Napi 1400 hordónyi kőolajat bányásznak ki az újonnan felfedezett somogysámsoni olajmezőn. A felfedezést még tavaly ősszel jelentette be a MOL, egy próbafúrás elvégzése után. Most a nap 24 órájában működik a fúrótorony, ami fekete arany után kutat a Dunántúlon. A somogysámsoni kőolajkutak újabb bizonyítékok arra, hogy Magyarország földje még mindig tartogat meglepetéseket és lehetőségeket.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A Mol már megkezdte a fúrásokat a somogysámsoni olajmezőn, ahol a Som–8 jelű kút jelenleg napi 1400 hordót termel, ez pedig a vállalat teljes szénhidrogén-kitermelésének mintegy 1,5 százalékát teszi ki. A föld mélyén, 1250 méteren fekvő dolomitkőzetben kőolajat találtak, amelynek a szállítását folyamatosan végzik a százhalombattai finomítóba.
A közeli Som–7-es kút fúrása pedig jelenleg is zajlik, célja a mező teljes kiterjedésének feltérképezése és a termelés fokozása. A helyben megtermelt olaj nem csak gazdasági, hanem stratégiai jelentőségű is. Csökkenti az importfüggőséget és növeli Magyarország energiaellátásának biztonságát.
A legfontosabb tudnivalók a somogysámsoni olajmezőről:
- Helyszín: Somogysámson térsége, Somogy vármegye.
- Fúrás mélysége: A Som–8 kút 1250 méteres mélységből termel, a Som–7 tervezett talpmélysége 1500 méter.
- Napi termelés: Som–8 esetében 1400 hordó.
- Felfedezés: 2024 őszén végeztek sikeres próbafúrást.
- Következő lépés: A közeli Som–7-es kút fúrása folyamatban van.
A felfedezés
Ahogy mi is megírtuk, március derekán jelentették be, hogy a Mol új kőolajmezőt talált a Dunántúlon, Somogysámson határában. Május végén a helyszínhez közeledve pedig már távolról is hallani a fúrótorony mély zúgását, ahogy a dunántúli dombok között fekete arany után kutatnak, a nap 24 órájában. Magyarország legnagyobb vállalata november 25-én kezdte meg a Som–8 kút fúrását. Mindössze 33 nap kellett ahhoz, hogy elérjék a kőzetréteget – karácsonykor be is fejezték a munkát.
A mélyben rejlő kőolaj mennyiségének pontos becsléséhez 2025 márciusáig rétegvizsgálatokat folytattak. Az első próbatermelés februárban indult, napi 1200 hordóval. Mára ez már 1400 hordóra emelkedett. A kút mostanra a Mol Csoport teljes szénhidrogén-kitermelésének mintegy 1,5 százalékát adja. Pár száz méterre innen már javában zajlik a következő lépés. A Som–7-es kút fúrását május 19-én indították el, a tervezett 1500 méteres mélységet június közepére érhetik el. Ha az eredmények bíztatóak lesznek, a próbatermelés 10 napon belül megkezdődhet.
A cél világos: pontosabb képet kapni a feltárt vagyonról és növelni a termelést a mezőben.
Bacsa György, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója és Schubert Archibald, a MOL Magyarország Kutatás-Termelés igazgatója mutatta be a helyszínt.
„A MOL Som–8 fúrása több mint egy évtized után újra olajat hozott a felszínre a Dél-Dunántúlon. A mostani fúrások nemcsak az itt rejlő kőolajkészleteket mérik fel, hanem az egész mezőfejlesztési program következő fázisát jelentik.”
Egy tágabb stratégia horizontján
A Mol számára Magyarország nem csak szimbolikus, stratégiai jelentőségű kitermelési helyszín is. A vállalat közel 1300 kútból termel, ebből 700 olajkút. A belföldi kőolajtermelés csaknem felét, a földgáztermelés közel 90 százalékát a Mol biztosította 2024-ben. Nem véletlen tehát, hogy a somogysámsoni mező felfedezése kiemelt szerepet kap a vállalat portfóliójában.
A siker pedig nem magától jön: évente mintegy 40 milliárd forintot fordítanak kutatási és fejlesztési beruházásokra, hiszen a hazai olaj- és gázmezők többsége 40-60 éve működik.
