Ferenc pápa halála után az egész világot foglalkoztatja, hogy ki lesz az új pápa, kit választanak meg a május 7-én kezdődő konklávén. De milyenek voltak a konklávék az 1900-as évektől mostanáig? Milyen hosszúak voltak, hányszor szavaztak, mire végül megválasztották a pápát, és hány bíboros vett részt? Alább közöljük a Vasárnap.hu cikkét, amelyben összegyűjtésre kerültek a pápaválasztó gyűlések részletei röviden.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A 20. századi pápaválasztó bíborosi gyűlések (konklávék) közül egy sem tartott tovább öt napnál. A későbbi XII. Piusz megválasztása tartott a legrövidebb ideig 1939 márciusában. Ebben az időszakban tízből hétszer olasz bíborost választottak meg római katolikus egyházfőnek.
1903. július 31-augusztus 4.:
Giuseppe Sartót (X. Piusz, 1954-től Szent X. Piusz) a hetedik szavazási fordulóban választották meg a negyedik napon. A konklávén 62 bíboros volt jelen a 64-ből.
1914. augusztus 31.-szeptember 3.:
Giacomo della Chiesa (XV. Benedek) a tizedik szavazási fordulóban kapta meg a szükséges többséget a harmadik napon. A 65 pápaválasztó bíborosból három észak-amerikai – a bostoni, a baltimore-i és a québeci – csak a szavazás után ért oda Rómába.
1922. február 2-6.:
Achille Rattit (XI. Piusz) az ötödik napon, a 14 szavazási forduló után választották meg. A 60 bíborosból 53 volt jelen. Három észak-amerikai méltóság – a bostoni, a philadelphiai és a québeci – ezúttal sem ért oda időben.
1939. március 1-2.:
Eugenio Pacellit (XII. Piusz) már a második nap megválasztották, mindössze három szavazási fordulóra volt szükség. A pápaválasztáson mind a 62 bíboros jelen volt.
1958. október 25-28.:
Angelo Giuseppe Roncalli (XXIII. János, 2014-től Szent XXIII. János) a negyedik napon, a 11. szavazási forduló után lett pápa. Az 53 bíborosból 51 volt jelen. A két távolmaradó a magyar Mindszenty József és Alojzije Stepinac zágrábi érsek volt. Előbbi az 1956-os forradalom után a budapesti amerikai nagykövetségen keresett menedéket, utóbbi házi őrizetben volt, mert Jugoszlávia megalakulása után a horvát usztasa rezsimmel való együttműködés címén háborús bűnösnek nyilvánították.
1963. június 19-21.:
Battista Montinit (VI. Pál, 2018-tól Szent VI. Pál) a hatodik szavazási fordulóban, a harmadik napon választották meg. A 88 bíborosból 80 volt jelen a konklávén. Mindszenty József ekkor is még a budapesti amerikai nagykövetségen volt.
1978. augusztus 25-26.:
Albino Luciani (I. János Pál, 2022-től Boldog I. János Pál) megválasztásához mindössze két nap, négy szavazási forduló kellett. A 114 bíborosból 111 volt jelen a világ 49 országából, hárman betegség miatt maradtak távol. Tizenöt bíboros már az új szabály, a 80 éves korhatár miatt nem vehetett részt a konklávén.
1978. október 14-16.:
A lengyel Karol Wojtylát (II. János Pál, 2014-től Szent II. János Pál) a harmadik napon választották meg, a nyolcadik szavazási fordulóban. Több mint 450 év után ő volt az első nem olasz pápa. A konklávén 111 bíboros vett részt.
2005. április 18-19.:
A német Joseph Ratzinger (XVI. Benedek) már a második napon, négy szavazás után megszerezte a szükséges többséget. A pápaválasztáson 115 bíboros volt jelen a világ 52 országából.
2013. március 12-13.:
Az argentin Jorge Mario Bergogliót (Ferenc pápa) a második napon, az ötödik választási fordulóban választották meg. A konklávén 115 bíboros vett részt. Ferenc pápa a sorban a 266., egyben első latin-amerikai és első jezsuita pápa volt.
Ferenc pápa búcsúztatására transzneműeket, migránsokat és börtönviselteket kértek fel
(Vasárnap.hu nyomán Szent Korona Rádió)