Miért küldenének a Hormuzi-szorosba egy kivénhedt, amúgy bontásra ítélt repülőgép-hordozót?! A válasz nagyon egyszerű. Láttunk hasonló provokációt az USA részéről, nem is egyszer…
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A USS Nimitz mozgásba lendült és maga mögött hagyva a tajvani térséget teljes sebességgel robog-csobog a Közel-Kelet felé. Ha ismered a történelmet, ez a mondat aggasztónak tűnhet, hiszen tapasztalat, hogy ahol ezek a hatalmas úszó erődök megjelennek, ott nemsokára bekopogtat az ajtókon a demokrácia, méghozzá néhány ezer rakéta, bomba és tengerészgyalogos formájában – természetesen csakis a béke előmozdítása érdekében. Úgy szokott ez történni, hogy X térségben viszonylagos nyugalom uralkodik. Viszonylagos. Aztán hirtelen megjelenik az USA hadiflottájának egy szemmel jól érzékelhető méretű része, majd nem sokkal rá pusztító tűz alá veszik a célpontjaikat. Na, ilyenkor van az, hogy ők harcolnak a békéért meg a demokráciáért. Ha akarják ezt a tűz alá vett népek, ha nem. Majd ők jobban tudják, hogy mi kell nekik: először ólom, azután kóla, sültkrumpli, hamburger.
Régi, de ócska?
A Nimitz mostani mozgolódása nem feltétlenül azt jelenti, hogy ez a repülőgép-hordozó, illetve az ahhoz tartozó egyéb egységek fogják megtámadni Iránt. Ez a hajó meglehetősen régi darab, még a hidegháború időszakában készült, éppen 50 évvel ezelőtt, 1975-ben. Vagyis haditechnikai értelemben az ókorban. Olyannyira kiszolgálta az idejét, hogy az eredeti tervek szerint 2026-ban került volna sor a leszerelésére. Ez azt jelenti, hogy darabokra kapják, mintha sosem létezett volna. Ez a művelet laza egymilliárd dollár körüli összeget tud felemészteni. Ennyibe kerül, hogy egy repülőgép-hordozó többé már ne legyen. Egymilliárd dollár azért, hogy valami NE legyen…
A Nimitz annyira nem mai gyerek, hogy a fedélzetén szolgálók túlnyomó többsége fiatalabb, mint maga a monstrum. Persze még mindig rendkívül impozáns látványt nyújt, főleg a rombolók kíséretében. Renoméjához sokat hozzátehetett, hogy ez a hajó szerepelt a Végső visszaszámlálás (Final Countdown) című filmben, amit 1980-ban mutattak be az amerikai mozik – idehaza sajátos okokból kifolyólag csak 1988-ban kerülhetett sor a premierre. A történet szerint a USS Nimitz egy „időviharba” kerül és így lehetőség nyílik arra, hogy megakadályozza a japánok támadását Pearl Harbor ellen. Nem lövöm le a poént, hátha vannak még, akik nem látták ezt az akár még szórakoztatónak is mondható filmet.
A Nimitz, mint konteó?
A lényeg, hogy a Nimitz most szépen besompolyog a Hormuzi-szorosba, amolyan demostratíve módon, látszólag teljesen feleslegesen, hiszen immár két, jóval fejlettebb repülőgép-hordozó (USS Gerald R. Ford, USS Carl Vinson) máris ott sündörög, totálisan harcra kész állapotban. No de akkor miért kell egy hozzávetőleg muzeális jellegű, hamarosan szétszerelésre szánt hajót a térségbe vezényelni? Talán mert feláldozható?…
Bármilyen jól néz ki, a Nimitz koránál, felszereltségénél fogva sem túlzottan alkalmas a modern hadviselésre, legalábbis a modernebb tásaihoz képest. Azokat nem tudja kiegészíteni jelentősebb mértékben. Ezt állítja több katonai szakértő. Lehet azt mondani, hogy a nem túl izmosnak és fejlettnek mondható iráni haderővel szemben talán még mindig ütőképes lehet, de azért nem árt számításba venni, hogy Teherán immár rendelkezik szuperszonikus rakétákkal, harci drónokkal, ezek egy része képes lehet megkerülni a Nimitz nem éppen naprakész védelmi rendszerét – mint ahogyan részleges sikereket értek el Tel-Aviv esetében a Vaskupola pajzsát itt-ott áttörve.
