 megoldást alkalmazni. Azonban vannak természet barátabb megoldások is, használjuk ezeket.){kind=link}
A természet barátabb rovarirtási megoldások helyett (mint például a denevérek vagy fecskék felkarolása) sajnos újra és újra a kémiai irtást választja az ember. Ennek azonban minduntalan súlyos következményei vannak, és egyáltalán nem a várt hatást hozzák.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Katicabogarak, fürkész-és gubacsdarazsak, hangyák, poloskák halott vagy haldokló egyedét találta meg a kutató a kertben kiterített lepedőn. Csípőszúnyog viszont egy sem volt az áldozatok között.
„Hogy többet tudjunk a helyi szúnyogokról, illetve a kémiai szúnyoggyérítési mód hatékonyságáról, idén csatlakoztunk a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, a kémiai szúnyoggyérítés hatékonyságát vizsgáló projektjéhez”
– olvasható dr. Mezőfi László növényorvos, kutató ökológus Diósd honlapján lévő bejegyzésében. A kutató a település Környezetvédelmi Bizottságának külsős bizottsági tagja is.
A kémiai szúnyoggyérítés előtt a Szúnyogmonitor csapatának közreműködésével a város négy pontján különböző rovarcsapdákat állítottak fel a szúnyoggyérítés előtti, majd a szúnyoggyérítés utáni repülő rovarpopuláció vizsgálata céljából.
A csapdák kiértékelése még folyamatban van, de Mezőfi László saját kertjében napnyugtakor, a gyérítés előtt két lepedőt helyezett ki, hogy az esetlegesen elhulló rovarokat összegyűjtse. Néhány órával a gyérítés után, hajnali 4 órakor begyűjtötte a rovarokat, az eredményről közösségi oldalán számolt be.
Eredmény
Hogy legyen összehasonlítási alapja a gyérítés előtti napon is kihelyezte a lepedőket, és azt tapasztalta, hogy a gyérítést követően (1 m²-nyi felületre vetítve) 16-szor több ízeltlábú hullott el a gyérítés előtti éjszakához képest.
“Gyérítés után az 5 m² lepedőfelületről összesen 65 halott vagy haldokló ízeltlábút tudtam begyűjteni. Csípőszúnyog egy sem volt köztük (pedig amúgy van bőven a kertben). Az egyetlen kétszárnyú áldozat egy árvaszúnyog volt.
Viszont tojókészülékes hártyásszárnyúak (ide tartozik a nagyon hasznos fürkészdarazsak társasága, de a gubacsdarazsaké is), hangyák és katicabogarak annál inkább hullottak a gyérítés során.”
Pontosan mivel zajlik az irtás?
2007 óta hazánkban már csak deltametrin hatóanyaggal végezhető az ún. kémiai (hagyományos) szúnyoggyérítés. A deltametrin elsősorban a napnyugta után repülő ízeltlábúakra jelent veszélyt.
A legnagyobb probléma, hogy nem szelektív, azaz a szúnyogokon kívül más ízeltlábúak is áldozatul esnek a szúnyoggyérítésnek.
Egyre több kutatás foglalkozik a deltametrin emlősökre gyakorolt hatásával. Patkányok esetén felmerült, hogy a hatóanyagnak magzatkárosító hatása van, sok kutató szerint a deltametrin fejlődési rendellenességet okozhat az embernél is.
Több település is visszamondta már a kémiai gyérítést, például Pécs, Gárdony, Törökbálint, Pomáz, Budapest XI. kerülete. Diósdon sincs menetrendszerű gyérítés, hanem figyelik a csípésszámokat, és ha az elér egy bizonyos óránkénti számot, akkor rendelik azt meg, de hosszútávon a város szeretné a hagyományos kémiai gyérítési módszert kivezetni.
Milyen megoldás lenne a legjobb?
Korábban portálunk már kifejtette ebben a cikkben, hogy egy teljesen természetes módon is lehetne a rovarok ellen védekezni a mérgek helyett. Ez pedig nem más, mint a denevérek felkarolása. Amennyire visszataszító kis állatkának tűnnek ezek az éjszakai lények, olyan hasznosak. Mindemellett mivel a fecskék száma is kritikusan csökkent, az ő visszaköltözésükre és szaporításukra is vannak már roppant kifinomult módszerek. De egy kerti tó kialakítása is segíthet akár rajtunk, ugyanis a tó vonzza a békákat, amik szintén hasznos állatok, megvédenek minket a rovarokkal szemben.
Végtelen permetezés helyett tehát van természet barátabb megoldás is, használjuk ki, ne legyünk a magunk ellensége!
A természet pusztításával egyre több vírust szabadítunk magunkra
(turistamagazin.hu nyomán Szent Korona Rádió)