Leonid Savin a globális nyugat újabb rögeszméjét járta körül, ténylegesen a kiberhatalmat, melynek műveléséhez hozzátartozik az állampolgárok teljes kontrollja is…
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és azok szatellitállamai, beleértve a NATO katonai szövetséget is, legutóbbi jelentései azt mutatják, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a kibertérben való védekező és támadó képességek megerősítésének irányába. Ennek igazolására (és a költségvetés növelésére) régi mítoszokat hoznak fel az orosz és kínai fenyegetésekről, bár észrevehető tendenciák mutatkoznak a saját állampolgáraik feletti ellenőrzés megszerzésére is.
A tajvani törvényhozás szerint az ország naponta több mint 2,4 millió kibertámadást hárít el, ami egy év alatt megduplázódott. A tajvani hírszerzés értékelései szerint a tevékenység nagy része kínai fejlett, kitartó fennyegetőcsoportokhoz köthető. A nyugati hírszerző ügynökségek áprilisi figyelmeztetései (azaz az anti-kínai narratíva népszerűsítése) tovább hangsúlyozták a fenyegetést. Különösen figyelemre méltó, hogy állítólag a „BADBAZAAR” és „MOONSHINE” kémprogramokat kínai szereplők alkalmazzák a tajvani függetlenséget támogatók és a civil társadalom vezető személyiségeinek megfigyelésére. Ezek az eszközök lehetővé teszik az ellenségek számára, hogy személyes adatokat szerezzenek meg és valós időben figyeljék a kommunikációt, ami komoly kockázatot jelent az emberi jogi aktivistákra és a politikai folyamatokra nézve.
Emellett Tajvan hírszerző ügynöksége riasztást adott ki azzal kapcsolatban, hogy Kína generatív mesterséges intelligenciát használ nagyszabású dezinformációs műveletek végrehajtására. A tisztviselők szerint Peking mesterséges intelligencia eszközöket használ, hogy a tajvani közösségi médiát megosztó narratívákkal árassza el, különösen érzékeny politikai pillanatokban.
Válaszul Lai Ching-te elnök kormánya több jelentős kiberbiztonsági reformot indított el. A központi elem a „7. nemzeti kiberbiztonsági fejlesztési program”, amelynek célja a kiberbiztonsági szakemberek képzése, a közintézmények védelmi rendszerének fejlesztése és a polgárok tudatosságának növelése. A stratégia legfontosabb kezdeményezése az új „Nemzeti Kiberbiztonsági Központ”, amelynek megnyitását augusztusra tervezik. A terv szerint ez az intézmény központként fog működni az új fenyegetések, többek között a mesterséges intelligencia és a kvantumszámítástechnika területén felmerülő fenyegetések felderítésében és az azokra való reagálásban.
Ezen túlmenően jelenleg jogalkotási reformok is folynak. Tajvan digitális ügyekért felelős minisztériuma azon dolgozik, hogy frissítse a vonatkozó jogszabályokat, kiterjesztve a védelmi kötelezettségeket a magánszektorra, és javítva a jelentési és reagálási protokollokat Tajvan digitális ökoszisztémájában.
A „Nemzeti Remény Projekt” keretében a minisztérium három fő digitális politikai prioritást határozott meg: „A csalás elleni intézkedések megerősítése”, „A digitális ellenálló képesség javítása” és „A digitális gazdaság fejlesztése”. Ezek a kezdeményezések a digitális kormányzás keretrendszerének megerősítését célozzák, maximalizálva az előnyöket és csökkentve a kockázatokat.
A NATO viszont javasolta, hogy a kiberbiztonsággal kapcsolatos kiadásokat és a határ- és partbiztonsággal kapcsolatos tevékenységeket is vegyék figyelembe a katonai szövetség új, a GDP 1,5%-át kitevő védelmi kiadási céljának teljesítéséhez.
