Bár parlamenti ereje megkétszereződött a pártnak, a Bundestag Bizottsága az AFD jelöltjeit egytől egyig elkaszálta – írta meg a Magyar Jelen.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Noha a CDU/CSU konzervatív pártszövetség után az AfD rendelkezik a legtöbb parlamenti mandátummal, és országos támogatottsága is töretlen, a Bundestag bizottságai közül egyet sem vezethet – írta meg az Infostart.
A lap felidézi, hogy a február végi előre hozott parlamenti választások nyomán a Bundestag képviselőinek száma a korábbi 735-ről 630-ra csökkent. Az AfD ugyanakkor a szavazás eredményeként megkétszerezte korábbi mandátumainak számát. Így az új parlamentben immár 152 képviselővel van jelen. Egyedül a győztes CDU/CSU előzi meg 208 képviselői hellyel, míg a konzervatívok koalíciós partnerének, a korábbi vezető kormánypártnak, a szociáldemokrata SPD-nek mindössze 120 mandátum jutott.
A radikális jobboldali párt kiközösítése az eredmények ellenére már a Bundestag alakuló ülésén megkezdődött. Megválasztották a parlament új elnökét és további öt alelnököt. Majd az egyik alelnöki posztra az AfD is aspirált, de a többi párt vétót emelt ez ellen. Az AfD hiába tiltakozott, esélye sem volt a támogatottságának megfelelő poszt megszerzésére.
Elkaszálták az AfD jelöltjeit
Még inkább felerősödött az AfD-ellenes hangulat az után, hogy a kölni székhelyű alkotmányvédelmi hivatal a pártot „bizonyítottan szélsőségesnek” minősítette. Miután a párt vezetői – Alice Weidel társelnökkel az élen – a kölni közigazgatási bíróságnál fellebbeztek a határozat ellen, a hivatal egyelőre talonba tette azt.
Több meghatározó konzervatív politikus is szót emelt az AfD politikai kiközösítése ellen, és a párbeszéd szükségességét hangoztatta. Sőt az alkotmányvédelmi hivatal döntése ellen érvelt Friedrich Merz kancellár is, de a tűzfal továbbra sem átjárható. Ezt bizonyította most az, hogy a képviselők ezúttal azt utasították el, hogy az AfD a Bundestag bizottságai közül bármelyiket is vezethesse, jelöltjei egytől egyig elbuktak.
A parlament 24 bizottsága közül a párt hat bizottság, köztük a jogi, a belügyi, a munkaügyi, továbbá a pénzügyi bizottság vezetését pályázta meg. Jelöltjeiket azonban kivétel nélkül elkaszálták. Az AfD emlékeztetett arra, hogy a radikális jobboldali párt a korábbi törvényhozási ciklusban sem kapott bizottsági elnöki tisztséget, csakhogy azóta parlamenti ereje megkétszereződött.
Az AfD két társelnöke, Alice Weidel és Tino Chrupalla tiltakozott a diszkrimináció ellen, és a többi parlamenti csoportot „pártpolitikai önkénnyel” vádolták. A CDU visszautasította a bírálatot, azt hangoztatva, hogy a jelöltállítás valamennyi parlamenti párt „demokratikus joga”.
A szélsőballal nem ilyen „finnyásak”
Elemzők szerint az AfD-jelöltek elutasítására számítani lehetett. Több forrás szerint mind a CDU, mind az SPD frakcióvezetői az érintettek elutasítására hangolták képviselőiket. Egyelőre annyi ismert, hogy a külügyi bizottságot az egykori kancellárjelölt, a CDU-s Armin Laschet vezeti, és párttársa, Thomas Röwekamp került a védelmi bizottság élére.
Az SPD társelnöki posztjától leköszönő Saskia Esken az oktatási és családügyi bizottságot vezetheti. Zöldpárti politikus került az európai ügyek bizottságának élére, míg a Baloldali Párt (Die Linke) a környezetvédelmi bizottságot vezetheti.
Mégsem minősül szélsőséges szervezetnek az AFD
Május elején adtuk hírül, hogy a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal felfüggesztette az AfD alkotmányellenesnek és szélsőséges szervezetnek minősítését.
Mégsem alkotmányellenes az AfD a német elhárítás szerint (egyelőre)
Németország: A választási eredmények szerint a CDU nyert, az AfD a második
(Magyar Jelen nyomán Szent Korona Rádió)
