A modern ember a pénzért, a haszonért mindenre képes. A személytelen nagyvállalatok mögé bújva, pedig büntetlenül rabolhat ki, tehet tönkre természeti kincseket. Nem kell messzire menni, mert itthon is, de főleg Ukrajnában, Romániában folyik ez nagy erőkkel. Gondoljunk csak a tiszai ciánszennyezésre a múltban, vagy például a jelenlegi, szlovákia által okozott szennyezésre a Sajóban. Természetesen globálisan is működnek ezek a folyamatok, mint a például a dzsungelek írtása, vagy éppen az indonéz tőzeglápok lecsapolása a busás hasznot ígérő pálmaültetvények miatt.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
1. Egy pálmaolajgyártó cég már megkezdte a csatornák ásását a tőzeglápok lecsapolása érdekében, hogy ültetvényeket létesítsen a helyiek tiltakozása ellenére. A 2025. június 11-én készült fényképen vízibivalyok láthatóak napkeltekor a dél-szumátriai Bangsalban, amint legelni mennek egy tőzegláp felé.
2. A tőzegláp olyan köztes ökoszisztéma – látszólag sem víz, sem szárazföld –, amely lassítja a növények bomlását és szénben gazdag tőzeget képez. A világ felszínének mindössze 3 százalékát fedi le, de a becslések szerint a talaj szén-dioxid-tartalmának 44 százalékát képes tárolni. A felvételen egy csatorna látható, ami átszeli a tőzegláp erdőjét egy akácültetvény közelében a dél-szumátriai Lebung Itamban
3. Indonézia trópusi tőzeglápjai veszélyeztetett orangutánok, valamint gazdaságilag fontos halfajok otthona. Emellett segítenek megelőzni az árvizeket és az aszályokat, csökkentik a helyi hőmérsékletet is. A fotón egy vízibivaly látható, amely éppen a szezonálisan kiszáradó tőzeglápban legel Bangsalban, Dél-Szumátrában
4. A mostani cég nem az első, amely termőfölddé próbálja alakítani az indonéz tőzeglápokat, pedig a helyi környezetvédők szerint az eddigi esetek is azt bizonyították, hogy a lecsapolt és kiszáradt lápok gyúlékonyak: a tűz a föld alatt sokáig izzik, majd bármikor újra fellobbanhat. Éppen ezért korábban kormányrendelet biztosította az új tőzegláp-koncessziók moratóriumát, a tőzeglápok égetését és kiszárítását. Jogilag – a gyakorlat viszont mást mutat. A felvételen egy pálmaolajültetvény látható Bangsalban
5. „Az erőtlen és hatástalan ellenőrzés és jogérvényesítés lehetővé teszi a tőzeglápok kizsákmányolásának folytatását” – mondta az AFP-nek Wahyu Perdana, a tőzeglápok megóvásával foglalkozó Pantau Gambut nevű civil szervezet képviselője azzal kapcsolatban, hogy egyre több ültetvény veszi át a tőzeglápok helyét. Az AFP megkereste az indonéz környezetvédelmi minisztériumot is, de nem válaszoltak a kérdésekre. A fotón egy helyi indul csónakjával halászni Lebungban.
6. A helyiek a tőzeglápokból, de azokkal szimbiózisban élnek: halásznak, rizst termesztenek és vízibivalyokat tenyésztenek a területen
7. Az egészséges tőzeg olyan, „mint a Föld tüdeje” – mondta Muhammad Husin, helyi bivalytenyésztő az AFP-nek. „Ha sikerül megvédenünk a természetet, a természet is megvéd minket.” A fotón helyi iskolások vásárolnak üdítőt és harapnivalót egy büfében az óra előtt Bangsalban
8. Az indonéz lakosok számos esetben indítottak pert a lápokat szerintük kizsákmányoló mezőgazdasági koncesziók ellen. Az AFP-nek nyilatkozó 53 éves Rohman volt az egyik felperes azok közül, akik mérföldkőnek számító pert indítottak a lápok lecsapolása miatt keletkező tűzesetek után. Azt állították, hogy három, a tőzeglápok közelében fafarmokat üzemeltető vállalat jogilag felelős a tüzekért és azok egészségügyi, gazdasági és társadalmi hatásaiért. A képen helyiek tüntetnek, hogy megakadályozzák a faluban található tőzeglápok kiszárítását és pálmaolaj-ültetvénnyé alakítását Dél-Szumátrában 2025 júniusában
9.A per elindítása nem volt könnyű döntés, nyilatkozta Marda Ellius, egy helyi tanárnő az AFP-nek, akinek, állítása szerint, az ügyben megnevezett vállalat pénzt ajánlott, ha visszavonja a keresetet. Ő azonban visszautasította az ajánlatukat. „Az elejétől fogva azt gondoltam, hogy a környezet és a közjó fontosabb, mint a pénz” – mondta. Vízibivalyok a dél-szumátriai Bangsalban június 10-én
10.Egy helyi bíróság júniusban elutasította a civilek keresetét, mondván, a felpereseknek nincs jogalapjuk. „A fájdalom leírhatatlan” – mondta Muhammad Awal Gunadi felperes a döntésről. “Nehéz dolgunk van, mert nagyvállalatokkal állunk szemben.” A csoport fellebbezést ígért, és lobbiznak a helyi kormánynál egy új bíróság kijelölésért, hogy megvédjék a megmaradt tőzeglápjaikat. Az AFP fotóján egy helyi aktivista, Pralensa beszél éppen a megafonba egy tüntetésen, amelyen a tőzeglápra tervezett ültetvény ellen tiltakoztak június 10-én.
(szabadeuropa.hu nyomán Szent Korona Rádió)
https://szentkoronaradio.com/blog/2025/06/23/szakerto-figyelmeztet-rejtozkodo-anyagok-vannak-az-elelmiszerekben/
https://szentkoronaradio.com/blog/2025/05/23/termeszetvedok-es-vadaszok-ellensegek-vagy-szovetsegesek-podcast-a-zold-ellenallas-szerkesztojevel/