jelentőségű és szépségű összművészeti (Gesamtkunstwerk) alkotásai.”
Az Unesco Magyar Nemzeti Bizottsága az árverezni tervezett művet nevezi Lechner Ödön főművének. Így fogalmaznak a Hold utcai épületről:
„A Postatakarékpénztár Lechner Ödön igazi főműve. Téralkotásában, kompozíciós kialakításában, díszítésében a lechneri művészet teljes eszköztára megfigyelhető.
A korábbi rizalitos megoldások helyett hatalmas síkfelületként alakítja a homlokzatokat, ahol a függőleges elemek csak finom hangsúlyokat helyeznek el az összefüggő felületen. A hullámos párkányok, íves ablakok, a pártázat formálása és a színes kerámiák tökéletes egységbe szervezettek.
A díszítések a takarékoskodás szimbólumaitól a népművészeti elemeken át a nagyszentmiklósi kincs motívumáig terjednek. A belső terekben a nemzeti stílust képviselő díszítések változatos sorozata fut végig.”
E megállapítások is alátámasztják, hogy az egykori Postatakarékpénztár, amely ma a Magyar Államkincstár jelenleg is használatban lévő központja, nemzeti örökségünk kiemelkedően értékes és védendő épülete.
Ugyancsak befektetőknek ajánlják a Pénzügyminisztérium (ma Nemzetgazdasági Minisztérium) monumentális, nagyvonalú palotáját Alpár Ignáctól, a pár éve felújított József nádor téren. Valamint a Belügyminisztérium Széchenyi téri, Duna-parti palotáját, amelynek ablakaiból a Dunára, sőt a Lánchídra lehet látni.
Ezen ingatlanok kulturális értéke, építészeti értéke, történeti értéke, örökségértéke felbecsülhetetlen, forintban nem meghatározható.
Tehát a magyar állam már nem csak közkincs jellegű kastélyokat adományoz befektetőknek, hanem a többi értékes épületét is elárverezi. Így kell elherdálni a kultúrális örökséget.
Elvesztette közkincs jellegét – Újabb négy kastélyt ajándékozott el Lázár János
(pestbuda.hu nyomán Szent Korona Rádió)