A blokk már megkezdte a tárgyalásokat az országokkal arról, hogy mi lesz megengedett az új kiadási célkitűzés keretében, amelyet júniusban tartandó csúcstalálkozón terveznek elfogadni, egy tagországokkal megosztott dokumentum szerint. A teljes kiadási célkitűzés a GDP 5%-a lesz, amelyből 3,5% kemény védelmi kiadásokra, 1,5% pedig védelemmel kapcsolatos kiadásokra fordítható.
A dokumentum szerint az 1,5%-os részre jogosult egyéb kiadások a kritikus infrastruktúra védelmével kapcsolatos kiadások, a nem védelmi célú hírszerző ügynökségek és az űrrel kapcsolatos tevékenységek lesznek.
Úgy gondolják, hogy a védelmi kiadásokra vonatkozó tágabb meghatározás megkönnyítené az országok számára a cél elérését, és egyes nemzetek lobbiznak azért, hogy olyan kiadásokat is belevegyék, mint például a terrorizmus elleni küzdelem.
Jóllehet a NATO általános irányvonala egyértelmű, az Oroszország ellen irányul.
Ugyanezen összefüggésben John Healey brit védelmi miniszter korábban bejelentette, hogy az Egyesült Királyság hadserege a high-tech katonai felszerelések nagyszabású átszervezésének részeként egyetlen parancsnokság alá fogja összevonni a kiber- és elektronikus műveleteket. A Védelmi Minisztérium emellett több mint 1 milliárd fontot szán egy mesterséges intelligencián alapuló rendszer fejlesztésére, amely a katonai területen keletkező hatalmas mennyiségű adatot elemzi és szűri.
Az új kiber- és elektromágneses parancsnokság a brit védelmi minisztérium támadó és védekező kiberképességeiért felelős stratégiai parancsnokság alá fog tartozni. A minisztérium hivatalos közleménye szerint ez a parancsnokság a különleges műveleti erőkkel együtt „védekező kiberműveleteket fog vezetni és a támadó kiberképességeket fogja koordinálni a Nemzeti Kibererőkkel”.
John Healey nem tudta elkerülni, hogy megemlítse Oroszországot, hozzátéve, hogy “a fegyveres erőinknek olyan képességet adunk, amellyel eddig soha nem látott sebességgel tudnak cselekedni – összekapcsoljuk a hajókat, repülőgépeket, tankokat és operátorokat, hogy azonnal megoszthassák a fontos információkat, és gyorsabban és messzebb tudjanak csapást mérni.” Meg kell jegyezni, hogy a 2025 februárjában bejelentett új, felgyorsított program keretében az Egyesült Királyság kiberharcosai csak rövidített alapképzésen vesznek részt – a szokásos 10 hét helyett négy hetesen –, majd három hónapig tanulmányozzák a katonai kiberkészségeket.
A hírek alapján az amerikai hadsereg is átfogó reformokon megy keresztül.
2025 májusában jelentették, hogy mivel az amerikai hadsereg nagy tétet tesz a 5G és a jövőbeli 6G hálózatokra, az ellátási láncok racionalizálásától a harci robotok irányításáig, nem akar függővé válni a piacot ma uraló néhány nagy technológiai vállalattól. Ezért a Pentagon hamarosan pályázatot ír ki egy „nyitott” szoftver prototípusának fejlesztésére – olyan kódra, amelyhez bármely vállalat szabadon hozzáférhet és telepítheti eszközeire –, abban a reményben, hogy ezzel lebontja az innovációt gátló akadályokat.
Az amerikai kongresszus a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozó éves védelmi politikai törvényjavaslatban arra is utasította a Védelmi Minisztérium Információs Hálózatának Közös Erőparancsnokságát (JFHQ-DODIN), hogy a Cybercom alá tartozó alparancsnoksággá emelje magát. Megjegyezték, hogy „ez a lépés összhangban áll a 2025-ös ideiglenes nemzetvédelmi stratégiai iránymutatással, amelynek célja, hogy prioritást biztosítson a parancsnokság DODIN-missziójának biztonságáért, működtetéséért és védelméért, valamint lehetővé tegye az amerikai fegyveres erők számára, hogy a legszükségesebb időben és helyen halálos hatást fejtsenek ki”.
