Évtizedek óta nem látott mértékben ömlik a víz a parajdi sóbánya területére. Egyes becslések szerint a Korond-patak vízhozama a normális érték százszorosa, 60m³/sec. Ez az egész régió számára hatalmas károkat okozhat, ugyanis a parajdi sóbánya a környék turizmusának egyik húzóereje, bánya egyes részeiben pedig a mai napig folyik a kitermelés.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A Hargita megyei tanácselnök, Bíró Barna Botond Facebook-oldalán közzétett videóüzenetében elmondta: a hétfő éjszakai és keddi esőzések nyomán a Korond-patak vízhozama másodpercenként 60 köbméterre nőtt.
Mindenki tehetetlen
Az árral érkező hordalék felszakította a medret védő geofóliát, így beömlik a víz a sóbányába.
A legrosszabb, hogy tehetetlen mindenki, mert ekkora mértékű és mennyiségű vizet nem láttak a helyiek sem az elmúlt 30 évben. Ez valószínűleg oda fog vezetni, hogy pár órán belül a bányát el fogja önteni a víz
– tájékoztatott a Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) helyszínen lévő képviselőitől kapott legújabb információk alapján a tanácselnök. A közösségi oldalakra számos videót töltöttek fel a bányába zúduló vízről, és olyan képes beszámolók is megjelentek, melyeken a bányából épp kihozzák a munkagépeket.
A szokásos vízhozam százszorosa zúdult le
Nyágrus László polgármester közlése szerint a Korond-patakon a szokásos vízhozamának százszorosa zúdult le, 60 köbméter másodpercenként.
A berendezéseket az üzemeltetők megpróbálták kimenekíteni, miközben a külszíni részt is kiürítették, mert veszélyessé vált a terep, majd rövid időn belül megközelíthetetlenné vált a terület – írja a Maszol.
Bíró Barna Botond arra kérte a parajdi, sóvidéki lakosokat, hogy tartsanak ki a nehéz pillanatokban, és ne veszítsék el a reményt. „Bármi történik ma, meg kell várni, hogy a víz lemenjen, utána nem fogjuk engedni, hogy ne nyissák újra a bányavállalatot” – idézi az MTI. Közölte, hogy minden érintett intézményt és Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt is tájékoztatta a rendkívüli helyzetről.
Hargita megyében árvízkészültség van
Mint a tanácselnök ismertette, egyeztetett az Országos Sóipari Társaság (Salrom) képviselőivel is, akiktől a bánya helyreállítását, és ezt követően a turizmus és a kitermelés újraindítását kérte. Az évente látogatók százezreit vonzó sóbánya áll a helyi és regionális turizmus középpontjában, bezárása számos munkahelyet veszélyeztet. A kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében a parajdi sóbánya külszíni területe jelenleg megközelíthetetlenné vált – részletezte a Salrom a Maszolnak.
Nyágrus László polgármester arról tájékoztatta a község lakóit, hogy a szakemberek figyelemmel kísérik a helyzetet. „Kérünk mindenkit, hogy vigyázzunk egymásra, különösen az idősebbekre, gyerekekre. Ne feledjük: egységben az erő, és a nehéz időkben még inkább szükség van az összetartásra” – üzente a helyieknek.
Hargita megyében árvízkészültség van, miután az elmúlt napok esőzései nyomán több patak vízhozama is megnövekedett. A megyei önkormányzat tájékoztatása szerint Nyikómalomfalvánál le kellet zárni a 13C jelzésű országutat, ennek nyomán megnőtt a forgalom Székelyudvarhely és Székelykeresztúr között. A megyei önkormányzat felhívást intézett a helyi önkéntes tűzoltó-egyesületekhez és kérte: álljanak a helyi hatóságok, katasztrófavédelmi csapatok rendelkezésére.
Rendre özönvíz ostromolja
A sóbányába április 18. óta jut be a Korond-patak vize, nem sokkal később, május 6-án biztonsági okból lezárták. Parajdon május 8-án helyi szintű veszélyhelyzetet hirdettek, melyet pénteken újabb 15 napra, június 6-áig meghosszabbítottak a bányába betörő víz miatt. A Hargita megyei önkormányzat május 13-án 400 ezer lejes (32 millió forint) gyorssegélyt szavazott meg a község számára a sóbányát veszélyeztető vízbetörés megfékezésére.