Új találatok nélkül a termelés természetes ütemben 5 év alatt akár a felére is csökkenhetne. Ehelyett azonban most arról beszélhetünk, hogy a hazai napi szénhidrogén-termelés eléri a 37-38 ezer hordót, ami ötéves rekord. A Som–8 kút esete jól példázza, miért számít minden sikeres fúrás. Egy-egy próbafúrás ára 2-3 milliárd forint, és a siker esélye mindössze 25-30 százalék.
A működési költségek önmagukban nem jelentősek. A kihívás inkább az, hogy a nyereséges kutak fedezzék a sikertelen próbálkozások költségét is. A logisztikai adottságok kedvezőek: Csurgó közelsége, a vasúti és csővezetékes infrastruktúra lehetővé teszi, hogy akár kisebb kutakat is gyorsan és hatékonyan termelésbe állítsanak.
A helyben megtermelt olaj a Dunai Finomítóba kerül, ahol az uráli eredetű nyersolajjal keverve kiváló minőségű üzemanyagot és kenőanyagokat állítanak elő.
Ráadásul Bacsa György azt is elmondta, hogy a hazai olaj minősége jobb, mint az importált uráli típusé. Ez a „félnehéz” olaj ideális a magyar finomítók számára. Ez nem csupán műszaki részletkérdés. A hazai források kihasználása csökkenti az importfüggőséget, növeli az energiabiztonságot, és stabilitást ad a gazdaságnak. Mint Bacsa György fogalmazott:
„Minden itthon megtermelt hordó olaj hozzájárul ahhoz, hogy egy-egy válságos időszakban kevésbé szoruljunk külföldre.”
A jövő útja mélyen kezdődik
Európa nem bővelkedik szénhidrogénben, és ha a fekete-tengeri román mezőket nem számítjuk, Magyarország viszonylag jól áll a régióban. A hazai termelés ma a földgázfogyasztás közel hatodát, a kőolajigény több mint 10 százalékát fedezi. Ez nem elegendő az önellátáshoz, de fontos „puffer” – főként, ha az energiahatékonyság javításával együtt vizsgáljuk.
Somogysámsonban nem csak olajat találtak. Részben új lendületet is adott a magyar energiastratégiának. A múlt században elindított kitermelés most új értelmet kap: a meglévő mezők mellett új lehetőségek nyílnak meg, és az energiaellátás egyre kevésbé szorul külső forrásokra.
A Mol új partnert is behozott az országba. A Turkish Petroleummal két blokkban dolgoznak majd együtt. A vállalat fejlesztései Tamási, Hatvan, Buzsák és Kiskőrös környékén is elkezdődnek az új koncessziókkal. De most minden figyelem a Som–8 és Som–7 körül forog.
Bár az olajkutatás sosem kockázatmentes, a Somogysámson környéki eredmények azt mutatják, hogy a Mol képes új lehetőségeket találni a hazai mezőkön.
A Som–8 és a fúrás alatt álló Som–7 nem pusztán számok és mélységek. Ezek a kutak az ellátásbiztonság tartóoszlopai, és egyben szimbólumai annak, hogy a magyar energiaszektor – ha nehézségek árán is, de – képes újra és újra megújulni.
A somogysámsoni dombok alatt tehát nemcsak kőolaj rejtőzik, hanem egy kicsi abból a jövőből is, amelyben a hazai termelés nem múlt idő, hanem újra jelen. Az 1250 méteres mélységben rejtőző dolomit kőzettömeg repedéseiben megbúvó, több millió évvel ezelőtt keletkezett kőolajat, amely most új lendületet adhat a hazai energiastratégiának. A kutatások itt még nem értek véget.
Hiszen a Somogysámson–7-es kútnál zajló mélyítés célja, hogy jobban megértsük e föld alatti olajtest kiterjedését. Azt, hogy meddig tart és mekkora kapacitással számolhatunk. Ami biztos: a Som–8-as kútból kitermelt olaj már úton van a százhalombattai finomító felé, ahol üzemanyaggá és kenőanyaggá válik. A somogysámsoni kőolajkutak újabb bizonyítékok arra, hogy Magyarország földje még mindig tartogat meglepetéseket és lehetőségeket.
(Index nyomán Szent Korona Rádió)