Ha mi tudunk erről, akkor a Pentagonban az alulról megvilágított, hatalmas világtérképen mindenféle figurákat ide-oda tologató, magasan képzett szakértők sokkal inkább tisztában lehetnek azzal, hogy a Nimitz harcértéke legalábbis megkérdőjelezhető. Miért küldenél egy sebezhető, elavult, lebontásra ítélt hajót több, mint 1000 fős személyzettel egy olyan régióba, amely a totális háború szélén áll?
Szóval akkor most jöjjön egy olyan felvetést, amiről egyre többet lehet hallani-olvasni a világhálón! Ez nem a mi konteónk, de azért érdemes egy kis figyelmet áldozni rá.
Irán vérszemet kap
Mi van akkor, ha az irániak vérszemet kapnak és jól elkezdik lövöldözni ezt az így vagy úgy, de mindenképpen halálraítélt veteránt? Mi lenne, ha egy “provokálatlan támadás” következtében elsüllyedne? Egy ilyen fejlemény többszáz millió dollárnyi összeget spórolna meg az Egyesült Államoknak, a katonai-ipari komplexumnak, ráadásul tálcán nyújtaná a szükséges háborúba lépés indokát, aminek révén az USA már nem csak Izraelt használva proxynak lövöldözhetne Iránra, hanem „saját jogon” szállhatna be a buliba.
Ostobaság? Alaptalan konteó? Az a helyzet, hogy van egy jó kis precedenslistánk erre a forgatókönyvre. A USS Maine 1898-ban hirtelen felrobbant Havanna kikötőjében, és ezzel azonnal megvolt az Egyesült Államoknak az indoka arra, hogy háborúba lépjen Spanyolországgal. A Tonkini-öböl incidens volt az ürügy, hogy az USA teljes lábbal taposson rá Vietnámra. Aztán ott van Pearl Harbor, ahol az Egyesült Államok már javában dekódolta a japán légierő által használt kódokat, és így tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy mi készül. Adott napon a harcképesebb, használható hadihajóikat szépen elvitték az ottani kikötőből és otthagyták szabad prédának azokat, amikért már nem volt kár. Ezt követően a nép dühödt ovációja közepette léphettek be a világháborúba, amely elhozta nekik az abszolút világdominanciát. 9/11? Az USA kormánya ezzel egy biankó csekket állított ki magának, amelynek révén bármit megtehettek: kiterjesztett, szinte totális megfigyelés, végtelen háborúskodás a terrorizmus ellen, Afganisztán és Irak lerohanása…
Volt már ilyen…
Olyan is volt, még 1967-ben, a hatnapos arab-izraeli háború során, hogy az izraeli légierő és haditengerészet szedett darabokra egy amerikai rombolót, a USS Liberty-t, úgymond tévedésből… Ez az eset nem szolgált semmiféle casus bellit, de tényleg kivitelezhetetlen lenne egy izraeli támadás kivitelezése iráni színekbe rejtőzve?…
Úgyhogy van ok arra, hogy gyanakodjunk. Természetesen nem biztos, hogy ez fog történni, elvégre egy nukleáris repülőgép-hordozó elsüllyesztése iszonyatos környezeti katasztrófával járhat, aminek járulékos költségei az USA államkincstárát terhelnék, illetve érdemes belegondolni, hogy Washington minden bizonnyal nem hagyná csak úgy ott a roncsokat, azokat ki kellene emelni és hazaszállítani, ami megint nem kétfilléres vállalkozás. Mindezen felül akármennyire kiöregedett tengerész ez a Nimitz, annak Irán által történő elsüllyesztése mindenképpen rendkívül nagymértékben rontaná az USA haditengerészetének presztízsét, amit nem valószínű, hogy megengednének maguknak. Bár, amennyiben a várható „hozam” ennek a (tervezett?) járulékos veszteségnek a sokszorosa… Ki tudja…
(Hihetetlen Magazin)
Mennyire tudja felszámolni Irán a Moszad iráni tevékenységét?