Mindez arról szól, hogy a DODIN-nak és azoknak az erőknek a felkészültségét és ellenálló képességét növelják, amelyek hálózati műveleteket, biztonsági és védelmi tevékenységeket végeznek a technológiai fejlődés gyors ütemével és a kiberellenségek növekvő képességeivel szemben.
Eközben a CIA fontolgatja, hogyan javíthatna hírszerzési tevékenységén. A Washington Post írja, hogy „a CIA sikerei a külföldiek toborzásában, akik fontos titkokat osztanak meg az Egyesült Államokkal, az utóbbi években jelentősen visszaestek, a tisztviselők szerint. Az új ügynökök toborzása 2019 óta kétszámjegyű százalékos csökkenést mutat, mondta egy volt tisztviselő. A pontos számok szigorúan titkosak… A Nemzetbiztonsági Ügynökség által gyűjtött jelzésalapú hírszerzési adatok, beleértve a lehallgatott telefonhívásokat, szöveges üzeneteket és e-maileket, a hírszerzés alapját képezik, és az elnök napi jelentésének legalább 60 százalékát teszik ki, állítják amerikai tisztviselők. De egy hatékony kémprogramhoz mind emberi, mind elektronikus hírszerzésre, valamint egyéb technikai adatgyűjtésre, például képalkotásra is szükség van.” Ugyanakkor a lap egy CIA-tisztviselőt idéz, aki szerint „a mai digitális környezet ugyanannyi lehetőséget kínál, mint amennyi kihívást”.
Trump kormánya a belpolitikai kérdésekre is összpontosított, és új szerződéseket kötött a jól ismert Palantir céggel, amely korábban több mint 113 millió dollárt kapott a szövetségi kormánytól a Belbiztonsági Minisztériummal és a Pentagonsal kötött szerződések keretében. Ezenkívül van egy 795 millió dollár értékű szerződés is, amelyet a Védelmi Minisztérium 2025 májusában kötött a céggel.
A Palantir legfontosabb terméke, a Foundry, már legalább négy szövetségi ügynökséghez benyújtásra került, köztük az Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Minisztériumához. A Fehér Ház szerint a Foundry alkalmazás széles körű elterjedése, – amely adatokat gyűjt és elemez, – elősegíti a különböző ügynökségek és minisztériumok információinak összekapcsolását.
Valójában arról van szó, hogy a kormányzati adatok alapján részletes portrékat készítenek az amerikai állampolgárokról, beleértve bankszámlaszámukat, adósságuk összegét, orvosi adataikat stb.
A demokratikus törvényhozók és Trump kritikusai szerint ezek az információk felhasználhatók Trump politikai céljainak előmozdítására. Az adatvédelemért küzdő aktivisták, diákszövetségek és munkavállalói jogi szervezetek pert indítottak az adatokhoz való hozzáférés megakadályozása érdekében, és felvetették a kérdést, hogy a kormány fegyverként használhatja-e az emberek személyes adatait.
Egyes kormánytisztviselők azt állítják, hogy a Palantir kiválasztását a projekt fő beszállítójának Elon Musk kormányzati hatékonysági minisztériuma ösztönözte. Legalább három DOGE-tag korábban a Palantirnál dolgozott, míg két másik Peter Thiel, a Palantir befektetője és alapítója által finanszírozott vállalatoknál dolgozott. Maga a vállalat pedig 2003-as alapítása óta kapcsolatban állt a CIA-val és az amerikai bűnüldöző szervekkel.
Más szavakkal, az Egyesült Királyság, a NATO vagy valamelyik másik amerikai szatellitállam aligha fogja megakadályozni a független szuverén államokat saját ellenintézkedéseik meghozatalában. Inkább éppen ellenkezőleg.
Háborús készülődés Nagy-Britanniában – A szeparatisták és az oroszok az ellenség?
A fenntartható fejlődés csak egy scam? Valójában fenntartható kizsákmányolás?
(Oriental Review nyomán Szent Korona Rádió)