Mircea Fechet, román környezetvédelmi miniszter szombaton Parajdon kijelentette, hogy továbbra is riasztóan magas sókoncentrációt mértek a Korond-patakban, a Kis-Küküllőben, valamint a Nagy-Küküllő és a Maros folyók vizében.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A tárcavezető elmondta, a Maros magas sótartalmú vize a folyó magyar szakaszát is érinteni fogja, ezért pénteken a magyar hatóságokat is tájékoztatták a veszélyről – számol be az Agerpres. Beszámolója szerint a miniszter Dicsőszentmártonba is ellátogat a nap folyamán, hogy egyeztessen a Maros megyei hatóságokkal. Mint hangsúlyozta, nem húzódhat el sokáig a jelenlegi helyzet, amelyben mintegy 40 ezer ember kénytelen nélkülözni a vezetékes vizet.
Mircea Fechet azt is elmondta, hogy jelenleg a Korond-patak vizének sótartalma 1400 mg/liter, a Kis-Küküllőé pedig 1700 mg/liter, azaz tízszerese a víztisztító állomások kezelési kapacitásának. A miniszter szerint három alternatívát készülnek megvitatni a nap folyamán a hatóságokkal:
- az egyik a víz sótalanításának lehetősége,
- a másik mélyfúrású kutak mielőbbi kialakítása a vízhiány kompenzálására,
- a harmadik pedig egy alternatív vízellátási forrás kialakítása a Marosból az ehhez hasonló esetekre, amikor a Kis-Küküllőből nem oldható meg a vízellátás.
A tárcavezető hozzátette azonban, hogy ez a megoldás csak ideiglenes, hosszú távon csak a teljes mederelterelés jelenthet megoldást a Parajd problémára.
A miniszter beszámolt arról is, hogy szombattól négy nagy kapacitású szivattyút állítanak működésbe, amelyek segítségével másodpercenként 200 literrel tudják csökkenteni a Korond-patak hozamát.
Az intézkedéstől az ökoszisztémára gyakorolt hatás enyhítését remélik.
A csonkahoni környezetre gyakorolt hatásokról még konkrétumokat nem tudunk mondani, ugyanakkor továbbra is erőteljesen látszik, hogy területi revízió nélkül jelentősen ki vagyunk téve az ukránok és románok környezeti rombolásainak.
Legalább egy évtized kell, mire regenerálódik a Korond-patak
Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus, akit a Krónika idéz. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Környezetmérnöki és Környezettudományi Karának oktatója szerint a folyó sószennyezésének leállítását nemzeti prioritásként kellene kezelni, amihez jelentős erőforrásokat kell mozgósítania az államnak, a hatóságok kommunikációjának pedig a felelősséghárítás helyett a helyzet súlyosságát kellene tükröznie. Eközben az utóbbi napok mérései alapján kiderült, a Korond-patak vize még a Fekete-tengerénél is sósabb…
Ökológiai katasztrófát okozott a parajdi bányabaleset? Elkezdődtek a tömeges halpusztulások
(Székelyhon és Főtér nyomán Szent Korona Rádió)