A parajdi sóbányát tavaly májusban is be kellett zárni hasonló okokból. Pár nappal a csíksomlyói búcsú előtt záratta be a gazdasági és turisztikai minisztérium, miután a létesítménybe beszivárgott a Korond-patak vize, amely a sós medertalajt kimosva tört utat magának. A bánya turisztikai részlegének bezárását biztonsági okokból rendelték el.
A Hargita megyei bányát 2022-ben is be kellett zárni néhány napra, miután talajvíz szivárgott a régi tárnákba, aminek hatására megnőtt a látogatható csarnokok levegőjének nedvességtartalma. Előző évben a nyári idényben szembesültek hasonló problémával, amelynek orvoslása két hónap kiesést eredményezett.
Gőzerővel dolgozik a katasztrófavédelem
Az elmúlt három héten katonai tűzoltók, vízügyi szakemberek, alkalmazottak és helyiek dolgoztak folyamatosan a sóbánya megmentésén. A Hargita megyei ISU parancsnokhelyettese, Ovidiu Dudu hétfőn a sajtónak elmondta, hogy a megterhelés miatt néhány nagy teljesítményű motoros szivattyú meghibásodott, és jelenleg javítás alatt áll a székelyudvarhelyi tűzoltóságon.
Az ezredes közlése szerint a felügyelőség állandó kapcsolatban áll a sóbánya vezetőségével, és a helyzet függvényében növelni tudják a motoros szivattyúk számát. Elmondta, hogy május 6-án hajnaltól az ISU munkatársai egymást követő műszakokban dolgoznak Parajdon. Munkájukat nagy teljesítményű motoros szivattyúk segítik, amelyek egy részét a szomszédos megyék katasztrófavédelmi felügyelőségeitől kölcsönözték.
A parancsnokhelyettes szerint jelenleg négy nagy teljesítményű motoros szivattyú üzemel a Korond-pataknál. Vasárnap még hármat működtettek, kettőt Parajdon és egyet Alsósófalván, a Korond- patak egyik mellékvizénél, de hétfőn ezt áthelyezték Parajdra, a Korond-patakra.
Hétfőn Petres Sándor Hargita megyei prefektus elmondta, hogy a következő napokban áradásokkal járó, kedvezőtlen időjárás várható, de reményét fejezte ki, hogy a szakemberek ideiglenes megoldásai működni fognak.
A parajdi vészhelyzeti bizottság (CLSU) a múlt héten 15 nappal meghosszabbította a helyi szintű veszélyhelyzetet a parajdi sóbányában történt vízszivárgások miatt, miután a Korond-patak hozamát ismét megnövelték a kiadós esőzések. A testület szerdán hozott határozata a május 23.-június 6. közötti időszakra vonatkozik. A veszélyhelyzet alatt a vízszivárgásokat korlátozó munkálatok zajlanak a bányában. A létesítmény segítséget kap az eredeti állapotának helyreállításához.
Az eddigi legrosszabb turisztikai szezonra számítanak
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel. A felszín alatt 120 méterre található csarnokokban játszóterek, foglalkoztató és szabadidős terek, ökumenikus kápolna és moziterem várja a turistákat. Jótékony mikroklímája miatt egészségeseknek és betegeknek is ajánlott időt tölteni a tárnákban, ami segíti a relaxációt, a szervezet regenerálódását, és számos egészségi panaszra is javallott.
A Székelyhon portál május 26-án arról számolt be, hogy Parajdon több panziót bezártak, mert ha nem érkeznek turisták, nem tudják kifizetni az alkalmazottakat. A sóbánya bezárása miatt a településen a legrosszabb turisztikai szezonra számítanak. A Sóvidék-Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke szerint az, hogy a nyári foglalások előtt jött a katasztrófa, a korábbi bányabezárásokhoz képest a vendéglátásból élők helyzetét még jobban megnehezíti.
Továbbéltetnék a sóvidéki turizmust, amíg a sóbánya zárva tart
Bíró Barna Botond megyeitanács-elnök a közösségi oldalán közzétett üzenetében kifejtette, hogy a parajdi helyzet megköveteli, hogy két párhuzamos vonalon dolgozzanak: egyrészt a bányavállalat és az országos vízügy hatásköre megvizsgálni, hogy amikor már nem ömlik a víz a bányába, milyen feladatok hárulnak az illetékes hatóságokra, hogy mielőbb biztonságban meg lehessen nyitni a bányát az idegenforgalom számára, valamint elindítani a termelést.
A megyei tanács elnöke rámutatott, hogy bármennyire is zavaró a tehetetlenség, addig nem lehet ennek nekifogni, amíg az esőzések el nem állnak, és a szakemberek fel nem mérik, hogy mit lehet kezdeni a beömlött vízzel, és hogy háríthatják el a fennálló problémákat.
A megyei önkormányzat elnöke szerint a másik fontos kérdés, amire választ kell találniuk, hogy mit mondjanak az embereknek, akik a bányabezárás hírére visszamondanák a foglalásukat Parajdon. A turizmusnak túl kell élnie ezt az évet a térségben – mondta. A megyei tanácselnök kifejtette, ennek érdekében „kríziskapszulát” hozott létre, amelyben felkérte Szabó Károly turisztikai szakembert, a Visit Harghita igazgatóját, hogy koordinálja ezt, továbbá segítséget kért Fazakas Szabolcstól, a Legendárium, valamint a székelyudvarhelyi Mini Erdély Park ötletgazdájától, Trucza Adorjántól, a Taste of Transylvania alapítójától, valamint Răzvan Pascu turisztikai szakértőtől.
„Mindenkit arra kértem, hogy a kreatív tapasztalatukkal, éleslátásukkal segítsék azt, hogy hogyan kell nekünk most eljárni, milyen technikákat építünk ki, és hogyan viselkedjünk ahhoz, hogy turistákat tudjunk hozni Parajdra”
– fejtette ki Bíró Barna Botond.
Mind mondta, az említett szakemberek várhatóan terepszemlét tartanak, kapcsolatba lépnek a helyiekkel, és ennek eredményeként országos turisztikai felhívással fordulnak majd mind a román, mind a magyar kormány felé, és segítséget kérnek. A cél úgy bemutatni Parajdot, a Sóvidéket, hogy akkor is vonzó legyen, ha a bánya nem működik. Az idegenforgalomban dolgozók számára pedig biztosítékot kell nyújtaniuk, hogy nem kell bezárniuk.
„Úgy érzem, hogy amiben mi gyorsabban tudunk lépni, az a turisztikai kampány, a megoldások kidolgozása, amivel a parajdi turizmust az idei szezonban meg kell mentenünk” – nyomatékosította a megyei tanács elnöke.
Kelemen Hunor: minden támogatást megadunk Parajdnak
Kelemen Hunor együttérzéséről biztosította a parajdi sóbányánál kialakult rendkívüli helyzet miatt a Hargita megyei község lakosait. Minden támogatást megadunk Parajdnak – írta kedden este Facebook-oldalán az erdélyi magyar politikus.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke rámutatott, hogy a sóbányát sújtó természeti katasztrófa miatt veszélybe került egy közösség “gondosan megtervezett és sok munkával felépített jövője”.
“Meg kell találni a megoldást arra, hogy a sókitermelés folytatódhasson, és a gyógyulást kereső, illetve turisztikai céllal érkező vendégek továbbra is ellátogathassanak Parajdra”
– húzta alá.
Közölte: az esőzések és áradások után az első feladat a kármentés, ezt követi a helyreállítás és a hosszú távú megoldások kidolgozása. “Nem engedhetjük, hogy az áradó víz veszélyeztesse a helyi közösség megélhetését” – húzta alá az RMDSZ elnöke, aki szerint az Országos Sóipari Társaság (Salrom) első számú prioritása a bánya teljes rendbetétele kell legyen.
(Index, Maszol, MTI nyomán Szent Korona Rádió)